Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-05-03 / 18. szám
о Független Budapest postánál, stb. a kinevezések rendszeresen megtörténnek, a fővárosi alkalmazottaknak sem volna szabad hátrányosabb helyzetbe kerülniük. Takarékoskodás a gázzal. A közvilágítás és az uj órabeosztás. .Május 1-jóvei megfigyeltük a világítás terén történt változásokat. A világítás terén is életbelépett az uj órabeosztás, amennyiben a világítási naptár szerinti számítást is előbbs-e tolták egy órával. Ezzel egyidejűleg azonban az is történt, hogy a féléjjeli lámpákat általában nem gyújtották meg. Így azután Ice- vesebb a gázfogyasztás, de csökkent a lámpa- i'vujfogatúk munkája is. Azokon a helyeken, ahol a féléjjel lámpásokat nem gyújtják meg, különösen ott, ahol a villamos ivlámpák vannak' felállítva és mellékutcákban a világítás most .okkal gyengébb, éppen ezért a gázgyár a szerzett tapasztalatok alapjául azokat a fél - éjjeli lámpásokat, amelyek meggyújtására a megfelelő világítás érdekében okvetlenül szűk- ég van, egész éjjeli lámpásokra alakítja át. A. petróleum-lámpások, amelyek főleg a város ülső részein vannak felállítva, ezentúl is ad ■ ig égnek, mint égtek eddig. Előzetes ármegállapítás a budapesti marhavásáron. A bécsi marhavásáron néhány hete uj •'-■net van életben. A marhakereskedők és bi- .manyosok, valamim a vevők kimondották. >gy megakarják akadályozni a további drágulásokat, amelyeknek folytonosan az a kö •tkezménye, hogy a fogyasztás csökken. A . így árdrágulás a kereskedőre nézve sem elő ös, hiszen a forgalom a drágaság miatt indinkábh megszoritódik. Éppen ezért ug\ ; eladók, mim a vevők abban állajiodtak meg, így ezentúl a vásár megkezdése előtt a vá- .1' hivatalos elöljáróival összeülnek s meg- lapitják az aznapra érvényes maximális árat, r nely természetesen mind a két félre köte- ző. A rendszer bevált, úgy hogy a bécsi Úsáron már nem ismerik a folytonos, meg . *m szűnő árgrágulást. A. minap a bécsi marhavásár érdekeltsége imondotta, hogy szükségesnek tartja az uj ndszer életbelépését a budapesti niar/utvásá- >n is. A mai helyzet ugyanis az, hogv a idapesti vásáron nagyobb az ár, mint Becs- *n, ilyenformán Budapest segítsége, illetve . isonló akciója nélkül nem sokat ér a bécsi form. Mint értesülünk, a bécsi érdekeltek . ivánságát teljesíteni fogják Budapesten. A budapesti marhavásár és közvágóhíd azgatója értekezletre hívta egybe a marha- .-reskedőket, a bizományosok képviselőit s a •.idapesti mészárosipartestület vezetőit, akik Határozták, hogy próbaképpen nálunk is élet dépt-etik a bécsi reformot. Az értekezlet kiül étül a borjuvásárra létesített közös meg- dajiodást. A megállapodás az volt, Imgv az űző vásáron érvényben volt árat kilón kint / Hl érvei emelik. Minthogy az értekezlet zdere előtt egyes eladók ennél jóval nagvobh at akartak elérni — több bizománvos 52ü fillért kért — az értekezlet azonban az árat 440 fillérben állapította meg, ezzel tehát si került egy nagyobb áremelésnek elejét venni. A vásáron a felek pontosan megtartották a megállapodást, Preuszner Ferenc, a közvágóhíd igazgatója most azt szeretné, ha e bevált kísérlet után nálunk is bevezetnék az előzetes ármegállapítás rendszerét, annál is inkább, mert az érdekeltek sem ellenzik a reformot. Mindössze I néhány olyan bizományos van, aki nem ha látja az uj rendszernek, ezek azonban nem I számítanak akkor, ha a többség a reform ! pártján van. A publikum persze nem várhatja j az uj rendszertől azt, hogy a marha- vagy a, borjúhús ára csökkenni fog, de az a hatása ; fehétlenül meglesz az uj intézkedésnek, hogy naggarángv áinlrágitás new lesz. Nem lesz világítási adó. A világítási üzemek zárszámadásai elkészültek. A fővárosnak két legnagyobb üzemének a zárszámadása elkészült és azokat még a jövő jövő hónap folyamán elő fogják terjeszteni. Mind a két üzemnek, különösen az elektromos üzemnek a zárszámadása az előrányzatnál kedvezőbb eredményt mutat föl. A gázgyár zárszámadásának az adatai szerint egyelőre nincs szükség a gáz árának a föl emelésé re, azonban, ha a szén ára tovább is emelkedni fog, úgy vagy a gáz árát, vagy a koksz eladási árát okvetlenül fel kell emelni. Azt hisszük, hogy ez az eszme már a mostani zárszámadás tárgyalása alkalmával megvitatás tárgyát fogja I képezni. Az elektromos telep a szén tekin- tétében sokkal kedvezőbb helyzetben van, meid ott hazai szén kerül felhasználásra és ennek I a beszerzése kevesebb nehézségbe ütközik. A hadiköltségek és a nemzet gazdasági ereje. A hosszan elhúzódó háború, amelyben milliós hadseregek mérkőznek egymással, óriási J -összegeket emészt fel és a nemzetek gazdasági teljesítőképességéi ugyancsak' próbára teszi. A pénzügyi szakemberek néhány hónapig tartónak jósolták a világháborút, abból indulva ki, hogy a modern háború roppant költségeit a nemzetek hosszabb ideig elviselni nem bírják. Erre a véleményre a tények rácáfoltak, mert a hadban álló hatalmak gazdasági ereje csodálatosan rugalmasnak és teherbírónak mutatkozott. Ennek titka abban rejlik, hogy a belső hadikul csőnek utján nem csupán a csekély- számú tőkés, hanem úgyszólván az egész nemzet gazdasági ereje állott kimeríthetetlen forrásként rendelkezésre. Az egész nemzeti jövedelem, sőt megfelelő pénzügyi műveletek révén a nemzeti vagyon egyes részeinek mozgósítása jellemzik azi a páratlanul álló pénzügyi erőfeszítést, amellyel a milliárdok fantasztikus tömegét bírják elővarázsolni a központi hatalmak pénzügyminiszterei. Felmerül azonban az aggodalmaskodó kérdés, vájjon kibírja-e a nemzet gazdasági ereje az igy felhalmozódó adósság- tömegnek törlesztését, vagv legalább kamatai nak fizetését? Erre úgy a mult, mint a jelen tapasztalatai egyaránt biztató választ ad nak. Már a kölcsönök belső jellege igen erős biztosítéka annak, hogy azok terhét feltétlenül meghívjuk, hiszen a nagy kamatot az állam saját fiainak fizeti, azoknak, akik a háború idején vagyoni erejük egy részét az állam rendelkezésére bocsátották. A hadikölcsönök kamatainak fizetése tehát nem jár gazdasági vérvesztéssel; ellenkezőleg, az állam az évenként fizetett kamatösszegek kel állandóan milliós tőkéket fizet ki az állami bevételekből az ország ama polgárainak, akiknek a kezébe — éppen a háború alatt tanúsított takarékosságuk és helyes gazdasági belátásuk folytán — ;ezek a tőkék' a legjobb helyre kerülnek. JL>e ez' teljesen figyelmen kívül hagyva régi tapas talati igazság, hogy a háborúk után erős . azdasági fellendülés következik be, amely a uáboru által ütött gazdasági sebeket mihamar eljesen begyógyítja. A háborúval járó nagv megrázkódtatás ugyanis a legjonn gazdasági nevelő iskola. A > tudást, ügyességet, leleményességeket és a munka energiákat a háborús szükségletek fokozottabb mértékben váltják ki és az elkövetkezendő békés időkre is átszármaztatják. Az együttérzés, az összemüködés szüksége, az egymásra utaltság és önerőinknek világos felismerése olyan háborús produktumok, amelyek hivatva vannak a béke idejében a céltudatos gazdasági haladásnak hatalmas lendületet adni. Az Egyesült Államokban a nagy polgárháború után, Francia- és Németországban a TU 7 I -es háború után az öntudatos közgazdasági politika és ezzel a gazdasági virágzás cs fellendülés korszaka következett be. Nálunk is előreveti fényét az uj gazdasági korszak. A többtermelés termékeny gondolata az egész magyar közvéleményt átjárja. Az ipari termelés rendkívüli fontossága és a mezőgazdaság fejlesztésének szüksége az egészséges magyar gazdasági politika két teljesen egyenértékű pilléreként jelentkeznek. A háború alatt megszokott takarékos életmód folytatása a béke idején is nagy gazdasági előnyökkel kecsegtet, (lazdasági életünk visszásságai többé kíméletre nem tarthatnak számot. Helyes vámügyi, köz lekedési, hitelügyi és céltudatos birtokpolitikára ösztönöz a hibák és fogyatékosságok szem beszökő feltárulása a háború mindent próbára tevő viharában. Már egyedül annak felismerése is, hogy a nép széles rétegeinél eddigelé • legalább egy milliárdnyi tőke hevert teljesen haszonvétlenül és ezt a hatalmas összeget megfelelő módon gyümölcsöző célra vissza lehet vezetni a nemzet gazdasági szervezetébe: oly gazdasági erőforrást tárt fel számunkra, amely nek kellő felhasználásával az elkövetkezendő béke hosszú évei során teljesen helyre tudjuk majd ümi azokat a súlyos anyagi veszteségeket, amelyeket a háború nekünk okozott Kiadja a FÜGGETLEN BUDAPEST lapkiadótársaság Felelős kiadó: B. Virágh Géza. msäß/s kötvények a legelönyü- « sebbek élet-, tűs-, baleset, J szavatossági-, betöréses- • lopáselleni, üveg-, jég- és állat-bistositásoknál j Felvilágosításokkal, prospektusokkal es díjajánlattal szívesen szolgál a Általános Biztositó R.-T. igazgatósága Budapest, VII. кет., Károly-körut 3. s»am jfußGÄßffl a Telefon : 153 -98,2—11. 2-12. И és n tárta s<Í£ képvisel öté gei oresdjg minden részében. na Kartellen ktvll! Részvénytőke 6.000,000 korona Összes biztosítékok 22 millió korona. Salgót ári jani-, petrozsényi-, annavölgyi-, szászvári-, nagymányoki-, karwini-, csírán i és porosz szenet; szászvári-, ostraui és karwini kovácsszenet; pirszéngyári és légszeszgyári pirszenet ipari gazdasági és háztartási célokra, minden vasúti- és hajóállomásra, Budapesten fuvarokban és szákokban is szállít: Salamon Jakab és Tsa. szénnaaykereskedés Budapest, V., Erzsébet tér 19. Telefonszámok: 73—96, 73-97, 73—98, 73-99, 156-56, 172-26. KOVAU) FEST, TISZTIT! ■ Отп4пЫйП(>1г Я «7ÁlrA«fnViirne ttlITwlon 1’й«17йЬ№П TíftTÍ VI«Ptl «t plz Я Gyár és főüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 35—37. Gynjtötelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidák legtöbb városában. Telefon 58—45 128—13. ______
