Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-04-26 / 17. szám
4 F ii ggeti on Ti űrlap es t NAGY BUDAPEST A „FÜGGETLEN BUDAPEST“ ÁLLANDÓ MELLÉKLETE Munkatársak: Geley József, Hegedűs Gyula, Kerekes Aladár, Possel Gusztáv, Salgö Ignác, Serényi Gusztáv, Schwét Henrik, Torna Szilárd, Verbói Ármin, Zólyomi Dezső Buda kétszáz évvel ezelőtt. Gárdonyi Albert dr. előadása. A török hódoltság alól felszabadított Buda puszta romként került a győztes keresztény sereg hatalmába s a magyar királyok hajdani dicső székhelyét a rodi о к köveivel kellett felépíteni, iij telepesekkel kellet benépesíteni, hogy uj élet fakadjon, a régi dicsőség sírja fölött. Buda sorsa hasonló volt Magyarország sorsához: Magyarországot is elpusztította а hóditó törökök ellen viselt háború s a pusztulás helyén újból kellett kezdeni a telepítés, a gazdasági és közigazgatási berendezkedés, a kultúra nagy és fáradságos munkáját. Budán ezt a munkát a kamarai kormányzóság indította meg, amely ennek fejében teljes hatalmi súlyával ránehezedett az uj telepre. A kamarai kormányzóság tehát uj életet teremtett Budán, azonban az uj élet szerves kialakulását meg is nehezítette. Az uj telep azonban élni, fejlődni és virágzani akart, s a jogait követelő élet minden energiájával küzdött az elnyomatás ellen. Ezt a küzdelmet tárta fel érdek feszi tő részleteiben Gárdonyi Albert székesfővárosi főlevéltáros tanulmánya, melyet a Magyar Történelmi társulat folyó hó 18-án az akadémia üléstermében tartott választmányi ülésén ol vásott fel nagy érdeklődés mellett. A felolvasás a város közigazgatási szervezetével és közgazdasági állapotaival foglalkozott s tanulmányaiból a következő részleteket emelhetjük ki. Buda város közigazgatása élén a polgár- mester és a tanács állottak, kik mindenben a kamarai kormányzóságtól függtek. A tanács tagjait a kormányzóság nevezte ki s fizetés nélkül látták el hivatalukat. A polgármestert egy - egy évre választotta a polgárság, azonban a választás a kamarai kormányzóság jelölése alapján történt s ugyancsak a kormányzóság joga volt a választás megerősítése is. A tanács munkásságát túlnyomóan az igazságszolgáltatás kötötte le s a íenmaradt iratok csaknem kizárólagosan a polgári és büntető igazságszolgáltatás eseményeiről számolnak be. Itt is meg volt kötve azonban a tanács keze, mert a büntető perekben hozott Ítéleteket csupán a kormányzóság jóváhagyása után. hajthatta végre. A tulajdonkópeni közigazgatási intézkedések a kormányzóságtól indultak ki, a tanácsnak szabályalkotási joga néni volt, hanem egyszerűen végrehajtotta a leérkezett rend ele leket. Tagadhatatlan, hogy a kormányzóság figyelme mindenre kiterjedt s intézkedései a város javára szolgáltak. Elsősorban a tűzrendészet helyes kezelésére fordított nagy gondot, amire különösen azért volt szükség, mert az uj telepesek nem voltak olyan helyzetben, hogy házaikat tűzbiztosán építhették volna fel. A fából és sárból összetákolt kezdetleges házak könnyen tüzet fogtak s tűz esetén veszedelem fenyegette az egész várost. Hasonlóképen gondoskodott a kamarai kor mányzóság a közegészségügy biztosításáról is, amire ismét az uj telepnek nyomorúságos állapota miatt volt szükség. Az álvonuló katona ság behurcolta a járványokat s erélyes ellen intézkedések hiányában könnyen elpusztulha tolt volna az uj telep. К téren tehát kimé letlen szigorral járt el a kamarai kormány zóság s céltudatos intézkedéseivel sikerült a nagyobb bajokat elhárítania. Különösen érdekes része a tanulmánynak a közgazdasági viszonyok jellemzése, amely a polgárságnak megélhetéséért folytatott küzde.l 'Jucit tárja fel. Az uj telepesek túlnyomóan iparosok és kereskedők sorából kerültek ki, csupán a tabani rácok között voltak nagyobb számmal földművesek. Az uj telep gazdasági helyzeténél fogva az .iparosok es kereskedők is kénytelenek voltak mezőgazdasággal foglalkozni, hogy meg el hét ősüket biztosítsák. A megtelepedést- szabályozó kormányzósági rendelet ingyen, földet helyezett kilátásba a telepeseknek, a rendelet végrehajtására azonban hasztalan vártak s a szükség által indíttatva kénytelenek voltak a gazdátlan földeket önkényesen lefoglalni. Ezt az eljárást azonban a kormányzóság tilalmazta ; s a helyőrség tisztjei erőhatalommal vették el a lefoglalt jobb földeket a polgároktól, a rosz- szabb földeken pedig nem volt érdemes gaz- | da lkod ni. Ez az eljárás lehetetlenné tette, j hogy a mezőgazdaság fel virágozzék. Kivétet ! csupán a szőlőművelésnél volt, amelynek fel- viragoztatása a tabáni rác telepesek érdeme, kik a budai hegyeket világhírű bortermő vidékké varázsolták. A szőlőművelésben sem a kormányzóság, sem a helyőrség tisztjei nem háborgatták a polgárokat, mert az fáradságos , művelési ág volt, amely csupán az esetben biztatót! eredménnyel, ha a szőlőtulajdonos j maga is munkához látott s nem végeztette a [ munkát bérmunkásokkal. E téren tehát meg elégedett a kormányzóság azzal, hogy a-szőlőír terméseit inegdézsmálta s ily módon jo jövedelmi forrást biztosított magának. (Folytatjuk.) Ki bírja tovább? Irta üomány Gyula. Több mint 20 hónapja tart a népek nagy I csatája, s még csak halovány reménysugár sem látszik arra, hogy mielőbb véget érne a hosszú háború. Ellenfeleink, mikor kihúzták a kardot hüvelyéből, előre elkészíteti számításokkal üzleti alapon indultak a háborúba. Kiszúrni - torták, hogy meddig viselhetünk mi háborút, mikor dőlhet ki Németország, s a bonyolult számitgatások között önmagukról tökéletesen i megfeledkeztek. Amig önmagukat úgy gazdaságilag, mint katonailag kimerithetetleneknek gondolták, addig bennünket a teljes gazdasági romlásba akartak juttatni. Ezzel szemben a' majdnem két éves háború beigazolta, hogy sokkal erősebbek vagyunk minden téren, mint az I entente bármelyik állama, s a háborút úgy financiális, mint katonai téren sokkal eredményesebben és könnyebben tudjuk ellenfeleinknél megvívni. A legbüszkébb entente állam, Anglia vállalta el a háború kitörésekor a hadjárat fi- naneirozását. Az első háborús pénzügyminiszter, Eloyde George büszkén hirdette, hogy a háborút el nem veszíthetik, a béke föltételeket csakis Anglia diktálhatja, mert az utolsó milliárd fölött Anglia fog rendelkezni. Oroszor szag 'a katonai győzelmet garantálta Angliának megfelelő anyagi * támogatás ellenében, i Ilyen körülmények között, a föl esi gázott győzelmi remények' hatása, alatt érte egyik kiál) .rándulás a másik után pénzügyi téren Angliát (és a fegyvereiben csalódott szerencsétlen. Oroszországot és méltó fegyverbarátját, a milliárd- jaiért reszkető Franciaországot. Az első pénzügyi debacle akkor érte Angliát, amikor 1.9.14. novemberében az angol pénzügyminiszter kénytelen volt az első há- j borús kölcsönt lebonyolítani. A pénztári készletek elfogylak, a rendelkezésre álló alapokat í a háború felemésztette, s ekkor Anglia kény leien - volt hadikéi csőid fölvenni. Innentől kezdve a legkülönfélébb hitelműveleteket volt kénytelen lebonyolítani, s a háború második I évében már Amerikában — Angliára igen I megszégyenítő feltételek mellett — dollár névértékű kölcsönt volt kénytelen emittálni. A csak ideig-óráig elegendő hitelek a legkínosabb gondok közé juttatták az angol pénzügyminisztert, aki már ismételten külföldi valutában lesz kénytelen kölcsönt felvenni, mert a hazai tőkeforrások a folytonosan emelkedő háborús terheket nem tudják fedezni. Hasonlóan nehéz gazdasági helyzetbe jut tattu a hosszú háború Francia- -és Oroszországot, nemjüilöjibeu a legújabb ellenfelet, Olaszországot is. Franciaországban a háború tönkretette tökéletesen az ipart és a kereskedelmet, mert németek, vetették meg magú-' kai h ranciaország ipari vidékein. Ezért kénytelen h ranciaország tömegesen importálni a legkülönfélébb cikkeket Amerikából, Angliából és a semleges országokból, mert a hazai produkció nem elegendő a fogyasztás kielégítésére. Oroszország olyan gazdasági pangásba jutott, hogy ki kell magát szolgáltatnia Anglia önkényének, amely igen érti a módját annak, hogyan lehet a szövetségesek hátából urany- szijjaka! hasítani. Hasonlóképen angol támo gatusra szorul Olaszország is, amely igen csalódott háborújában, s már az olasz pénzügy- miniszter a háború terheinek fedezésére anyl ovira igénybe veszi jegy ki bocsátó bankját, hogy a bankjegy forgalom Olaszországban éppen négyszeresé a háború előtti állománynak. így tartották tehát Anglia és szövetségeseik zsebükben az utolsó százmilliót, amig mi milliái'dokai rakunk össze a hadviselés céljaira. Elegendő a német négy hadi kölcsön 35 milliárd márkás eredményére utalunk, továbbá a három magyar és osztrák haclikölcsön 13 milliárd koronás összegét figyelembe vennünk, hogy képet rajzoljunk arról, milyen szervezett az a gazdasági élet, s milyen nagy a népek áldozatkészsége ott, ahol egy-egy pénzügyminiszteri felhívás milliárdokat juttat el ez állami pénztárakba. Ezek után könnyű arra a kérdésre megfelelnünk, ki bírja tovább a háborút? A harctérén iszonyú előnyökhöz jutottunk ellenfeleinkkel szemben. Levert országok hevernek lábaink előtt, óriási darabokat hasítottunk ki a kuli urát la n Oroszország és a büszke francia kezéből. Anglia elbújtatta hajóhadát, úgy hogy még csak sejteni sem lehet, hol tanyázik a sok büszke hajó, amely még az angol himnuszban, is helyet kért magának. A fegyvereink dicsőségéhez méltán sorakozik a fényes pénzügyi hadviselés, amely a jól megalapozott, szilárd és a háborús konjunktúrát ügyesen kihasználó• gazdasági helyzetünkre támaszkodva, továbbra is rendelkezésére tudja bocsátani a hadseregnek mindazt, amire szüksége van. Ellenfeleink kiéheztétési politikája épp úgy csődöt vallott, amint a hadviselés terén egyetlen tervüket sem kisérte szerencse s csúfosan leverve sajtójukban a legkülönfélébb rágalmakkal és valótlanságokkal h etik Németországot, a magyar és osztrák monarchiát és Ba I ka n f egy verté rsa i n Icát. kötvények a legel5nyZ> j sebbek élei-, tüe-, baleset, £ szavatossági-, betöréses- « S lopáselleni, üveg-,jég- és állat-bimtositásoknál ■ Felvilágosításokkal, prospektusokkal НцЯр / » * ■ is díjajánlattal szívesen szolgál a p —-------* ■ # ■ S Általános Biztosító R.-T. igazgatósága * = Budapest, VII. kér., Károly-körut. 3. s*ám * ■ Telefon: 153 -98.2-11, 2-12 Kartellen kívül в m tdrsMtdg képmiteiStégei Réssvénytóke 6.000,000 korona. ■ *^пя ortadg minden rutaiban. Öiízeg biztosítékok 22 millió korom ^ MUSCHONG-féle Buziás gyógyfürdő megnyílik május 15-én. Természetes szénsavas forrásairól hires elsőrangú szivgyógyfürdő. Kitűnő eredményes női bajoknál, vese- és hólyag- bántalmaknál, vérszogónysgnél. Hivatalos rendelő orvos l)r. MAHLER GYULA. Kitűnő diátás ellátás. - Prospektussal szolgál a fürdőigazgatóság.
