Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-04-26 / 17. szám
2 Független Budapest Háború után. A „Független Budapest“-nek irta: Dr, Déri Ferenc alpolgármester. Még nem látni a végét, de már nem lehet olyan messze és az eredmény sem Sehet annyira kétséges, hogy ne foglalkozhatnánk azzal a kérdéssel, mik lesznek a teendők a háború után. Bőt kell vele. foglalkoznunk, ha azt akarjuk, hogy akkor, amikor majd a. feladatok közvetlenül az ajtó előtt állanak, már tisztában legyünk azzal, melyiket, milyen sorrendben, milyen eszközökkel oldjuk meg. Állami kormányzatnak, városoknak, gazdasági testületeknek előre készen kell lenniük a programmal. Budapestre nézve az a legfontosabb élet szükséglet, hogy a békés ipari és kereskedelmi életnek rendes vérkeringése mielőbb helyreálljon. Meg keli indulniuk az építkezéseknek, amelyek a velük kapcsolatos iparágak révén az ipari tevékenységnek Budapesten egyik legnagyobb forrását teszik. Az építkezések meg indulása szükséges sok egyéb szempontból is. Ez tenné lehetővé, hogy a visszatérő munkások mielőbb és minél könnyebben elhelyezkedést találjanak. Szükséges azért is, hogy a háború után a nagy városokban fellépő lakáskereslet ne vezessen lakásínségre, és szükséges azért is, hogy a középitkezésekben beállott hiány a közegészségügy, a gazdasági élet, a kultúra érdeké bei; pótoltassák. El kell hárítani az ipari és a kereskedelmi élet utjábóí az akadályokat. A visszatérő kisiparosoknál-: és kiskereskedőknek kedvez/) feltételek mellett visszafizethető, esetleg kanmt- néiküli vagy legalább is olcsó kamatú kölcsön nyújtásával kell rendelkezésére bocsátani a tőkét, amellyel a fegyveres szolgálat miatt megszűnt üzletét újra megkezdheti. Nagyipari vállalatok keletkezését minden rendelkezésre álló eszközzel megkönnyíteni és elősegíteni kellene. A kereskedelem fellendülése érdekében közraktárak létesítésére, a szállítás olcsóbbá tétele céljából a vízi ut jobb kihasználására, a Dunán a nagy kikötő megépítésére volna szükség. Van Budapestre nézve még nagyon sok szükséglete szociális életnek, a közegészségügynek, kultúrának, de bizonyára legfontosabbak mégis a közgazdaságiak. Mert csak a közgazdasági élet fellendülése hozhatja a kommimitást abba a helyzetbe, hogy kielégíthesse egyéb'szükségleteit. Azért sem a kultúra, sein a közegészségügy, sem a szociálpolitika megvalósulásra váró szép tervei nem irigyelhetők - közgazdasági élet követelményeinek elsősorban való istápolását, sőt örömmel kell azt üdvözölniük, mint megvalósulhatásuk- nak a feltételét. A kielégítésre váró szükségletek közül igen soknak a megoldása állami feladat, de azért nem csekély áldozatok várnak Budapestre is. Hogy ezeknek megfelelhessen, persze elsősorban a háztartási egyensúly állítandó helyre. Ebben a kormánynak is segítenie kell, részint a háború alatt felmerült háztartási hiány fedezésével, részint azáltal, hogy a jövőre nézve ne vegye el, sőt inkább segítse elő a lehetőségét annak, hogy Budapest igazságos adórendszer mellett, kellő mértékben gondos kod- hassák !. /.szükségletek kielégítésére szolgáié» anyagi eszközök előteremtéséről. Természetesen a városoknak is vannak kötelességeik önmagukkal szemben. Nem utolsó ezek között az, hogy védeniük kell az ipar és kereskedelem érdekeit, létfeltételeit. És egyúttal kímélniük kell az ipart és kereskedelmet a maguk részéről is. Hiszen a városok az iparnak és a kereskedelemnek köszönhetik a létezésüket és a felvirágzásukat, az ellenkező elbánás tehát természetellenes és öngyilkos politika volna. Ba a városok mérték nélkül sajátítják ki az ipari termelést és a közvetítő kereskedelmet, akkor polgárainak egy részét megfosztják a létfen tartástól es annak a lehetőségétől, hogy a közszükségletek költségeinek a fedezéséhez adójukkal hozzá járulhassanak. Első pillanatra talán furcsán hangzik, de alaposabban megfontolva, nem látszik-e természetesebbnek, hogy akkor, amikor a városok a fogyasztók érdekeit kívánják szolgálni, a fogyasztást akarják a polgárság részére olcsóbbá tenni, ebbeli céljaik elérésére inkább a mezőgazdasági termelést és a nyersanyagok közvetítését igyekezzenek' kisajátítani, nem pe dig az ipart és a kereskedelmet. A városoknak, az őket megillető politikai súlya és befolyása is attól függ, van-e virágzó iparuk és kereskedelmük, van-e anyagilag jólétben élő és kulin rá,s polgárságuk. Baját, jól felfogott érdekükben a városok logice nem követhetnek más politikát, mint városi közgazdasági politikát, az ipar és kereskedelem kisajátításában pedig bölcs mérsékletet. Becs és Budapest közös problémái, Előző számunkban irtunk azokról az uj jövedelmi forrásokról, amelyek a mai körül- menyek között számba jöhetnek Budapesten. Azóta Bóc-s városa példaadással szolgált s egy . egész csomó előterjesztést tett, amelyek mind a varos jövedelmének fokozását célozzák. Kettőt e javaslatok közül már mull számunkban ismertettünk. A vigalmi adóra vonatkozó előterjesztés nálunk is készül s ha nálunk is a belépőjegyek árának 10o/o-át fogják adóba ki vetni, elég tekintélyes jövedelemre tehetünk szert. Már most szükséges hangsúlyozni,, hogy a főváros ennél az adónál semmiképpen se ■ felejtse ki a sport m i itat-vány okát, mert a köny- nyelmüen odaadott ingyen telkek legalább az i adóban kamatozzanak a főváros részére. Le kell szögezni, hogy a sportegyes öletek nem | egyebek közönséges üzleti vállalkozásoknál, amelyeknek még szigorúbb elbánásban kell részesülniük, mint a moziknak, mert a moziknak nem a főváros adományozta telek a lét- j alapjuk. A másik adó, amely az értékemelkedést rój ja meg teherrel, nálunk is készül; az ! igaz. hogy ennél többet nem is lehet róla ! mondani. Bécs külön adói, amelyeket most vetett j föl a városi tanács, mindenek előtt a külön- ; bűző községi pótadóknak fölemelésében mu- i tatkoznak. Nálunk, sajnos, erre a térre nagyon nehezen lehet követni a bécsi városi tanácsot. Nemcsak azért, mert az adózás alaprendszere meglehetősen igazságtalan, tehát éppen a ke- | vósbbé vagyonos néposztályt sújtaná, hanem j azért sem, mert a községi pótadó felemelése \ alig jelentene lényeges jövedelmet a .fővárosnak. Ugylátszik. 'hogy a gáz, vagy a villany árának fölemelése igazságosabb, mint a községi pótadó fölemelése, ez azonban egyelőre csak látszat, amelynek igazságáról előbb számszerűen kell meggyőződni. Becs sem a gáz, i sem a villany árát nem emeli, ellenben ■ megdrágítja az órák bérleti diját. A villanyóra bérleti dijából 300.000 korona, a gázóra bérleti dijából pedig 1,400.000 korona bevételi többletet remél a városi tanács. Az emelés terve igazságos. A kisfogyasztót nem sújtja, de nagyobb terhet ró a nagyfogyasztóra, aki amúgy is olcsóbb áron kapja az áramot. Ér demes volna, ha nálunk is megcsinálnák egy ilyen fajtájú reform tervét, mielőtt megteszik akár a gáz, akár a villany árának emelésére vonatkozó előterjesztésüket. Ha el lehet érni a több jövedelmet úgy, hogy a kisfogyasztót megkíméljék az áremeléstől, akkor a kisfogy asz tásnál egyáltalában nem szabad a inai árakat megváltoztatni. Ott vannak a kávéházak, a kaszinók, a színházak, a mulatóhelyek: a villamosáram hektovattóráját három fillérért kapják, míg a kisfogyasztónak ugyanezért hat fillért kell fizetnie. Szüntessék meg ezeket a nagy kedvezményeket, ha nem is formailag; az adó sújtsa ezeket, de ne a kisfogyasztót, vagy a kereskedőt és iparost. A legnagyobb vitát Becsben a villamosvasút tarifaemelésének terve kelti. Hány millió korona több jövedelmet szorítsanak ki a villainosvasutból: ez a nagy kérdés. В érdekes, hogy mig a tanács előterjesztése megelégszik 4,0004)00 koronával, addig akadnak városi bizottsági tagok, akik még nagyobb emelési-e tesznek javaslatot. A bécsi polgári kör legutóbbi ülésén, amelyen a város uj jövedelmi forrásairól vitatkoztak, felhívták a villamosvasút igazgatóságát, hogy a következő alapon számítsa ki a várható bevételi többletet: Minden jegy ára busz fillér. A kora reggeli 12 filléres díjszabás fönnmarad, de a harminc filléres jegyeket megdrágítják, azon kívül magasabb árat szabnak a bérletjegyeknek is. Ez a javaslat súlyosabb, mint a városi tárnicsé, am el\ a szakasz jegyek árát 14 fillérről 10 fillérre, a vonaljegyek árát pedig 20 fillérről 22 fillérre akarja fölemeltetni. Nálunk egyenlőre nem lehet szó a bevételek ilyen módon való emeléséről. Ha a villamos vasutak tarifát emelnek, abból csekély vész jut a, főváros javára. Mái pedig a bécsi javaslatoknál az látható, hogy az uj jövedelmek legnagyobb tételét a villamosvasút tarifa- emelése adja. így volna ez Budapesten is, ha a villamosvasút a város tulajdonában volna: itt találjuk meg tehát az okát annak, bőgj' miért szükséges a Közútit megváltani, sőt a Városi vasút részvénykisebbségét is megszerezni. Arra él képi készülve lennünk, hogy a villamosok tarifaemelése elől nem lehet kitérni. A nyersanyag tekintetében a háború után még néhány esztendeig rosszabb lesz a helyzet, mint ma; a munkabér dolgában sem várható változás, hanem az, hogy még. jobban megdrágul, mert valószínű, hogy a létminimumot a háború után magasabban kell megállapítani. A német villamosvasutak most indítottak akciót az iránt, hogy a 10 pfenniges alaptaksát 15 pfennigre emeljék föl: ilyen előzmények után valóban nem lehet csodálkozni azon, ha nálunk sem akarnak megmaradni a inai vitel dij mellett. A fontos mindenesetre az, hogy ha emelés történik, az emelés egész haszna a fővárost illesse. Becsben ez nem probléma, de nálunk a legnagyobbak közül való, hiszen előbb száz milliós tranzakciókat kell végrehajtani. Ä főváros idegenforgalmi akciója, Tulajdonképen nem is a főváros idegen- forgalmi akciójáról van szó, hanem arról, hogy a főváros belekapcsolódjék abba az idegenforgalmi akcióba, melyet Németország idegenforgalmi egyesületei indítottak meg. Tudvalévő, hogy Németország idegenforgalmi egyesületei nemrégiben Lipcsében értekezletet tartottak, amelyen azt a kívánságukat fejezték ki, hogy a központi hatalmak országai az idegenforgalom kérdésében egyöntetűen járjaijtik el. A lipcsei tanácskozáson már képviselve volt a főváros is és ott Vita Emil dr. tanácsnok körvonalazta a magyar főváros speciális kívánságait. Az idegenforgalmi tanácskozások' külön fejezete a központi hatalmak fővárosainak együttes akciója, amelynek első látható következménye, hogv a főváros tanácsa elhatározta, hogy idegenforgalmi irodát szervez. Ennek az KOVÁID FEST, TISZTIT! —. « »4# I IlliRv Gynjfcőtelepek a székesfőváros minden, részéiben.. — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58—45 128—13.
