Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-01-12 / 2. szám
Független Budapest 3 Hírek a városházáról. * * * A vágóhídi vér felhasználása. A budapesti vágóhídi munkások naponta sok vért szednek fel a leölt állatok után. Ez a vér régi jog alapján a munkásokat illeti, akik a vért értékesítik. A vért eladják a vérgyárnak, amely azt ipari célra dolgoztatja fel. A vágóhídi munkások' három évvel ezelőtt szerződési kötöttek az Albumig, vérgyárral, hogv minden vért. a gyárnak adnak s a gyár 16 fillért fizet egy tál vérért a munkásoknak. Amikör kitört a háború, a gyár felbontotta a szerződést és kevesebbet fizetett a munkásoknak, akik kénytelen-kelletlen belementek ebbe a megoldásba is. Néhány héttel ezelőtt uj vérfeldolgozó gyár alakult a fővárosban, az «Első magyar vórtakarmány gyár.» Az uj gyár felajánlotta a munkásoknak, hogy többet fizet nekik a vérért, mint az Albumin, sőt hajlandó arra is, hogy a munkások társadalmi egyesületeit is támogatja. A munkások sokáig tárgyaltak mind a két gyárral, aminek aztán az lett a vége, hogy az uj gyárral kötöttek szerződést, mely szerint 22 fillért kapnak egy tál vérért. Ezenkívül az uj gyár 1*2.000 koronát fizet a munkások rokkant-alapjára egyszerre s azontúl évente 2000 koronát. Január elseje óta ilyen formán az «Első magyar vértakarmány gyár» kapja a budapesti vágóhídi vért. Az állatkert szubvenciót kér az államtól. Az állatkerti bizottság, amikor az állatkert költségvetését tárgyalta, elhatározta, hogy a tanácsot fölszólítja egy olyan fölterjesztés készítésére, amelyben szubvenciót kérnek az államtól az állatkert részére. Arra fognak hivatkozni, hogy az állatkert létesítése országos célt szolgál, föntartása az ország kultúráját emeli, méltányos tehát, hogy erre a célra az állam is áldozzon valamit. Déri alpolgármester itthon. Déri Ferencz dr. alpolgármester hazaérkezett és már hétfőn átvette hivatalának vezetését. Kiviteli engedély-kijárók. Hetek óta uj üzletág nyílt meg a városházán: a kiviteli engedélyek kijárása. Kijárót már azelőtt is eleget lehetett látni a városházán, sőt voltak olyanok is, akik kiviteli engedélyekben utaztak, de annyira, mint az utóbbi időben, még sohasem szaporodott el a kijáróknak ez a fajtája. Nehezebb lett a kiviteli engedélyek megszerzése, erre vetették rá tehát magukat néhányan s úgy látszik, nem minden eredmény nélkül, mert az utóbbi időben sok meg okolatlan kiviteli engedélyt adtak a városházán. Akkor, amikor a Budapestre való éleimiszer- fölhozatal statisztikája nem mutat valami örvendetes adatokat, valóban nagyobb gonddal és lelkiismeretességgel kellene kezelni a kiviteli- engedélyek kiadását s nem volna szabad megijedni a kijárók erőszakoskodásaitól. A tizes bizottság ülése. A tizes élelmező bizottság pénteken ülést tart, amelyen a köz- élelmezési ügyosztály előterjeszti azt a javaslatát, amelyet a kenyérjegyügyrendszer eddigi függő kérdéseinek megoldására készített. Telefon : 115—71 OLYMPIA II., Erzsébet-körut 26. sz. Minden hétfőn és csütörtökön uj műsor. A legértékesebb és legújabb mozgófényképek kerülnek bemutatásra. Helyárak : Fenntartott páholyülés K. 1.60 .v*>. »» «• v::v> Páli oly ülés Fenntartott hely Zsölye .............. Zá rtszék..............-- )) 1.20-.90 —.70 —.50 Telefon 115-71 e* it ViSV PÉNZ ÉS HITEL A valuta. Háborús gazdasági helyzetünk egyik szépséghibája a valuta diszparitása. A külföldi fizetési eszközökben nálunk állandóan nagy a kereslet, s a szokatlanul elénk kereslettel a kínálat nem áll összefüggésben. A külkereskedelmi mérlegben olyan nagyarányú eltolódás állott be, hogy a behozatal az exportot sokszorosan felülmúlja. Nem jön be tehát hozzánk annyi külföldi pénz a kivitt árukért;, mint amennyit nekün'k kell a külföldnek fizetnünk:. Az import és export közötti nagy eltolódás adja tehát a magyarázatát annak, miért drágul piacunkon a külföldi pénz, s miért van a mi pénzünknek külföldi piacon dísz- paritása. Magyarország kereskedelmi mérlege 1905 év óta állandóan passzív. Utoljára 1905-ben multa fölül a kivitel az exportot, s azóta a kereskedelmi mérleg passzivitása folytonosan növekedik. Az utolsó két háborús év alatt pedig ez a passzivitás még nagyobb arányokat öltött, úgy hogy a háború elején azonnal ugrásszerű emelkedést mutattak az összes külföldi fizetési eszközök. Háború elején természetesnek találtuk a szokatlan drágulást; a korona külföldi piacokon jelentkező diszparitását, mert nem tudtuk, hogyan alakul a háborús pénzügyi helyzet, s az áremelkedést különben is átmenetinek tartottuk. Lepergett azóta másfél év, mely alatt szomorúan kellett tapasztalnunk, hogy a diszparitása pénzünknek állandóan nő, s mi képtelenek vagyunk a normális kurzust helyreállítani. Feszegetni kezdték tehát nálunk azt a kérdést, hogy a nagy diszparitás pénzünk értékcsökkenését, pénzünk rosszabbodását jelenti-e? Erre a kérdésre a leghatározottabb nemmel kell válaszolnunk, mert pénzünk értéke a háború alatt nem rosszabodott. A semleges külföld valutájával szemben a korona diszparitása csak drágulást eredményez, de nem jelenti azt, bogy pénzünk értéke csökkent volna. A pénz éppen olyan árucikk, mint a liszt, árát a kereslet és kínálat szabja meg. Ali tömegesen importálunk külföldről, kivitelünk ellenben minimális, úgy hogy nagy tételekben kell keresnünk a külföldi fizetési eszközöket. A kereslet felszökteti az árakat, árdrágulás következik be, s ezért mjnden semleges állam váltójának a korona-valutához viszonyítva ázsiója van. Ez még nem a pénz rosszabbodását jelenti, hanem ez megdrágítja a fogyasztást, úgy hogy a diszparitás végső eredményében úgy hat, mint az értékvám, azaz emeli az importált áruk értékét. Tagadhatatlan, hogy a devizák drágulásánál nagy a szerepe a spekulációnak is. A bankok üzleti szemüvegen át nézik az eseményeket, s előre látták, hogy a devizapiacon nagy ínség, nagy kereslet fog mutatkozni. Idejekorán nagy tételekben külföldi követeléseket szereztek ezért, s összevásárolva a piacra kerülő összes külföldi fizetési eszközöket, s spekulációjukkal árdrágulást idézték elő. Kisebb azonban a bankok spekulációja miatt támadt árdrágulás, mint a kereslet és kínálat hatása alatt keletkezett értékemelkedés. A. magas devizaárak, s ezzel szemben a korona árcsökkenése sem háborúban, sem békében nem kedvező tünet. A magyar kormány tehái uj rendeletet lépteti életbe, mely szerint az exportőrök csakis abban az esetben kaphatnak kiviteli engedélyt, ha a kivitt árucikk ellenértékét az Osztrák-Alagyar Bankhoz diszponálják. Egyidejűleg Németország is a leg- erélyesebb intézkedéseket statuálta a márka váltó megfelelő árfolyama érdekében. Így a Német Birodalmi Bank kebelében deviza clea- ringet létesítenek, amelyhez hasonlót állít fel az Osztrák-Magyar Bank is, s mivel minden külföldi váltó fölött a két jegybank fog rendelkezni, végre a devizapiac egészséges irányban fog fejlődni. Ha a bankok valuta-spekulációjának elejét tudjuk venni, s a szükséglet mérvéhez képest a devizákat a jegybank bocsátja a piac rendelkezésére, a mai helyzetnél aránytalanul kedvezőbb valutaviszonyok köszöntének reánk. Domány Gyula. * * A mérleg. Régen ado't nagyobb munkát ! a bankoknak és kereskedelmi s ipari vállalatokr nak a mérleg összeállítása, mint a jelenlegi mérleg és zárszámadás elkészítése. Nemcsak a különféle üzleteken mutatkozó nyereség ósz- szehordása okozza a mérleg nehezebb összeállítását, hanem a kipróbált, jó és megbízható tisztviselők nagy részét ideiglenes alkalmazású és napidijas tisztviselők helyettesítik. A bankok vezetői érzik, hogy milyen óriási terhet jelent számukra a. jó tisztviselői kar távoliéte, s milyen nagy munkaszaporulatot idéz elő a jó hivatalnok minimumra leapadt száma, s ezért a mérleg csak későn fog elkészülni. Aliiig sok bank és vállalat más években már január közepén kész mérleggel rendelkezett, addig ebben az évben legalább egy hónappal később készül el az évi mérleg. A hadikölcsön utolsó részlete. A harmadik hadikölcsön negyedik s ezzel utolsó részlete január 8-án vált esedékessé. A negyedik részlet, éppen úgy, mint a többi három, 25 százalékos volt, s az utolsó részletnél számolták el az aláíráskor lefizetett kan-* cicit. A részfizetési kedvezményt azonban csak igen kevesen vették igénybe, úgy hogy a pénzpiac szempontjából a január 8-i esedékességnek fontossága nem volt. Nincs váltóforgalom. Egyik speciális jelensége a háborús gazdasági életnek, hogy a hitelüzletek helyét teljesen a készpénzüzlet foglalta el. Régen éreztük azt a nagy változást, amelyen a háborús hitelélet átment, de azt még sem gondoltuk, hogy alig van váltó- forgalom. A Pénzintézeti Központ törvényjavaslat parlamenti tárgyalásánál az egyik szónok ugyanis kiemelte, hogy ma az Osztrák - Alagyar Banknak 300 milliónál nem nagyobb a váltó tárcája. Hogy ez a szám milyen kicsi, arról meggyőz bennünket az az egyetlen tény, hogy a háború előtt átlagban a bank váltótárcája milliárd korona volt. Ma tehát alig harmada a háború előtti átlagnak. A sajíóhadiszállás az Omniában. Az olasz frontról fölvett három méteres nagy hadifölvétel, mely eredetileg a cs. és kir. hadi- muzeum részére készült, óriás föltünést kelt, úgy polgári, mint katonai körökben, amit az Omnia állandóan zsúfolt házai ós azon körülmény bizonyítanak, hogy január 6-ikán, Hoen lovag tábornokkal az élén, az egész sajtóhadi- szállás is megtekintette. A közönség páratlanul nagy érdeklődése folytán az Omnia e héten is műsoron tartja ezen grandiózus hadifilmet, de egy nagyszabású, teljesen uj műsor keretében, mely magában véve is szenzációs, mert a kinematográfia két legnagyobb művésznőjével találkozunk és pedig Henny Portenne/ Az utolsó imádság című 3 részes színmű főszerepében ós Gar-mi Máriával A Hermelin c. 3 részes vígjáték főszerepében. Kiadja a FÜGGETLEN BUDAPEST lapkiadótársaság. Felelős kiadó : B. Virágh Géza.
