Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-04-12 / 15. szám
pénzügy Т’Ъ'КМЧХ'Т ШТР1 IPAß KERESKEDELEM ÍT aL/IAS 111 1 ÍL*JL✓MEZŐGAZDASÁG ^ Független Budapest A negyedik hadikölcsön. — Kibocsájtás előtt. — Még csak pár nap választ el bennünket a negyedik hadikölcsön kibocsátásától. Az előkészületeket már megtették az aláírási helyek a kölcsön sikere és az aláírások gyűjtése céljából, sőt már a pénzügyminiszter a bankok vezetőit is tájékoztatta a kölcsön föltételeiről. A negyedik hadikölcsön kibocsátása nem éri meglepetésszerüleg sem a magyar gazdasági életet, sem a pénzpiacot. A háborúhoz pénz, még pedig igen sok pénz kell. Ennek előteremtésére a legkülönfélébb eszközök állanak minden pénzügyminiszter rendelkezésére. A hadikölcsönök elhelyezésétől a jegybank megsarcolásáig ezerféle tranzakciót bonyolítottak le az ántánt államai. Nálunk egyedül hadikölcsönök elhelyezésével kísérletezik a pénzügy miniszter, s ez az egységes pénzügyi hadviselési mód elegendő tőkét bocsát a hadviselés rendelkezésére. Eddig ugyanis a következő kölcsönöket helyeztük el, illetőleg a kibocsátott kölcsönök számszerű összegei és árfolyamai az alapkamattal együtt a következő táblázatot adják: Árfolyam Kamat Végösszeg I. hadikölcsön 98 ß 1170 millió II. „ ,. 97-Г.0- 90-80 G—5V2 1120 „ III. „ „ 97 6 1900 A három hadikölesönre eddig tehát 4200 millió korona gyűlt nálunk össze. A negyedik hadikölcsönnek is sikerülnie kell, mert ma sokkal inkább meg vannak az előfeltételek, mint az első három kölcsönnél. Ma nagy a pénzbőség, sok a kamatozatlan tőke, mert vállalkozási kedv nincs, a tőke tehát a- nagy kamatjövedelmet biztosító hadikölcsönben szívesen fog elhelyezést keresni. A lelki motívumok, a győzelembe vetett biztos hit ma sem hiányzik, sőt soha nem vehettük biztosabbra a győztes háborút, mint éppen ma, amikor magyar és német szótól hangos egész Galícia, Kurland és Groszlengyelország, továbbá az erős német kéz tartja megszállva Franciaország nagy részét és Belgiumot. Amint mindenki megtette kötelességét az első három hadikölcsönnól, úgy a negyedik hadikölcsön fényes eredményének biztosítása érdekében mindenkinek a legagi- lisabb munkát kell kifejtenie. A háborús mezőgazdaság. Amint a háború a gazdasági élet minden terén újításokat és változásokat idézett elő és a régi gazdasági rendszerek helyett egy sokkal gyorsabb mozgású rendszert honosított meg, úgy a mezőgazdasági termelés is re formálódott a háború folyamán. Csak azokat a rendeleteket kell szemelőtt tartanunk, amelyeket a kormány egymásután a termelés fokozása érdekében kiadott és nyomban látjuk, hogy a legnagyobb arányú reformot a háború az agrikultúra terén is belevitte a termelésbe. Háború elején, illetőleg még a háború kitörése előtt, évekkel ezelőtt igen sokat vitai - koztak nálunk arról, hogy földünket teljes mértékben ki nem használjuk és nem termelünk annyit a földön, mint amennyit produkálni lehetne. A. Iöb b lenn elés fontosságát német példákkal igyekeztek nálunk bizonyítani és pontos számítások jelentek meg arról, hogy a föld mennyit tudna még produkálni a termelt mennyiségeken felül. A háború a legnagyobb fogyasztó és egyúttal a legnagyobb pazarló is. Háború alatt, amikor óriási hadseregeket kell állandóan kifogástalanul élelmezni, a mezőgazdaság termékei sokkal gyorsabban fogyasztódnak el, mint békés időben, amikor egyenletes a fogyasztás és nem kell soha attól tartanunk, hogy bizonyos cikkben hiány fog mutatkozni, illetőleg teljesen el is fogy. A hiány okozta félelem, illetőleg a hiány megakadályozása és a közélelmezés állandó biztosítása serkentette a mezőgazdaságot arra, hogy nagyobb produktivitását mutasson fel, mint amilyen mennyiségben termett a föld évekkel ezelőtt. Nem elég ugyanis minden talpalatnyi földet bevetni, ha nem gondoskodunk annak célszerű megmunkálásáról. Ezért hangzik fel minduntalan a háború alatt annak szükségessége, hogy a vizeket a földekről le kell vezetni, a szántóföldek mentén megfelelő árkolási munkálatokat kell végezni, továbbá a föld termő erejét intenzivebb megmunkálás révén jobban ki kell használni. Amikor nálunk mezőgazdasági termékeinknek feldolgozását mindenki erősebben sürgeti, ez már világos jele annak, hogy az egész ország át van hatva attól a gondolattól, hogy a mezőgazdaságot állandóan tartósabb termelésre kell szorítani, hogy a hazai szükségleteket minden körülmények között kielégítse, sőt még felesleget is termeljen, amit a külföld rendelkezésére bocsáthat. Mezőgazdasági cikkeket feldolgozó gyárak alakultak tehát nálunk a háború kellős közepén, s ez a processus még nem ért véget, sőt folytatódik. Az ipari termelés tehát a mezőgazdasági cikkekre hazi- rozza működését és itt találkozik össze a háborús ipari konjunktúra a megreformált, a többet termelő mezőgazdasággal. A háború igen jó iskola volt arra, hogy gazdáink végre kilépjenek az ósdi termelési keretekből és belevigyék a mezőgazdaságba azt a legfontosabb modern gazdasági elvet, hogy a föld kiuzsorázása nélkül célszerűen lehet többet termelni, ha a mezőgazda a befektetésektől nem riad vissza. Eddig nálunk mindig az volt a panasz, és kifogás, hogy egy holdon félannyit termeltek, mint amennyit a földből ki lehet hozni, hogy a mezőgazdáknak nincsen tőkéjük és igy beruházásokra sem szorítkozhatnak. A háború alatt hebizonyosodott, hogy nem annyira a tőke hiánya volt az oka gyámoltalanságuknak, hanfem inkább az, hogy nem akartuk megérteni a kor szavát és tovább is saját észjárásunk szerint akartunk gazdálkodni. Mezőgazdasági termelésünk terén tehát fordulópontot jelez a háború és remélhetőleg az a sok tapasztalat, amelyet mezőgazdasági téren szereztek gazdáink, nem fog háború után sem veszendőbe menni, hanem azokat megfelelő módon értékesíteni tudjuk. Nincs ma fontosabb a többtermelésnél, amikor folyton amellett agitálunk', hogy a föld hozama jobb gazdálkodási metódus mellett inkább fokozható és emelhető. Dom árny Gyula. * Osztály sors játék Szerbiában. A meghódított Szerbiában az Osztálysorsjáték Részvény- társaság — mint értesülünk — fiókot szándékozik nyitni. Egészen bizonyos, hogy az osztálysorsjáték Szerbiában jó üzleteket fog csinálni, mert ha a lakosság nagy szimpátiával a. magyar sorsjegyeket nem is fogadná, a katonaság a sorsjegyek nagy vásárlója lesz. Egy bankvezér pályafutása. A tehetségek a bankpályán jól érvényesülnek. Kifejthetik tudásukat, ambíciójukat, elé gátakat nem emel nek s elméleti és gyakorlati tudásukat és ismeretüket a köz javára értékesíthetik. A legkiválóbb bankvezérek egyike báró Madarassy- Beck Gyula, a Magyar Jelzáloghitelbank ve zérigazgatója a legfényesebb bankpálya delelő jón áll. Igazgatja a- legnagyobb magyar jel zálogintézetet, aktív részt vesz a Magyar agrár és járadékbank, a .Magyar általános takarék pénztár, a Magyar telepítő és parcellázó bank, a Magyar általános ingatlanbank vezetésében és azonkívül még egy egész sereg vállalatnál van döntő szava. Tehetségét a külföld is igény be veszi vost, amennyiben a legelőkelőbb bécsi pénzintézetek egyike, az Union-Bank most igazgatósági tagjának választotta. Közgazdasági hírek * * * A telepítő és parcellázóbank tőkeemelése. A Magyar Telepitő- és Parcellázóbank r.-t. igazgatósága most foglalkozott az 1915. évi üzleteredménnyel, amely a megelőző évről át hozott nyereségmaradvány nélkül is 1 millió 002.710 korona tiszta nyereséggel zárul. Ez a nyereség, amely a megelőző évit (528.638 korona) messze túlhaladja, megérlelte a vállalat igazgatóságában a tőkeemelés gondolatát. Az igazgatóság az április 20-ára- egybehívott közgyűlésnek azt fogja indítványozni, hogy részvényenldnt 20 korona (10 százalék) ősz talékot fizessenek. Ugyancsak indítványozni fogják az alaptőkének 5-ről 8 millió koronára való fölemelését és pedig oly alapon, hogv 15.000 darab 200 koronás névértékű uj rész vényt hoznak forgalomba és ezekre az elővételt (3 régi részvényre 2 újat számítva) 850 "koronás áron gyakorolhatnák a részvényesek. Az intézet tartalékalapjait ez a tranzakció 6 és egynegyed millió koronára erősiti. A részvényesek viszont az elővételi ár alapján a mai árfolyamnál 170—180 koronával olcsóbban jutnak az uj papírokhoz, ami, az 5:3 arányt figyelembe véve, 60—70 koronás előnynek fe lel meg. Ha ezt az árelőnyt levonjuk a mai tőzsdei árfolyamból, a megállapított osztalék- aránya még kedvezőbbé válik, ha pedig a normális idők az osztalék várható növekedését fogjak eredményezni, akkor a részvénvtulajdono sok helyzete még kedvezőbbé fog válni. Az Urikány-Zsilvölgyi Magyar Kőszén- bánya г.-t. múlt héten tartotta Ullmann Adolf elnöklete alatt rendes közgyűlését, amely elhatározta, hogy a 367.185 koronányi alapsza- bályszerü leírások után fenmaradó 2,004.587 korona tiszta nyereségből 1,440.000 korona, mint 9o/o-os osztalék fizettessék ki az 1915. üzletévre, az értékcsökkenési tartalék rendkívüli javadalmazására 350.000 koronát fordítsanak, a tisztviselők nyugdíj alapjához rendkívüli hozzájárulás fejében 20.000 koronát használjanak fel és az alapszabályszerü jutalékok fedezése után fenmaradó 19.233 koronát uj számlára vigyék elő. A 200 korona névértékű részvények 25. számú szelvényét április 3-tól 18 koronával váltják be. A közgyűlés az igazgatóság jelentését egyhangúlag tudomásul vette és úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő-bizottságnak a felmentést egyhangúlag megadta. A felügyelő-bizottságba az eddigi tagokat újból megválasztották. A budapesti Közúti Vaspálya-Társaság április 6-án tartotta közgyűlését Lánczy Leó V'. b. t. t. elnöklésével. Az igazgatósági jelentéshez hozzászólott dr. Schwarz Vilmos részvényes, akinek kérdéseire Sándor Pál vezér- igazgató adott felvilágosításokat. Ebből kitűnik, hogy ez idő szerint a közútinál tarifa emelésről, — a fővárossal a megváltás iránt esetleg megindítandó tárgyalásokra való tekintettel — szó sem lehet; továbbá, hogy bár a közúti esetleg bekövetkezhető megváltási tárgyalásairól természetszerűleg részletesen most nem nyilatkozhatik, megnyugtathatja a közgyűlést aziránt, hogy a megváltás minden tárgyalása a legnagyobb gondossággal és nyíltsággal fog történni. A közgyűlés ezután az évi jelentést és a. felügyelő-bizottság jelentését elfogadta. A közgyűlés az 1915. évi zárószámadást és mérleget elfogadta és elhatározta, hogy a. rendelkezésre álló nyereségből részvényenként 32 korona, élvezeti jegyenként 22 korona osztalék fizettessék, a fennmaradó 492.935 korona 49 fillér pedig uj számlára vitessék át. A szelvények folyó évi május 1-től kezdve fognak beváltatni. Az ezután mogej tett választásokon az igazgatóság tagjaivá: báró
