Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-04-05 / 14. szám
4 Független Budapest PÉNZÜGY KERESKEDELEM PÉNZ ÉS HITEL MEZŐGAZDASÁG _______________________ ________________________________ ______y_ »mw A háborús ipar. Magyarország agrikultur ország, tehát az ország túlnyomó többsége az őstermelésből él. A statisztikai adatok szerint az ország •2.1 millió lakosa közül a földművelés 16 millió lakosnak ad kenyeret, s csak a fenmaradó 20 százalék keresi szellemi és egyéb munkával kény erét. Természetes, hogy az agrikultur jelleg az ország gazdasági helyzetén és gazdasági politikáján mindig kifejezésre jutott. Még élénk emlékezetünkben vannak a nagy harcok és parlamenti viták, amelyek jó néhány évvel ezelőtt lejátszódtak a magyar képviselőházban az agrárius és merkantilista frakciók között. Az ország kereskedői és iparosai ugyanis a túlságos agrárvédelmet, a mezőgazdaság igen sok előnyben való részesítését tették szóvá, s hasonló elbánást kívántak az ország ipara számára is. A magyar ipar azonban a mindenkori kormányok mostoha gyermeke volt, azzal senki sem törődött, s a kereskedelemügyi miniszter iparpolitikája erőteljes, fejlődő ipari életet teremteni nem tudott. Ilyen viszonyok mellett a magyar ipar sem idehaza, sem a külföldön jelentőségre szert tenni nem tudott. Iparszükségleti cikkeink túlnyomó részét külföldről .importáltuk, s ennek ellenében mi nyersanyagokat, különösen mezőgazdasági termékeket exportáltunk a külföldre. A háború kitörése azonban ipari termelésünknek tökéletesen más irányt adott. Kétségtelenné tette ugyanis a háború előttünk, hogy teljesen a saját erőnkre vagyunk utalva, a külföld támogatására alig számíthatunk, s ha itthon nem tudunk önmagunkról gondoskodni, akkor az elhasznált cikkeket pótolni lehetetlen. Az ipari fejlődésnek a háború tehát nagyszerű konjunktúrát hozott. Nagy ipari termelés indult meg nálunk, a régi rossz vállalatok termelőképességüket fokozták, s a nagy üzemmel dolgozó gyárak többet termeltek és nagyobb hasznot értek el, mint a háború előtt. Bebizonyította tehát a háború, hogy ipa j’unk kellő konjunktúra mellett fejlődőképes, sőt úgy tud berendezkedni, amint a viszonyok megkívánják. A háború ugyanis nem egyformán kedvez minden ipari cikk gyártásának. Vannak iparágak, melyek békeidőben fényes konjunktúrának örvendenek, s ezek háború alatt nem fejlődhetnek. Iparunk életképessé gét éppen az bizonyítja a legfényesebben, hogy ezek az iparágak asszimilálódtak, azaz háborús iparrá alakultak át. Zongoragyárak tértek rá a srapnellgyártásra, az üveggyárak gyújtó- zsinór előállítására- rendezkedtek be, szóval a viszonyok szerint alakultak a gyári üzemek. Háború előtt egyetlen nagy iparunk volt: a malomipar. Tekintélyes forgalmat és nagy produktivitást mutatott ugyan vas- és gép iparunk, továbbá a nagyobb iparágak közé tartozott a hajlított fabutorgyártás is, de ezek közül egyedül a malomipar termékei kerültek el a külföldi piacokra. Ma a hadsereg felszere lesi cikkek gyára felülmúlja ezeknek a gyárak na к a békében elért gyártási eredményét. A hadseregfelszerelési gyárak minden munkáskezet foglalkoztatnak, úgy, hogy ma, a nagy világháborúban munkásnyomor nincs, minden munkás könnyen találhat munkaalkalmat. A. háborús ipar nagyobb produktivitása a legbeszédesebb felelet az antant blokádterveire. A gazdaságilag bekerített ország föltalálta magát és ellenfelünk kiéheztetési tervére a legnagyobb intezivitásu munkával feleltünk. A háborút tehát iparilag igen fényesen vívtuk meg, s kívánatos, hogy a háborús ipari tapasztalatokat fényesen értékesítsük a nagy háború lezajlása után. Azt a nagy munkát, amelyet ipari fejlesztésünk érdekében a háború alatt megkezdjünk, nagy kitartással kell folytatnunk, mert a nehezebb napok még csak ezután fognak ránk virradni. Nehezebb ugyanis az átmenet a háborúból a békére, mint megfordítva. Állandóan ezt kell szemelótt tartanunk és ipari fejlődésünknek, ipari berendezkedésünknek még nagyobb eredményt kell a jövőben felmutatni. Domány Gyula. Hogy éljünk meg? Napról-napra súlyosabb problémává válik a megélhetés. A kereseti viszonyok javulnak jugyan, amennyiben a munkabérek emelkednek, s a szellemi pályákon működők jövedelme is gyarapodik, de ez a jövedelemszaporodás alig tudja ellensúlyozni a növekedő drágaság terheit. Vannak cikkek, amelyek a háború kitörése óta kerek 150—200 százalékkal drágultak, de az átlagos áremelkedés mindenhol többet tesz ki 100 százaléknál. A fontosabb cikkek árai ugyanis igy alakulnak: Liszt 0-ás —.42 —.90 —.84 Cukor —.86 —.98 1.26 Barna kenyér —.82 —.52 —.48 Fehér bab —.34 1.30 — .56 Burgonya —.14 — .20 — .20 Tojás —.08 —.14 —.16 Zsir 1.60 4.10 6,— Tej -----------—.28 —.40 —.54 Itt mindössze néhány cikket állítottunk össze, de ebből a kis táblázatból is megállapítható, hogy az áremelkedésnek határt szabni nem lehet. Vapnak nélkülözhetetlen cikkek, melyeknél az árdrágulás 250 százalékot tesz ki. Figyelembe kell vennünk, hogy a jövedelememelkedés lateiner- és hivatalnok-pályán mindössze 20—80 százalékot tehet ki, tehát világos, hogy a küzdelem az élettel folyton vehemensebb lesz és nincs is remény arra, hogy ez az áldatlan állapot rövid időn belül véget érjen. Itt kormányintézkedéssel eredményt elérni nem lehet, egyedüli orvosszer volna, a háború megszűnése. ♦ A negyedik hadikölcsön. Negyedszer Németország a német néphez, s a negyedik hadikölcsön éppen úgy sikerült Németországban, mint az első három. Nálunk is a legrövidebb időn belül kibocsátásra kerül a negyedik hadikölcsön. Ausztriában már 1—2 héten belül megjelenik a negyedik háborús kölcsön. A kölcsön kibocsátásának és kedvező elhelyezésének előfeltételei ma még jobban meg vannak, mint az első három kölcsön emissziójakor. Nemcsak a nagy pénzbőség kedvező előfeltétel, hanem a nagy konjunktúra mutatja, hogy sok olyan pénz került forgalomba, amely köny- nyen talál hadi kölcsönben elhelyezést. A né met negyedik hadikölcsön fényes eredménye is világosan mutatja, hogy a lelki motívumok is meg vannak arra, hogy a hadikölcsöp legújabb emissziója jól sikerüljön. A harctereken a helyzet a lehető legfényesebb. Ellenfeleink offenzivája sehol nem sikerül, minden harc téren sakkban tartjuk az ellenséget, ahol pedig támadunk, ott a támadás nyomában siker jár. Földműves, kereskedő és iparos könnyen ér tőkésíti nagy árért fölösleges anyag készletét, s ma a termelők akkorra készpénzkészlet fölött rendelkeznek, hogy a negyedik hadikölcsön- nek az esélyei igen kedvezőek. Ha a jegyzési helyek éppen olyan serények lesznek, mint az első három hadikölcsönnél, úgy az eredmény fényes és kielégítő lesz. Pikier Károly jubileuma A minap ünnepelte meg 25 esztendős .szolgálati jubileumát, Pikier Károly, a Magyar ruggyantaárugyár r. t. igazgatója. Március 18-án testületileg’ üdvözölték a Magyar ruggyantaárugyár és az általa alapított leányvállalatok tisztviselői. A vállalat igazgatósága este Pikier tiszteletére ünnepi vacsorát adott a Hungária-szálló fehértermében. Azok a tartalmas és szellemes pohárköszöntők, melyek ez alkalommal Rechtnitz Béla, Schwarz Félix és Fleisch/ Sándor igazgatósági tagok, továbbá az affiliált vállalatok igazgatói részéről elhangzottak, ékesen szóló bizonyítékai annak a nagv érdemnek, melyet a jubiláns a kezdetben sok minden gyermekbetegséggel küzdő anyavállalat felvirágoztatása, s a háborús esztendők sok száz gyártási nehézségeinek leküzdése körül szerzett élesláté és einvedetleu munkájával. Szeretetreméltó modorával, ritka szerénységével kiérdemelte mindazok ro- konszenvét, kik vele valaha érintkeztek. Közgazdasági hírek * * * A ruggyanta gyár közgyűlése. A Magyar ■ Ruggyantaárugyár Részvény társaság márc. 28-án tartotta meg Rechtnitz Béla alelnök elnöklésével rendes évi közgyűlését. Az előterjesztett évi jelentés utal arra, hogy a vállalat immár huszonöt esztendeje áll fenn, az idők komoly voltára való tekintette] azonban az illetékes tényezők minden ünnepségtől eltekintettek. Az igazgatóság mégis ez alkalomból a társaság jóléti alapjaira különös figyelemmel volt és a vállalat nyereségéből 500 ezer koronát kihasítva, 250.000 koronát a tisztviselő-alap és 250.000 koronát a munkásalap javára fordított. Az üzleti jelentés kiemeli továbbá, hogy a vállalat a birtokában volt Marta magyar automobil részvénytársasági részvényeket eladta. Székács Antal udvari tanácsos, részvényes az üzleti jelentéshez hozzászólva utalt arra, hogy a részvényesek nem hagyhatják a vállalat fennállásának huszonötödik évfordulóját' elmúlni anélkül, hogy az igazgatóságnak és a vezetőknek, különösen a gyöngélkedése folytán távollevő Marcus elnöknek, valamint Rechtnitz vezérigazgatónak és Pikier Károly igazgatónak ne fejezzék ki kö- szönetüket azért a rendkívül eredményes munkáért, amelyet az elmúlt huszonöt óv alatt végeztek. A csak 600.000 korona alaptőkével a legszűkebb keretben alapított vállalat ma 6. millió korona alaptőkével és Ugyancsak 6 millió korona tartalékkal rendelkezik és világhírű céggé vált, amelynek üzletei és szervezete a háború előtt az egész világra kiterjedtek. Budapest székesfőváros is elismeréssel tartozik a társaságnak, amely vezetőségének tetterős kezdeményezése folytán a Budapesti Automobil közlekedési R. T. megteremtésével szerencsés megoldáshoz segítette a budapesti a utóméi >i Itaxamé tor közlekedés kérdését. A szóló minden részvényes nevében vél beszélni, amidőn a részvényesek őszinte köszönetét ismét kifejezésre juttatja. Rechtnitz Béla. alelnök köszönetét mond az elismerés szives szavaiért. Az igazgatóságba újra beválasztották az eddigi tagokat, még pedig Marcus Hugót, Rechtnitz Bélát, FleischI Sándort, Herbst Edgárt, Mamii Arnold és Schwarz Félixet, a felügyelő bizottság tagjaivá, pedig szintén az eddigi tagokat: Jnano- rics Sándort, Bokor (dusztáv dr.-t, Handier Jónást, Kälber Alajost és Szepessi Sándort választották meg. _____
