Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-03-29 / 13. szám
4 Független Budapest IPAR MEZŐGAZDASÁG KERESKEDELEM PÉNZ ÉS HITEL A háborús kereskedelem. Huszadik hónapja tart a legvéresebb háború, s ezen hosszú idő alatt ellenfeleink a legkülönfélébb fegyverekkel igyekeztek gazdasági életünket tönkretenni. A jól kifent kardokkal egyidejűleg a gazdasági fegyvereket is kiélesitette az ántánt és megindította ellenünk a legkíméletlenebb gazdasági háborút. A gazdasági háború mindig súlyosabb, mint az a harc, melyben az ágyúgolyónak jut a főszerep, mert ha a gazdasági életünk összeroppan, a fegyveres hadviselést sem tudjuk tovább folytatni. Különös fontosságot kell tehát tulajdonitanunk ellenfeleink kíméletlen gazdasági háborújának, mely elsősorban a mi és szövetségeseink kiéheztetésére irányult. Anglia blokád alá vette Németországot, továbbá a magyar és osztrák monarchiát, s blokádját a legrigorozusabb elvek szerint meg is tartotta. Ennek dacára sem Németországot, sem bennünket teljesen el nem tudott a külföldtől zárni, azt azonban elérte, hogy összeköttetésünk a semleges országokkal gyöngült. Mi is, a szövetséges német is a legminimálisabbra csökkentette forgalmát a semleges államokkal, s ennek dacára az angol terv nem sikerült, bőségesen el vagyunk látva élelmicikkekkel, iparunk és kereskedelmünk pedig nagy konjunktúrát él át. A háborús kereskedelem főjellemvonása, hogy nem internacionális, hanem az ország határain belül közvetíti a javakat, s fönntart összeköttetést a velünk szövetséges német, bolgár, török kereskedőkkel, továbbá Romániával. A tengeri blokád első következménye tehát, hogy a kereskedelem az itthon termelt javakat, itthon árusítja, a hazai termelőt összehozza a hazai fogyasztóval. A blokád folytán helyzetünk egy ostromlott váréhoz hasonló, amelyben a lakosok egymásra vannak utalva, egyiknek a másikán a javai kicserélésével kell segítenie. A nacionális kereskedelem sokkal nagyobb forgalmat ér el, mint normális viszonyok idején az internacionális kereskedelem. Háború alatt ugyanis a fogyasztás aránytalanul nagyobb, mint békés időben, a kereskedők sokkal könnyebben értékesítik áruikat, dacára a folytonos áremelkedésnek. A háborús kereskedelem tehát nem károsodik a blokád folytán, sőt a nagyobb forgalom miatt emelkedik a haszna. A háborús konjunktúra a kereskedelmet igen kedvező helyzetbe juttatta. A nagy forgalom, a gyors áruközvetités a pénz erősebb cirkulációjához, nagyobb pénzforgalomhoz vezetett, ugv hogy minél tovább tart a háború, a pénznek a kereskedelemben annál nagyobb szerep jut, s ezzel egyidejűleg a hitelüzletek veszítenek régi nimbuszukból. A kiskereskedő, aki ezelőtt 3—4 hónapra vásárolta áruját, ma előre beküldi a pénzt az áruért, annyira nem reflektál a hitelre. A kiskereskedő éppen olyan könnyen értékesíti áruját, mint ahogy könnyű szerrel tud a gyáros, vagy a nagykereskedő áruján túladni. S ez az óriási kereskedelmi szervezet ma nélkülözi a hitelt, mert nincs, aki nagyobb összegű hitelt igénybe akar venni. Gyönyörű átalakulást vont maga után a kereskedelemben a háború, s minden blokád és kiéheztetési terv mellett a háborús kereskedelem fényesen megállja a helyét. Ha a külfölddel szemben csökken is a forgalom, ha a külkereskedelmi mérleg gyöngébb is, a belföldi áruforgalom jóval felülmúlja azt a csökkenést, amely a külkereskedelmi mérlegünkben mutatkozik. Háború előtt féltettük a kereskedelmet, összeomlástól tartottunk, s ennek — szerencsére — épp. az ellenkezője köszöntött be. Remélhetőleg a háborúból a békébe való átmenetet is minden fennakadás nélkül ki fogja állani a ma már igen erős és szilárd alapokon nyugvó magyar kereskedelem. * Értéktőzsde és állampapír. Már két hét óta nyitva van ismét az értéktőzsde, s a forgalom állandóan igen élénk. A vezető értékek állandóan emelkednek, s minden forgalomképes papír megjavította kurzusát. Állampapírok ban is történt több kötés, különösen hadi- kölcsön kötvényekben volt élénkebb kereslet. Az értéktőzsde megnyitásakor különös intézkedéseket kellett volna életbeléptetni, amelyek már eleve kizárták volna a spekulációt az állampapírokban. Sokkal fontosabb és nagyobb érdekek fűződnek az állampapírok megfelelő kurzusához, mintsem hogy itt a spekulációnak tág tere nyíljon. Mikor Angliában és Francia- országban a tőzsdéket megnyitották, az állam - papírokra minimális árfolyamot állapítottak meg. Olyan alacsony kurzust statuáltak tehát a rentére és a járadékra, amely alatt azokat forgalomba hozni nem lehetett. Nálunk az állami papírokra a legalacsonyabb árfolyamot nem állapították meg, de egyéb rendszabályokkal sem igyekeztek a járadékok megfelelő árfolyamát fenntartani. Minimális .árfolyamra nincs is szükség, ehelyett azonban a tőzsde- tanácsnak rendeletileg kellett volna szabályoznia, hogy milyen feltételek mellett lehet üzletet kötni járadékban. így például állami dinietekben csakis készpénzüzlet jöhessen létre, a hitelt ezekből az üzletkötésekből ki kell re- keszteni. Fontos továbbá annak is a megállapítása, hogy hány bizományos, hány tőzsdetag csinálhat kötést járadékban. Minden tőzsdeügynök járadékban üzletet ne köthessen, csak 8—10 nagyobb bizományos közvetíthesse a járadék adás-vételét, akiknél meg van a garancia arra, hogy a járadék jó kurzusához szükséges előfeltételekre minden üzletkötésnél figyelmük kiterjed. A tőzsdetanácsnak pótlólag erre utasítania kell a tőzsdét. Közgazdasági hírek * * * A Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság e héten tartotta huszonötödik évi rendes közgyűlését Károlyi Imre gróf elnök- lésével. A bank évi jelentése legelőször a közcélú akciókról emlékezik meg: 504.000 koronát fordított az intézet hadi jótékonycélra. Az 1915. évi váltóleszámitolási forgalom 240 millió korona volt. A betétállomány 63 és fél millióról 97 millió koronára emelkedett. Az intézetnek nyolc budapesti, bécsi és konstantinápolyi bankfiókja eredményesen működött, vidéki affilláit intézetei mind nagyarányú és sikeres tevékenységet folytattak. A bank só-, gép-, kiviteli-, cserzőanyag- és gabona- üzlete szintén jelentékeny eredményt ért el. Az intézet mérlege 6,854.003 korona 77 fillér tiszta nyereséggel zárult. A kifizetésre kerülő osztalék 30 korona. A bank élelmiszerüzleteire vonatkozólag Krausz Simon vezérigazgató kijelentette, hogy sem az intézet, sem semmiféle leányvállalata élelmiszerüzletekkel nem foglalkozott kondenzált tej, kávé és bolgár köles kivételével. Az igazgatóság uj tagjai lettek: gróf Károlyi Lajos és Zsolnay Adolf. A felügyelő-bizottság uj tagjai: gróf Teleki László. A közgyűlés után megtartott igazgatósági ülés Károlyi Imre grófot az igazgatóság elnökéül, Székely Ferenc udvari tanácsost pedig alel nőkéül választotta meg újból. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság igazgatósága most készítette el az 1915. üzletév mérlegét, amely 6,995.923 korona tiszta nyereséget mutat ki. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság egyértelmű indítványa alapján határozattá lett, hogy az április 8-ára egybehívott közgyűlésnek minden egész részvény után 800 korona osztalék kifizetését fogják javasolni. Az «Első Magyar» második háborús mérlege is, az üzleti tevékenységre nehezedett háborús viszonyok bénító hatása ellenére, ismét igen kielégítő üzleti eredményt tüntet fel, ami az elemi üzletág kedvező alakulásának köszönhető. A társaság a folyó évben az eddigi osztalék változatlan föntartása mellett tartalékjait az életbiztositóág dij tar tálé Icának növelésén felül 2 és fél millióval gyarapithatta. A Magyar Általános ingatlanbank megtartotta rendes közgyűlését dr. Horváti} Li- pót elnöklésével. Az évi jelentést dr. Halom Dezső vezérigazgató terjesztette elő, mely szerint az üzleteredmény meghaladja az előző éveket. A tiszta nyereség 384,941.39 K, ami az alaptőke 12.23<V0 kamatozásának felel meg. A közgyűlés elhatározta, hogy mint már három év óta részvényenként 9o/0, azaz 36 korona osztalékot fizet. Az igazgatóság mandátuma lejárván, újra választattak a következők: clr. báró Madarassy Bek Gyula (elnök), dr. Horváth Lipót, dr. Goszthony Mihály (alelnökö'k), Báthory István, dr. Beck Lajos, dr. Csécsi/ Hagy Miklós, dr. Eher Antal, dr. Fellner Frigyes, Fényes Miklós, Gömöry Károly, dr. Halom Dezső, Halász Manó, dr. Kann Sándor, dr. Kozma Antal, Kurzweil Vilmos, dr. Margittal) Neumann Miksa, Paál József, Poór Jakab, Schmidt Albin és Vágó László. A Fővárosi Kereskedelmi és Hitelintézet r. t. március 24-én tartotta az évi rendes közgyűlését, Eulenberg Salamon dr. elnöklése mellett. Az igazgatóság jelentését Krummer Károly vezérigazgató terjesztette elő. A jelentés szerint a lefolyt háborús év nem volt alkalmas ahoz, hogy az intézetet fejleszthették volna. Minden tevékenységük arra irányult, hogy az egyensúlyt fentartsák és ez annyiban sikerült is, hogy a mérleget a múlt évi veszteség-egyenleg kiegyenlítése után . csekélyebb összegű nyereséggel zárhatták le. Remélhető, hogy a háborús állapotok megszűntével, a folyó üzletév kedvezőbben fog alakulni. Javasolja az igazgatóság, hogy a mérlegben kimutatott 1731 korona 98 filléi’ nyereségegyenleget vigyék át a folyó évre. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette s a fölmentést megadta és köszönetét mondott a vezetőségnek és különösen Krammer Károly vezérigazgatónak az elért biztató eredményekért. A Magyar Agrár- és Járadékbank Részvénytársaság XX. évi rendes közgyűlését az igazgatóság jelentését tudomásul véve, a fölmentvényt úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő bizottságnak megadták és lehatározták, hogy a 3,503.489 korona 96 fillér tiszta nyereségből 2,400.000 korona, vagyis 7 és fél százalék, tehát részvényenkint 30 korona osztalék fizettessék ki és az alaptőke 5 százalékos kamatozásának, valamint a nyereségáthozatnak levonása után fenmaradó 1,586.550 korona 25 fillérnyi összegből — az alapszabályok 52. §-a értelmében — 20 százalék, vagyis 317.310 korona 04 fillér, mint alapszabályszerüleg megengedett legmagasabb javadalmazási hányad a tartalékalaphoz csatoltassék, az igazgatóság alapszabályszerü jutalékára 158.655 korona 02 fillér fordittassék, a külön tartalékalaphoz 150 ezer korona, az intézeti székház-tartalékalapra 100.000 korona utaltassák át, az intézeti tisztviselők és szolgák nyugdíjalapjának javadalma zására 50.000 korona fordittassék és az ezután fenmaradó 327.324 korona §0 fillér uj számlára vitessék át. A szelvények folyó évi április 2-től kezdve az intézet pénztáránál, a Magyar Jelzálog Hitelbanknál, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Banknál Budapesten, az Union-Banknál Wienben vagy a trieszti Filiale der Union-Banknál (ez idő szerint Wien, I. iWachtergaese 1.) fizettetnek ki. A közgyűlés ßarta Arnold elnökhelyettesnek, az igazgatóságnak, az ügyvezető igazgatóknak, a felügyelő bizottságnak és a tisztikarnak buzgó és sikeres működésükért jegyzőkönyvi köszö netet szavazott. A közgyűlést követő igazgatósági ülésen Bujanovics Sándor és Barta Arnold elnökhelyettesekké újra megválasztattak.. Az ügyvivő igazgatóságba Barta Arnold Bnja- novies Sándor, Engedi Béni, báró dr. Madarassy- Beck Gyula és Wolfner Tivadar kül dettek ki.