Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-02-23 / 8. szám
Függr ti en I »iidaprs t PÉNZÜGY KERESKEDELEM PÉNZ ES HITEL IPAR MEZŐGAZDASÁG A tőzsde megnyitása.- Hetek óta- tárgyalnak arról ygy Budapesten, mint bécsi pénzügyi körökben, hogy az értéktőzsdéi . megnyissák és ezáltal a forgalomnak .-szabad teret engedjenek. Az értéktőzsde megnyitása a máj viszonyok mellett sem nem kívánatos,' sem nem időszerű. Akik a tőzsde megnyitását sürgetik, azzal érvelnek* hogy a tőzsdeforgalom révén ismét igen sok ügynöknek adnak kenyeret, másrészről a háborús helyzet alakulása olyan, hogy semmi komolyabb értelme nincs a forgalom szüneteltetésének. Vissza kell emlékeznünk arra, hogy néhány hónappal ezelőtt tigya berlini, mint a bécsi és budapesti tőzsdéken igen nagyarányú üzlet * indult meg a magánforgalomban. Á spekuláció annyira favorizált egyes értékeket és о Ivan indokolatlan áremelkedést idézett elő eg vés értékpapíroknál, hogy a lé-gerely esebb lépéseket sürgették a túlzott spekuláció megakadályozása érdekében. Havéreiéin, a német birodalmi bank elnöke akkor tanácskozásra Hilda össze a berlini nagybankok vezetőit és arról tárgyalt velük, hogy á tőzsdespekuláció túlzásainak megismétlődését megfelelő intézkedésekkel lehetetlenné kell tenni. Az ülésen elhatározták, bogy a bankok és a bankházak csakis készpénzfizetés ellenében fogadnak el megbízást értékpapírok vételére és a hitelbe vásárlásnak semmiféle formájára nem vállalkoznak. Ugyanakkor nálunk is, s Becsben is hasonló intézkedéseket léptettek életbe a magám forgalom szigorítása érdekében és ennek dacára most ismét a tőzsde megnyitását szorgalmazzák. A tőzsde megnyitását még a kedvező pénzpiaci helyzettel sem lehet megindokolni. Bizonyos, hogy ma több a pénz, mint amennyit az ipar és kereskedelem fel tud használni, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy ma nincs hitelüzlet, ma csak a készpénzüzlet dominál, tehát természetesnek kell találnunk, hogy pénzfelesleg mutatkozik. De ezt a pénzfelesleget nem szabad spekuláció céljaira felhasználnunk, mert a háborús tőzsde ugv sem adhatná- híven vissza az értékpapírok kurzusát. A legutóbbi napokban olyan hírek terjedtek el, hogy az Qsztrák-Magvar Bank leszállítja' a kamatlábat, s bécsi pénzügyi körök a kamatláb leszállítását azzal cáfolták meg, hogy ez a- tőzsdespekulációt segítené elő, tehát a- ka mattá bleszál Utasra szükség egyáltalán nincs. Mikor a háborús hónapok alatt Londoniján és Parisban megnyitották az értéktőzsdéket, az állami emisszióknak minimális árfolyamát is megállapították. Szóval az állampapíroknál megállapítottad egy olyan alacsony kurzust, amely alatt a papírokat forgalomba helyezni nem lehel. Mennyivel egészségesebb, ha a tőzsdét egyáltalán nem nyitják meg, hanem csak magánforgalomban van üzlet, mivel a magán forgalmi kurzusok kifejezik a papírok belső értékét, — s nem szükséges a legkisebb árfolyamok fixirozása. Angliában a minimális árfolyamot már kétszer is szabályozták, azaz a kurzust ismételten leszállították, mivel a forgalomban nagyobb volt mindig a- kínálat, mint a kereslet. Ma már Anglia is sókkal jobban örülne annak, ha ; ; tőzsdéje zárva volna, inert a mai gazdasági helyzetben,, hivatalos tőzsdeforgalomra szükség ; i nincs. Be leéli ezt nálunk mindenkinek látnia' és nem szabad a tőzsde megnyitását köve- ; telni csak azért,' ifiért a spekuláció őzen a réven megfelelő érvényesüléshez jutna. Amint a háború eddigi legnehezebb hónapjait ki bírtuk tőzsde nélkül, éppen úgy nincs szükség a háború még hátralévő idejére sem hivatalos tőzsdei forgalomra. Domúmy Gyula. A váltóforgalom csökkenése. A háborús pénzügyi helyzet .-egyik leg- \ érdekesebb és 1 égj elemzőbb tünete, hogy a, hitelügyletek helyét teljesen a készpénz-üzle.-./ tek foglalták el. Ez az érdekes és jellemző : tünet már a líáböru elején mutatkozott és i azóta folytonosan erősödik. A váltóforgalom csökkenése a mai háborús gazdasági helyzetben úgy állott elő, hogy vállalkozást kedv egyáltalában, nincs, az ipar i teljesen a hadiszállítások szolgálatába szegő- ! I előtt és csak azok az iparágak fejlődhetnek és I ; virágozhatnak a hói bori i alatt, amelyek a had- I sereg számára elsőrangú szükségleti cikkeket gyártanak. Már a- háború elején tapasztalható ! volt, hogy a hitelt nyújtó bankok és takarékpénztárak a bizonytalanság hatása alatt igye- j keznek kintlevőségeiket pénzzé tenni, s ez a j folyamat később még erősebb lendületet veit. j I A. váltó forgalom egy további csökkenése ugyan- j is azzal magyarázható, hogy a pénzbőség | folytán hitelt igénybe alig vettek. Minthogy • a hadiszállitások ellenértéké mindig a legrö- i videbb időn belül készpénzben kiégvén ütést j nyert, természetes, hogy ezek a nagy üzletek | váltóforgalom nélkül bonyolódhattak le. A váltóforgalom fokozatos csökkenése ki- j tűnik a bankok üzleti jelentéséből. Eddig már ! több nagy bank .és vidéki takarékpénztár tette j !közzé évi jelentését, s ezekből az évi zár-számadásokból megállapítható, hogy a Ixinkok és ;taMirék у énztámк váltóállouiánya az 19lő. háborús év véyén átlay lOGo-kal csökkent. An- ! nál figyelemreméltóbb jelenség ez, mert a váltóadósságok törlesztése nálunk eddig igen szűk keretek közt mozgott és évekkel ezelőtt az irányadó pénzügyi körök mindig azon panaszkodtak, hogy a finánc-váltók túlságos elszaporodása egészségtelen gazdasági helyzetet teremt. Ennek az anomáliának tehát a há- ború véget vetett és ma olyan gazdasági viszonyok közé kerültünk, amikor évtizedekkel ezelőtt létesített adósságok kerülnek ki tize- j tésre. A háborús gazdasági életnek egyik leg- : érdekesebb statisztikai számadata az lesz, ame- i lyik jjontosan ki fogja mutatni, hogy a há- j ború alatt mennyi adósságot tudtak az adós- f elek' vissz a fi zetn i. Közgazdasági hírek A cukorközpont, amelynek létesiilése iránt kormányrendelet intézkedett,, már megalakult. Elnökké báró Knffner Károly, alelnökké dr. Hirsch Albert és Patzenhofer Konrádot választották meg. A kereskedelmi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőiül a központ ügyvezetőivé Pobitsek Zsigmond vezérigazgatót, Königsthal Jakab és dr. A ezé! Ede igazgatókat nevezte ki. A kormányt a központban dr. Emich Gusztáv miniszteri tanácsos és dr. Ulbnann István miniszteri titkár képviselik. A Hazai Bank Részvénytársaság' ma tartotta Dániel Ernő v. b. t. t. elnöklete alatt XXI. évi rendes közgyűlését, amelyen 49 részvényes, jelent meg 141.624 részvény képviseletében. A közgyűlés az előterjesztett mérlegel és jelentést jóváhagyta, az igazgatóságnak és a felügyelő bizottságnak a felmentvényt megadta és elhatározta az 1915-i üzletéyre kimutatott 4.195,669 korona 73 fillér tiszta nyereségből, illetőleg aZ alap: szabályszerű, jutalékok levonása után fennmaradó ösz- szegből 200 000 darab részvény 21. számú osztalék- szelvényének folyó hó 18-ától kezdve 14 koronával leendő beváltását, a tartalékalapnak 500.000 koronával, a banképület-tartaléknak 100.000 koronával, a nyugdíjalapnak 40.000 koronával való javadalmazását, egyszersmind kiutalt a felügyelő-bizottság díjazására 18.000 koronát, a tisztikar részére 75.000 koronát, a „Nemzeti Áldozatkészség Szobrára“ országos bizottsága részére 25.000 koronát, az oroszok által feldúlt kárpáti .falvakat felépítő országos bizottság rendelkezésére 25 000 koronát és elrendelte a fennmaradó 362.110,38 korona nyereségátvitelnek az 1916-i- üzletóv javára való Írását. Elfogadta folytatólag az> igazgatóság által előterjesztett alapszabálymódositást, megválasztotta az igazgatóság eddigi tagjait újabb három üzletév tartamára és a felügyelő-bizottság uj tagjának dr. Szilágyi Arthur Károly udvari tanácsost. Az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarék- pénztár megtartotta báró Harkányi Frigy és belső titkos tanácsos elnöklete alatt 69-ik évi rendes közgyűlését; Az igazgatóság jelentése behatóan foglalkozik az elmúlt második háborús esztendőnek gazdasági viszonyaival ás felemlíti, hogy az intézet régi hagyományaihoz híven, az intézet tisztán takarékpénztári jellegét szem elől nem tévesztve, mobilitásának gondos megőrzése mellett, tevékenységét csaknem kizárólag meglévő erős, egészséges folyó üzleteinek ápolására és intenzív gondozására fordította. Munkája kielégítő eredményűvel járt, mert a nehéz idők súlyos viszonyai dacára is oly üzleti eredményt sikerült elérnie, mely a tavalyinál nagyobb osztaléknak szétosztását teszi az idén lehetővé. Az igazgatóság jelentéséből kitűnik, hogy az intézet üzletágai közül legérzékenyebben a leszámítolási és jelzálogkölcsönüzletek érezték a háborús viszonyok súlyát, mig az értékpapírokra adott előlegeinek forgalma ellenben rendkívül élénk volt, betéteinek állománya pedig erősen megnövekedett. Hadi jótékonysági célokra eddig 150 ezer koronát jóval meghaladó összeget áldozott, hadbavonult alkalmazottjait pedig a háború egész tartama alatt teljes illetményeik élvezetében csonkitatlanul meghagyta. A közgyűlés az igazgatóság jelentését elfogadta, a mérleget megállapította s a felmentvényt minden irányban egyhangúlag megadta, Devecis del Vecchio Ferenc részvényes indítványára pedig az igazgatóságnak és a tisztikarnak köszönetét szavazott. A tiszta iryereség felosztására vonatkozólag elfogadta az igazgatóságnak összes javaslatait. A forgalomban levő 25.000 darab társasági részvénynek f. évi április hó 1-én esedékes szelvéirye 100 koronával váltatik be. Végül a közgyűlés dr. ómoraviczai Heinrich Dezsőt újonnan az igazgatóság tagjává, Bolgár Ferenc, Biscara Endre,, Adám Károly, Dirnféld Adolf és dr. Eónay Károly eddigi felügyelő - bizottsági tagokat pedig a felügyelőbizottság tagjaivá ismét megválasztotta. A részvényenként 100 koronában megállapított osztalékot az intézet pénztárai február hó 21-től kezdvekifizetik. A Salgótarjáni Köszénbánya Részvénytársaság tegnap délelőtt tartotta 48-ik évi renjj.es közgyűlését dr. Chorin Ferenc főrend elnöklete alatt, a részvényesek élénk részvétele mellett. A jegyzőkönyvet Dezsényi Gyula igazgató vezette. Az évi jelentés megemlíti, hogy az üzleti év egyetlen napja sem folyt le kihasználatlanul. A társulat megfelelhetett szállítási kötelezettségeinek, sőt műszaki berendezései az előző éveknél még nagyobb mennyiségű darabosszén termelésére képesítették, ami által némileg pótolható lett az a hiány, mely a külföldi szén behozatalának csökkenése következtében támadt. A keroslet szén után az egész évben élénk, a szénpiac szilárd volt. Az összeladás a lefolyt évben 21,881.082 métermázsa volt. A lefolyt év összjövedelme az összes üzleti kiadások és a már kifizetett adók levonása után a tiszta nyereség 0,898.08 korona 48 fillér.
