Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1916-12-27 / 52. szám

12 Független Budapest Dr. Temesváry Rezső: — A szakmámba vágó orvosi és közegészségi feladatok között az első és legfontosabb megfelelő számú férőhelylyel rendelkező uj kórházak létesítése, aminek természetes következménye volna a régi Szt.- Rókus-kórház már alig elodázható lebontása. Ennek helyére vagy közelébe kerülhet egy központi gyüjtő- kórház Ezenkívül három uj nagy kórház volna léte­sítendő s pedig helyes topográfiái elosztással. Egyik a Kerepesi-utra, a második a Váci-utra és a harmadik a Lágymányoson. Bár tudom, hogy van már egy 40 milliós kórházépítési programmunk, de ez okvet­lenül revízióra, illetőleg bővítésre szorul, a kontemplált 40 millió pedig igy legalább a kétszeresére emelendő s ezért megjegyzéseimet ezen megállapított programm- tól teljesen függetlenül teszem. A kórházak kiállításánál minden felesleges fényűzés kerülendő, ellenben legyen mindegyik kórháznak min­denféle betegség és baj ellen egy-egy külön osztálya; igy nevezetesen legyen mindegyiknek a belgyógyá­szati és sebészeti osztályokon kívül szülő- és nőbeteg­osztálya. gyermekbeteg- és csecsemőosztálya, ahová a csecsemők anyjukkal együtt felvehetők, bujakóros osztálya, szem-, fül-, torok- és gégeosztálya, sőt legyen külön osztály az inkább sebészeti, illetőleg speciá­lis kezelést igénylő vesebajosok számára (urológiai osztály). A már meglevő kórházak is ily értelemben volná­nak uj pavillonokkal nagyobbitandók; hisz a nagy .Szí.-István kórházunknak eddig nincs nőbeteg-, nincs szülőosztálya ! Külön gondoskodás tárgyát képezze a tüdőbajosok elhelyezése a főváros közvetlen vagy távcflabbi kör­nyékén (Kamaraerdő, Budakeszi, Piliscsaba stb.) épí­tendő kórházakban. Egy nagy szülőház építendő a főváros valamely központi fekvésű helyén; legcélszerűbbnek tartanám a jelenlegi Szegényház helyét, amely intézetet úgy is a közel jövőben a Kamaraerdőben fogjuk kitelepíteni. Ezen szülőház egyszersmind a munkaképtelen terhes és gyermekágyas nők befogadására is szolgáljon s létesítésével egyidejűleg a dajkaintézmény hatósági rendezése is foganatosítható. A kórházak tehermente­sítésére és kiegészítésére szolgálnának a külföldön mindinkább nagyobb számban létesített, rendkívül üdvösön működő tanácsadó és rendelő helyek, az u. n. dispensaire-ek. Ilyenek volnának létesítendők a csecsemők számára, tuberculosisban és venereás bajok­ban szenvedő betegek számára s pedig mindegyik fajtából 10—12, úgy hogy minden kerületnek leg­alább egy-egy jusson ; mindannyi a megfelelő körzet centrumában, közlekedési eszközökkel könnyen hozzá­férhető helyen létesítendő. A csecsemő-dispensaire-ek egy ugyancsak létesí­tendő hatósági központi tejkonyhával állanának össze­köttetésben, ahonnan a szegény anyák és gyermekeik jó és olcsó tejet kaphatnának s mindegyik egyszers­mind étkezővel is lehetne ellátva, ahol a szoptató anyák jó és olcso ebédet kaphatnának, amelyet a közel jövőben megnyitandó fővárosi központi konya szállíthatná. Ugyancsak nagyobb számban volnának létesíten­dők : csecsemőotthonok a gyárvidékek s napközi ott­honok az iskolák közelében. Oly gyermekek elhelyezéséről is kellene ezekben gondoskodni, akiknek anyja csak időlegesen nem gondozhatja gyermekét, mert szülőintézetben, kórház­ban fekszik stb. A különféle korú gyermekek itt ter­mészetesen a nekik megfelelő ellátásban és felügye­letben részesülnének (dajka, szárazdajka, gyermek- kertésznő stb.), A meglevő két fertőtlenítő intézethez egy harmadik volna létesítendő (a budai oldalon) s úgy ennek, mint a már meglevő váci-úti fertőtlenítő intézetnek közelében egy-egy, tehát ös-zesen még két hórház volna létesítendő hevenyfertőző betegségekben szenve­dők számára. M porosz szán, hazai darabos- és kocka-szén, gázgyári koksz kicsinyben és nagyban kapható: EHRLICH fűtőanyagkereskedelmi részvénytársaságnál Budapest, VII., Rákóczi-út 18. szám. Telefon: 52—06., 52—07. Ugyancsak kell, hogy az eddiginél fokozottabb mér­tékben gondoskodjunk elme- és súlyosabb idegbajok­ban szenvedők elhelyezéséről. Hogy necsak a legszegényebb néposztályról, ha­nem a sokszor legalább is ugyanoly támogatásra szo­ruló fixfizetésü hivatalnokokról, tani lókról, egyáltalában a szegényebb középosztályhoz tartozókról a ezek csa­ládjain 1 történhessék gondoskodás, minden fővárosi kórház a megfelelő számú (2 — 4 ágyas) külön szo­bákkal volna ellátandó, amelyek önköltséges vagy ennél valamivel magasabb árért volnának igénybe vehetők. Messze vezetne, ha a teendő közegészségi intéz­kedésekre kitérnék s ezért csak felemlíteni akarom a lakáskérdés, az élelmezés és tej körüli mizériák meg­szüntetése, a Jüstkérdés megoldásának fontosságát, a főváros páratlan szépségű környékének a megfelelő közlekedési eszközökkel való közelebb hozásának üdvös voltát, a csatornarendszer kibővítését s — amit talán elsőnek kellett volna felemlíteni — a szomszédos fal­vaknak és községeknek fővárosunkhoz való csatolá­sával Nagy-Budapest mepteremtését ! Ullmann Gyula: ■—- Mint műépítész, a város szabályozási és építési ügyeivel foglalkozom és igy a nézetem szerint leg­sürgősebb feladatok közül kiragadom a főváros álta­lános és végleges szabályozási tervének elkészítését és ennek keretében a parköv megvalósítását. Dacára a sok évi sokszoros sürgetésnek, a főváros sohasem fanyalodott rá, hogy egy nagyszabású álta­lános szabályozási tervre eszmei pályázatot Írjon ki, melyen résztvennének Európa első városszabályozói és melynek alapján megadatnék a mód saját kiváló erőinkkel a végleges szabályozási tervet elkészíteni. Évtizedek bűnei természetesen jóvá sohasem tehetők. A tizenegyszer megtört Rákóczi-út, az elszabályozott Eskü-tér, a hegynek nekimenő Erzsébet-hid, a gyer­mekesen szűk dunaparti korzó stb., stb. oly hibák, melyeket még a dúsgazdag legjobb ízlésű utokor sem igen tud eliminálni. Általános szabályozási terv hiányában indult meg a Belváros szabályozása, minden építés alkalmával uj szabályozási vonalat veszekedtek ki maguknak az építtetők és el lehet képzelni, hogy ha a Belváros szabályozási viszonyai ilyenek, milyenek lehetnek a kültelkek ! Az utóbbi időben azonban bevallom, nagy örömmel látom, hogy igen sok történt, Devecis Ferenc és* ge­nialis utóda Vargha László, kiapadhatatlan energiával fogtak hozzá a megoldatlan kérdések kidolgozásához. A Tabán szabályozása, az Angyalföld és a Város­ligeten túl levő Rákosi területekről készülő szabályo­zási tervek, amennyire betekintést nyerhettem, első- rendüek, bármely európai város díszére válnának, de ....................... itt vág bele a város jó igyekezetébe, az állam, mert mind eme kérdések csakis a pálya­udvarok elhelyezésének megoldásával és a vasutak lo­gikus áthelyezésével oldhatók meg. A Városligeten túli területek fejlődni sohasem fog­nak, ha egy niveauba menő sokszoros sínpár bosz- szantó sorompóival megakasztja a forgalom folytonos­ságát és több részre vágja az uj szabályzott város­részeknek területét. Utalok Bécsre, amely a Stadtbahn és Ringbahn, Berlinre a Gürtelbahn, Párisra, mely a Metropolitan! építésével és a Quai d'Orsay-i pályaudvar létesítésével kezdte meg a város legújabb korú rengeteg összeget felemésztő, de óriási telekérték növekedését okozó szabályozását. A nyugati pályaudvar sínpárjai az V. és VI. kerü­letet annyira széjjel-osztják, mintha nem is egy város­hoz tartoznának, a Ferdinánd-hid és az Aréna-ut foly­tatásában levő kis piszkos tunell inkább széjjelválaszt­ják, mint összekötik a két városrészt. A Nyugati pályaudvar füstje tönkreteszi az Állatkert, Városliget, Fasor, villanegyedek növényzetét. Az Állatkert tovább­fejlődése meg van akadályozva. Mi állana útjában a Ma­gyar államvasutaknak itt levő épületeiket messze ki­helyezni, hisz a felszabadult telkek parcellázásával és értékesítésével a költségék kétszeresét is beveheti. A Nyugati pályaudvar megmaradhat a helyén, ki lehetne bőviteni és a személyvonatok villamos vontatással föld alatt beérkezhetnének. Micsoda perspektívája lenne ez városunk fejlődésének, ha az Aréna-ut, Bulyovszky- utca, Bajza-utca, Erdősor és az ezekkel a körútig párhuzamosan menő utcák folytatást nyernének a Lipótváros külső területén már megépült utcákban ki egész a Dunáig! Az állatkert megnagyobbodna a sí­nek mai területével, a Vágány-utcai rosszul elhelyezett és szűk, tehát kitelepítendő városi kertészet területével és kezdetét képezné annak a parkövnek, melyet az Állatkert, Városliget, Stefánia-ut, régi Lóverseny-tér, Keleti-pályaudvar sinterülete, Tattersál, lóvásár, temető egy része, gázgyári terület, Tisza Kálmán-tér. József­városi teher-pályaudvar és Népliget összekapcsolásával lehetne létesíteni. Ennek persze, egy előfeltételé lenne, hogy a Keleti­pályaudvar kérdése épp oly módon lenne megoldva, mint amint ezt a Nyugati-pályaudvart illetőleg kifej­tettem. A Városligeten túl fejlődő uj területek kiterjedése akkora, hogy a megalakulandó parköv épp a város közepét foglalná el, éltető levegőt, a növényzet ózo- nát, fényt, dóriit és világosságot hozna agyonépitett. térmentes városunkba. A Gyermek-játszóterek, kiosz­kok, lovagló-utak, népies mulatóhelyek, Skansenszerű szabadégi múzeum (Freiluftmuzeum) minden, minden helyet találna ennek keretében. Mind e szép eszme azonban sok más egyébbel, örökre elvesz, ha nem készül el az általános végle­ges szabályozási terv, melynek keretében ez be lenne: illeszthető. E sorok kapcsán egy szóval említem a Vágány-utca városi kertészetét, mely Rede igazgatónk szakavatott geniálitása folytán dacára a háborúnak, óri sit fejlődött, de amely teljesen modern alapra fek­tetve kihelyezendő lenne. Hisz a kertészet fejlődése fokmérője egy város kultúrája fejlődésének és spe­ciálisan Budapesten gigászi feladatok előtt áll kerté­szetünk. A Gellért-hegy parkírozása európai nevezetességű lenne s néhány százezer koronával meg lenne való­sítható. A létesítendő parköv kertészeti megoldása a legóriásibb tájkertéázeti feladatok közé tartozik. Rede direktor ur jól fogja megcsinálni, az bizonyos. A Margitsziget fentartása is előbb-utóbb újra v rosi feladattá válhatik s igy a város szabályozása feladatá­ban a kertészet modern végleges rendezésében lénye­ges részt kér ki majd magának. + KELETI J. + Sérvben szenvedők! Keleti-féle legújabb cs. és kir. szab. sérvkötő pneumatikus gummi-pelottával, a legtöké­letesebb a maga nemében. Arak. Egyoldalú .... 12 К Kétoldalú .... 24 К Testegyenesitő gyáramban ké­szülnek továbbá: Műlábak, műkezek, müfűzők, has­kötők, köldökkötők, havi- bajkötők, heretartók (sus­pensorium) Gummi-görcsér- harisnyák stb. eredeti gyári árak mellett. Nagy képes árjegyzék ingyen és bérmentve. KELETI ]. orvos műszergyáros Budapest, V., Koronaherceg-utca 17. szám. Gyár: IV., Koronaherceg-utca 14. Alapitattott 1S7S. évben. M M III IMI ■llHI—ff Tetőtől talpig- kifogástalan — eleganciával öltöztet PLATSCHEK ÁRÚHÁZ IV. kerület, Károíy-körút 22. szám (Rőser-bazár) Normális, szigorúan szabott árak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom