Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-01-05 / 1. szám
4 Független Budapest. PÉNZ ÉS HITEL Sok a pénz. Irta Domány Gyula. Paradoxonnak Játszik, s mégis úgy van: Sok a pénz! A sok pénz soha sem mutat egészséges és normális gazdasági helyzetre. A legkonszolidáltabb, a jól fundált és fejlődött gazdasági helyzetet is megingathatja a pénz infláció. Ha a nemzetek pénzügyi történetében lapozunk, a legszomorubb részek, a legsiralmasabb fejezetek kétségtelenül azok, amelyek a túlságos sok pénz miatt, a sok fizetési eszköz következtében kormány hatalmi beavatkozást tették szükségessé. így örökké emlékezetes lesz Franciaországban az assignaták kora, nálunk a száz év előtti devalváció és Ausztriában a negyvenes és ötvenes évek pénzügyi helyzete. Ma azonban nem egy ország speciális gazdasági helyzetében állott elő a nagy pénzbőség, hanem minden hadviselő és semleges államban egyaránt aránytalanul több pénz 'cirkulál a forgalomban, mint egy, vagy két évvel ezelőtt. Mi tette szükségessé a nagy pénz- forgalmat és milyen gazdasági helyzet jár a nyomában a sok pénznek? Ez a két kérdés okvetlenül fölvetődik. Az első kérdésre, hogy a pénzforgalom miért erősödött, mért van több pénzünk, könnyű a válasz. A háború kitörése óta 160 milliárd korona uj kölcsönt vettek fel a hadviselő államok, holott a háború kitörése előtt mindössze 170 milliárd volt ugyanezeknek az országoknak az államadóssága. Másfél óv alatt tehát annyi uj emisszió került forgalomba, mint amennyi államkölcsönt évszázadokon keresztül vettek fel az országok. Tudvalevő^ hogy a pénzügyi hadviselés naponta száz milliókat nyel el. A horribilis összegek előteremtésére igen változatos módokhoz folyamodnak a pénzügyminiszterek. A legegyszerűbb és legtermészetesebb a hadikölcsönök kibocsátása. Minthogy azonban ez a módszer Francia- és Oroszországban egyáltalában nem vált be, igénybe vették a jegybankot is, amit annál könnyebben megtehettek, mivel a banktörvényt minden állam kormánya a háború kitörésekor fölfüggesztette. Az államok háborús pénzügyi tranzakció] meghatványozták az általános értékmérőnek, a pénznek forgalmát. Ma legalább háromszor any- nyi pénz van az általános forgalomban, mint a háború kitörésekor. A pénz folytonos szaporodása adja meg a választ a második fölvetett kérdésünkre, hogy a növekedő pénzforgalom milyen gazdasági helyzetet teremtett. Ha sok a pénz, csökken az értéke, kisebb lesz a vásárló ereje. A pénz tehát fokozatosan veszített értékéből, ami egyenértékű azzal, hogy a drágaság állandóan emelkedett. A mai gazdasági helyzetben tulajdonképpen nem veszített a pénz vásárló képességéből, hanem a teljesítő képesség csökkent. Ma kisebb a lóállomány, tehát kevesebb a kínálat, s mivel a kereslet állandóan élénk, ugyanezért a Jóért háromszor annyit kell fizetnünk, mint amikor a teljesítőképesség, a lóállomány nagyobb volt. Ugyanez áll az élelmicikkekre, a ruhára, a cipőre, tehát ma mindenért többet kell fizetnünk, mint két évvel ezelőtt. A háború kitörését megelőző évben, 1918-ban jobb volt a termés, több tiszta búzánk termett, mint az elmúlt 1915. esztendőben s a gyenge múlt évi termésünk egy részét még osztrák és német élelmezési célokra is át kellett engednünk. Ma tehát, ha kevesebb a gabona, a termelő csökkent teljesítőképességét, a csekélyebb fölöslegét jóval magasabb áron kell megfizetnünk, mint amikor nagy a készlet s a teljesítőképesség kielégítő. A háromszoros pénzforgalom háromszoros árakat idézett elő, tehát ma általában véve minden árucikkért, kenyérért, cipőért és fehérneműért kétszer-háromszor annyit fize tünk, mint két évvel ezelőtt. Ezeket a magas árakat — s ez a megnyugtató — ráz kódtatás nélkül kibírjuk. A drágaság ugyanis ni égj a vitóttá a kereseti viszonyokat, mert ma egy munkás napi keresete 800 százalékkal több, mint két évvel ezelőtt. Egyedül a hivatalnok osztály jövedelme nem emelkedett harmoniku - san a drágasággal, mert a kereskedő, az ipa ros, a mezőgazda horribilis nyereségre tett szert árukészlete kiárusításából, mig a fix- fizetéses hivatalnokok jövedelme alig mutat húsz százalékos szaporodást. Megnyugtató, hogy ma tömegnyomor nincs, mert akármilyen nagy is a drágaság, annyit keres a munkás, hogy szükségletét jobban fedezi ma, mint amikor alacsonyabb árak mellett szerzi be szükségleti cikkeit. A sok pénz nemcsak gazdaságilag, hanem pszichikaikig is érezteti hatását. Ha az embernek kevesebb a pénze, ha általában véve kisebb a / pénzcirkuláció, sokkal jobban megbecsüli mindenki a kevés pénzt. A kevesebb pénz, az ellenszolgáltatás kisebb pénzbeli honorálása fejleszti a takarékosság szellemét, mig a sok pénz könnyelműséggel jár. Pregnáns példa erre, hogy a kenyér jegyek idejében színház és mulató, mozi és kávéház mindig tömve vannak s ezek még alig csináltak valaha jobb üzleteket, mint a hosszú háború hónapj aiban. Tömérdek problémát vet föl az elszaporodott pénz, amelyek fölött érdemes és kell is gondolkodni, mert a háború után a legfontosabb és legmélyrehatóbb intézkedést minden hadviselő és semleges államban a pénz- gazdálkodás, a valuta rendezése fogja provokálni. * * * Az évi zárlat és a pénzpiac. Az évi zárlat soha uiyan hatástalanul nem maradt a pénzpiacra, mint ebben az évben. A szükséglet ugyan még emelkedést mutatott a múlt ultiméval szemben, azonban mégsem multa felül a kínálat a keresletet. A bankok készpénzkészletei ugyanis állandóan emelkednek, amit nemcsak a betétek növekedése idéz elő, hanem a felek olyan nagy visszafizetéseket eszközölnek az adósságokra, hogy a bankok kihelyezései aránytalanul nagy csökkenést mutatnak. Különösen Becsből történt a múlt héten erősebb kínálat, úgy hogy bécsi váltó 2 és ötnyolcad százalék, hasonló budapesti anyag pedig 3 egy- nyolcad százalék mellett már elhelyezést talált. Ezt a nagy pénzbőséget még az sem ellensúlyozta, hogy a harmadik hadikölcsön harmadik részlete december hónap 28-án volt esedékes, mivel az esedékesség nsak a feleknek a bankokkal való elszámolására vonatkozik, s ez a pénzpiacot egyáltalában nem befolyásolta, mivel a részfizetési aláírást csak igen kevesen vették igénybe. Középfővárosi intézetek 4 és egynegyed százalék mellett kapnak hitelt, és a vidéki bankok leszámítolási hitele is a bankráta alatt van. A devizapiacon változás a héten alig volt, tekintve, hogy a kurzusok különben is magasak és sokkal kevesebb külföldi érték jön hozzánk, mint amennyivel az árfolyamokat csökkenteni lehetne. A deviza kurzusok csökkentésére üdvösnek ígérkezik a január hónap 1-én életbe lépő uj eljárás, amely szerint a külföldi valuta a jegybankhoz beszolgáltatandó és a jegybank a szükséghez mérten fogja a külföldi fizetési eszközöket a piac rendelkezésére bocsátani. Az értékpiac állandóan élénk, az árfolyamok emel kedő tendenciát mutatnak. A valutakérdés. A háború előtérbe tolta a valuta szabályozásának kérdését, illetőleg bebizonyította, hogy háború után a legfontosabb pénzügyi probléma a valuta szabályozása lesz. Az eddigi módszerek ugyanis nem váltak eléggé célszerűknek arra, hogy általuk tényleg a kurzusok megjavuljanak. Szereztünk valuta kölcsönöket Németországban és igy követeléshez jutottunk márka valutában, továbbá a német tőke érdeklődését felkeltettük a magyar és osztrák hadikölcsönök iránt, azonban ezek az eszközök nem voltak teljesen elegendők ahoz, hogy a márka kurzusa nálunk jelentékenyebb árfolyamveszteséget szenvedjen, illetőleg a korona- német piacon árfolyamjavulást érhessen el. Pénzügyi ós kereskedelmi körök most a valuta kérdéssel foglalkoznak, a kivitel és behozatal célszerűbb szabályozásában látják az egyetlen módszert a valuta megjavítására vonatkozólag. A magyar parlamentben is kifejezésre jutott néhány héttel ezelőtt az indemni- tás tárgyalásánál, hogy a kivitel fokozása és az import korlátozása olyan hathatós eszközzé bizonyulna a korona árfolyamának megjavításánál, amely határozottan több eredményt mutathatna fel, mint a kisösszegii lombard utján szerzett külföldi követelés, vagy valuta- kölcsön. Újabban a külföldi követeléseknek a jegybankhoz való beszolgáltatásától vélik a legnagyobb eredmény elérését, s bizonyos, hogy az uj év első napján életbe lépett akció nem téveszti el hatását« Arról van szó ugyanis, hogy a kiviteli engedélyt csakis abban az esetben adják meg, ha az exportáló kötelezi magát az ellenértéknek az Osztrák-Magyar Bankba való diszponálására. Ha a jegybank rendelkezik az összes külföldi fizetési eszközök fölött, világos, hogy jobban, egyenletesebben tudja szétosztani, illetőleg a piac rendelkezésére bocsátani, mintha egyesek kezében koncentrálódnak a külföldi pónzszurrogátumok, a devizák. ^ A betétinozgalom. Időnként leközöljük azt a statisztikai összeállítást,, amelyet a bécsi bankok betétállományának változásáról az osztrák statisztikai hivatal készít. Igen érdekes a november havi betétmozgalomról készített össze- állitás. Kitűnik ugyanis, hogy a nagy bécsi pénzintézetek és községi takarékpénztárak betétállományai november hónapban mindössze 18 millió korona csökkenést mutatnak. Ez az eredmény annál érdekesebb és jelentősége azért fontos, mivel a harmadik osztrák hadikölcsönre a befizetéseket november hónap folyamán kellett teljesíteni, s kitűnik, ''hogy a harmadik osztrák hadikölcsön dacára mindössze 18 millió koronás' csökkenést mutatnak a betétek. A na-
