Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1916-12-13 / 50. szám

Független Budapest о PÉNZ ÉS HITEL. Az árdrágító állam. Néhány hónapja több bélyeget kell ragasztani a levélre, mert az állam megdrágította az emberek egy­mással való írásbeli közlekedését, felemelte a leve­lezés árát. Újabban a vasút foglalkozik tarifadrágitási tervekkel és egészen bizonyos, hogy úgy a személy-, mint az áruforgalmat a legrövidebb időn belül fel fogják emelni. Sokat lehet afölött vitatkozni, hogy mennyiben in­dokolt a tarifafelemelés és hogy az állam bevételének emelkedése a tarifaemelés révén jogosult-e a mai viszonyok között. Bizonyos, hogy minden árucikk megdrágult, a megélhetés nehezebb lett, az ipari ter- melvények árai éppen úgy felszöktek, amint a táplál­kozási cikkek is jelentékeny árdrágulást mutatnak. Ez azonban még sovány érv arra, hogy az államnak is be kell lépnie a mesterséges árdrágítók sorába, mert a tarifa felemelése végeredményben az államra hat vissza. Ne felejtsük el ugyanis, hogy a tahfa fel? emelése a pénzforgalom még fokozottabb szaporodását fogja előidézni, az pedig egyetlen háborús országnak sem lehet ambíciója, hogy a különben is hatalmas pénzásadatot árdrágítás utján emelje. ' Mindig német példára hivatkozunk, aktuális tehát ismét összehasonlításokat tenni a német viszonyokkal. Németországban sokkal radikálisabban szervezik a háborús- gazdasági életet, határt szabnak az árak emelkedésének s az állam hatalmának teljes súlyával, még akkor is megfelelő nívón tartja az árakat, amikor az illető cikkekben hiány mutatkozik. Nálunk az ár­emelkedés valósággal orgiákat szül, az állam nem akar tudomást venni arról, hogy micsoda valutáris következményei vannak az árak mértéktelen emelke­désének és ezzel egyidejűleg a bankjegyforgalom állandó szaporodásának, hanem még ő is beáll az ár­drágítók sorába és az állami monopóliumokat a fo­gyasztók részére drágábbá teszi. Elismerjük, hogy az államnak a kiadásai megszáz- szorozódtak a háború miatt, de viszont alig hihető, hogy az emelkedő kiadásokat éppen a vasút és a posta megdrágításából tudja fedezni. Pontos kimuta­tások jelentek már meg arról, hogy a posta drágítása mit jelent az államra nézve és ez olyan csekély ösz- szeg, hogy egy évi bevételi többletből hét nap hábo­rúját nem lehet pénzügyileg ellátni. Ezért az aránylag csekély összegért nem érdemes a postai tarifát fel­emelni,'mert az állam egy jó adótörvénnyel arányta­lanul nagyobb bevételi forrásra tehet szert, mint amennyit a vasúti és postai tarifák felemelése biztosit. Vegye az állam ezeket a momentumokat figyelembe, amikor megdrágítja a szellemi érintkezést, továbbá az áruforgalmat költségesebbé teszi. A háború ugyanis annyi változást hozott létre a gazdasági életben, hogy a természetes átalakulásokat nem érdemes mesterséges eszközökkel is szaporítani. Háború után indokolt lenne mérsékelt tarifaemelés, de a mai viszonyok között nem éppen loyális doiog az állam részéről tarifaemeléssel -előrukkolni^ * A hadviselés és a megtakarított tőkék. Már a háború első hetében az az általános balhiedelem alakult ki. hogy az állam háborújának financirozásá- hoz kénytelen lesz a megtakarított tőkéket is igénybe venni. A háborús félelem első etapja a betéteknek a bankokból való kivonásában nyilvánult. Mikor a kedélyek kissé iecsillapodtak, s nyugodtabb megítélés alá esett a háborús gazdasági helyzet, a bankokból kivont betétek lassanként ismét visszakerültek oda, sőt a pénzintézetekre bízott tőkék folytonosan szapo­rodtak. A bankoknál lévő idegen tőkék emelkedése ismét aggodalmat váltott ki a köznépből, s az a hit terjedt el, hogy az állam a takarékpénztári betétek egy részét lefoglalja. Amennyire naiv ez a felfogás, épen annyirajnélkülöz minden komoly alapot. Nem szabad ugyanis figyelmen kívül hagynunk, hogy a bankoknál évtizedek hosszú során át elhelyezett takarékbetétek nem hevernek a pénztárak vasszekrényeiben, hanem ezek a tőkék ki vannak helyezve ház- és földkölcsö­nökre, másik részük pedig értékpapírban, részvények­ben fekszik, úgy, hogy ezeket egyik napról a másikra nem lehetne mobilizálni. Nem szabad tehát olyan aggodalmakkal rémitgetniök az embereknek egymást, amelyek abszolút alaptalanok és csak arra jók, hogy a tezaurálási törekvéseket erősítsék. Éppen elég arany- és ezüstpenzt, továbbá bankjegyet rejtett el eddig is félelmében a nép, s ha a betétek lefoglalásának rémét is terjesztik közöttük, az eldugott és a forgalomból kivont pénzek mennyisége nagyobb emelkedést fog mutatni. A borárak és az agráriusok. Számtalanszor szóvátettük már a borárak hallatlan emelkedését. A gazdá­kat szócsöveik heteken keresztül egyenesen befolyásolták abban az irányban, hogy tartsák vissza a bortermé­süket és várjanak, amig a borárak egyre magasabbra emelkednek. Ez a befolyásolás még ma sem szűnt meg. A Gazdaszövetség ma, a magas borárakról Írva, azt mondja, hogy »az érdekelt borvevők szörnyülköd- nek és ármaximálásért kiabálnak, mert a borárak immár elérték a hektoliterenként! 250 — 400 korona árt. Legyenek nyugodtak, lesz a bor még drágább is és mégsem fogják az árát maximálni. Először azért nem, mert a bor nem okvetetlenül szükséges élelmi­szer. Aki drágálja, az egyszerűen nem iszik belőle . ..« Ezt a fölényes hangot, azt az utasítást, amely ezek­ben a sorokban foglaltatik, nem árt leszögezni. Min­denesetre nem ártana megfogadni a tanácsot és nem inni azoknak a borából, akik ilyen fennhangon mer­nek beszélni az ország egész kereskedelmével és fogyasztóközönségével. Áruuzsora vagy kölcsön ? Nagy szenzációt kel­tett legutóbb az a hir, hogy a fővárosi Közraktárak­ban 10.000 láda szardíniát foglaltak le, amelyek mind előkelőbb fővárosi pénzintézetek nevén voltak betá­rolva. Az időközben megejtett vizsgálat egyelőre még nem tisztázta azt a körülményt, vájjon tényleg a ban­kok voltak-e a tulajdonosai ezeknek a készleteknek, avagy csak egyszerű lombardüzletről van-e szó. A bankok ugyanis az .utóbbival védekeznek és azt mond­ják, hogy nékük más szerepük ebben az egész ügy­ben nem volt, mint az, hogy előleget adtak az árukra, amely azután ily módon az ő nevükre tároltatott be. Nem tudjuk, hogy mi itt az igazság, bizonyos azon­ban az, hogy a bankok a háborús konjunktúrák közepette óriási élelmiszerüzleteket bonyolítottak le. A rendelkezésükre álló tőke oly óriási fölényt bizto­sított a banknak az egyénnel szemben, hogy az elmúlt harmadfélé A háborús idő alatt az ország egész keres­kedelmét és egész élelmiszer-kereskedelmét magukhoz tudták ragadni. A hatóságokra tartozik annak a meg­állapítása, van-e joga egy banknak élelmiszerekkel üzérkedni, vagy egyáltalán eredeti alapszabályszerü hivatásától eltérőleg ügyleteket kötni, végül lombard- kölcsönök nyújtásával az árdrágitási lehetőségeknek alkalmat szolgáltatni, viszont a kereskedelmi érdek- képviseletek tartoznak azt elbírálni, hogy jogukban áll-e a bankoknak a kereskedelmet annyira kisajátí­tani, hogy az egyéni érdekek mellőzésével monopoli­zálják ezt az üzletágat? Kíváncsian várjuk ezeknek a megállapítását annál is inkább, mert egy egész társadalmi osztály létalapjáról van szó, amelyet vég­eredményben egyoldalulag megszüntetni nem lehet. A Diana sósborszesz védjegybitorlási pere. Sárközi Adolf budapesti lakos sosborszeszgyárat ren­dezett be és mentő elnevezés alatt sósborszeszt hozott forgalomba, melynek csomagolása megtévesztésig ha­sonlított a közismert Diána sósborszesz külsejéhez. A Diana Kereskedelmi Részvénytársaság védjegybitor­lás miatt eljárást indított Sárközi ellen s a bíróság e napokban ítélkezett ez ügyben. Sárközit bűnösnek mondotta ki a védjegybitorlás elkövetésében s ezért fogházra átváltoztatható pénzbüntetésre Ítélte. Köte­lezte továbbá az ügyvédi költségek megfizetésére, az összes lefoglalt címkék, üvegek, csomagolószerek meg­semmisítésére. 1.000 korona kártérítésre s végül az ítéletnek a hírlapokban való közzétételére. Felelős kiadó : B. Virágh Géza. NEMZETI (ROYAL-) ORFEUM---------- BUDAPEST, VII., ERZSÉBET»KÖRÚT 31.----------­Ér dekes műsor! NAGY ENDRE állandó felléptével! APOLLO A ROVAL.SZÁLLÓ ÉPÜLETÉBEN. Az előkelő világ mozgóképszínháza. NEW-YORK MOZGÓ Dohány-utca 57. A New-York-palota mellett. December 15—16-án, pénteken és szombaton: A miniszterelnök vetélytársa. Kalandordráma 4 felvonásban. December 20—21-én, szerdán és csütörtökön: A KÖNNYELMŰ FIÚ. Erkölcsdráma 4 felvonásban. j Villamos = j testmelegitő (Dr. HEILBRUN-RENDSZER). Hőmérséklet szabályozóval. Kapható: Magyar Siemens-Schuckert-művek BUDAPEST, VI., TERÉZ-KORÚT 36. SZ. Hirdetéseket a Független Budapest részére felvesz a kiadóhivatal: VII., Szövetség-u. 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom