Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-12-13 / 50. szám
Független Budapest о PÉNZ ÉS HITEL. Az árdrágító állam. Néhány hónapja több bélyeget kell ragasztani a levélre, mert az állam megdrágította az emberek egymással való írásbeli közlekedését, felemelte a levelezés árát. Újabban a vasút foglalkozik tarifadrágitási tervekkel és egészen bizonyos, hogy úgy a személy-, mint az áruforgalmat a legrövidebb időn belül fel fogják emelni. Sokat lehet afölött vitatkozni, hogy mennyiben indokolt a tarifafelemelés és hogy az állam bevételének emelkedése a tarifaemelés révén jogosult-e a mai viszonyok között. Bizonyos, hogy minden árucikk megdrágult, a megélhetés nehezebb lett, az ipari ter- melvények árai éppen úgy felszöktek, amint a táplálkozási cikkek is jelentékeny árdrágulást mutatnak. Ez azonban még sovány érv arra, hogy az államnak is be kell lépnie a mesterséges árdrágítók sorába, mert a tarifa felemelése végeredményben az államra hat vissza. Ne felejtsük el ugyanis, hogy a tahfa fel? emelése a pénzforgalom még fokozottabb szaporodását fogja előidézni, az pedig egyetlen háborús országnak sem lehet ambíciója, hogy a különben is hatalmas pénzásadatot árdrágítás utján emelje. ' Mindig német példára hivatkozunk, aktuális tehát ismét összehasonlításokat tenni a német viszonyokkal. Németországban sokkal radikálisabban szervezik a háborús- gazdasági életet, határt szabnak az árak emelkedésének s az állam hatalmának teljes súlyával, még akkor is megfelelő nívón tartja az árakat, amikor az illető cikkekben hiány mutatkozik. Nálunk az áremelkedés valósággal orgiákat szül, az állam nem akar tudomást venni arról, hogy micsoda valutáris következményei vannak az árak mértéktelen emelkedésének és ezzel egyidejűleg a bankjegyforgalom állandó szaporodásának, hanem még ő is beáll az árdrágítók sorába és az állami monopóliumokat a fogyasztók részére drágábbá teszi. Elismerjük, hogy az államnak a kiadásai megszáz- szorozódtak a háború miatt, de viszont alig hihető, hogy az emelkedő kiadásokat éppen a vasút és a posta megdrágításából tudja fedezni. Pontos kimutatások jelentek már meg arról, hogy a posta drágítása mit jelent az államra nézve és ez olyan csekély ösz- szeg, hogy egy évi bevételi többletből hét nap háborúját nem lehet pénzügyileg ellátni. Ezért az aránylag csekély összegért nem érdemes a postai tarifát felemelni,'mert az állam egy jó adótörvénnyel aránytalanul nagyobb bevételi forrásra tehet szert, mint amennyit a vasúti és postai tarifák felemelése biztosit. Vegye az állam ezeket a momentumokat figyelembe, amikor megdrágítja a szellemi érintkezést, továbbá az áruforgalmat költségesebbé teszi. A háború ugyanis annyi változást hozott létre a gazdasági életben, hogy a természetes átalakulásokat nem érdemes mesterséges eszközökkel is szaporítani. Háború után indokolt lenne mérsékelt tarifaemelés, de a mai viszonyok között nem éppen loyális doiog az állam részéről tarifaemeléssel -előrukkolni^ * A hadviselés és a megtakarított tőkék. Már a háború első hetében az az általános balhiedelem alakult ki. hogy az állam háborújának financirozásá- hoz kénytelen lesz a megtakarított tőkéket is igénybe venni. A háborús félelem első etapja a betéteknek a bankokból való kivonásában nyilvánult. Mikor a kedélyek kissé iecsillapodtak, s nyugodtabb megítélés alá esett a háborús gazdasági helyzet, a bankokból kivont betétek lassanként ismét visszakerültek oda, sőt a pénzintézetekre bízott tőkék folytonosan szaporodtak. A bankoknál lévő idegen tőkék emelkedése ismét aggodalmat váltott ki a köznépből, s az a hit terjedt el, hogy az állam a takarékpénztári betétek egy részét lefoglalja. Amennyire naiv ez a felfogás, épen annyirajnélkülöz minden komoly alapot. Nem szabad ugyanis figyelmen kívül hagynunk, hogy a bankoknál évtizedek hosszú során át elhelyezett takarékbetétek nem hevernek a pénztárak vasszekrényeiben, hanem ezek a tőkék ki vannak helyezve ház- és földkölcsönökre, másik részük pedig értékpapírban, részvényekben fekszik, úgy, hogy ezeket egyik napról a másikra nem lehetne mobilizálni. Nem szabad tehát olyan aggodalmakkal rémitgetniök az embereknek egymást, amelyek abszolút alaptalanok és csak arra jók, hogy a tezaurálási törekvéseket erősítsék. Éppen elég arany- és ezüstpenzt, továbbá bankjegyet rejtett el eddig is félelmében a nép, s ha a betétek lefoglalásának rémét is terjesztik közöttük, az eldugott és a forgalomból kivont pénzek mennyisége nagyobb emelkedést fog mutatni. A borárak és az agráriusok. Számtalanszor szóvátettük már a borárak hallatlan emelkedését. A gazdákat szócsöveik heteken keresztül egyenesen befolyásolták abban az irányban, hogy tartsák vissza a bortermésüket és várjanak, amig a borárak egyre magasabbra emelkednek. Ez a befolyásolás még ma sem szűnt meg. A Gazdaszövetség ma, a magas borárakról Írva, azt mondja, hogy »az érdekelt borvevők szörnyülköd- nek és ármaximálásért kiabálnak, mert a borárak immár elérték a hektoliterenként! 250 — 400 korona árt. Legyenek nyugodtak, lesz a bor még drágább is és mégsem fogják az árát maximálni. Először azért nem, mert a bor nem okvetetlenül szükséges élelmiszer. Aki drágálja, az egyszerűen nem iszik belőle . ..« Ezt a fölényes hangot, azt az utasítást, amely ezekben a sorokban foglaltatik, nem árt leszögezni. Mindenesetre nem ártana megfogadni a tanácsot és nem inni azoknak a borából, akik ilyen fennhangon mernek beszélni az ország egész kereskedelmével és fogyasztóközönségével. Áruuzsora vagy kölcsön ? Nagy szenzációt keltett legutóbb az a hir, hogy a fővárosi Közraktárakban 10.000 láda szardíniát foglaltak le, amelyek mind előkelőbb fővárosi pénzintézetek nevén voltak betárolva. Az időközben megejtett vizsgálat egyelőre még nem tisztázta azt a körülményt, vájjon tényleg a bankok voltak-e a tulajdonosai ezeknek a készleteknek, avagy csak egyszerű lombardüzletről van-e szó. A bankok ugyanis az .utóbbival védekeznek és azt mondják, hogy nékük más szerepük ebben az egész ügyben nem volt, mint az, hogy előleget adtak az árukra, amely azután ily módon az ő nevükre tároltatott be. Nem tudjuk, hogy mi itt az igazság, bizonyos azonban az, hogy a bankok a háborús konjunktúrák közepette óriási élelmiszerüzleteket bonyolítottak le. A rendelkezésükre álló tőke oly óriási fölényt biztosított a banknak az egyénnel szemben, hogy az elmúlt harmadfélé A háborús idő alatt az ország egész kereskedelmét és egész élelmiszer-kereskedelmét magukhoz tudták ragadni. A hatóságokra tartozik annak a megállapítása, van-e joga egy banknak élelmiszerekkel üzérkedni, vagy egyáltalán eredeti alapszabályszerü hivatásától eltérőleg ügyleteket kötni, végül lombard- kölcsönök nyújtásával az árdrágitási lehetőségeknek alkalmat szolgáltatni, viszont a kereskedelmi érdek- képviseletek tartoznak azt elbírálni, hogy jogukban áll-e a bankoknak a kereskedelmet annyira kisajátítani, hogy az egyéni érdekek mellőzésével monopolizálják ezt az üzletágat? Kíváncsian várjuk ezeknek a megállapítását annál is inkább, mert egy egész társadalmi osztály létalapjáról van szó, amelyet végeredményben egyoldalulag megszüntetni nem lehet. A Diana sósborszesz védjegybitorlási pere. Sárközi Adolf budapesti lakos sosborszeszgyárat rendezett be és mentő elnevezés alatt sósborszeszt hozott forgalomba, melynek csomagolása megtévesztésig hasonlított a közismert Diána sósborszesz külsejéhez. A Diana Kereskedelmi Részvénytársaság védjegybitorlás miatt eljárást indított Sárközi ellen s a bíróság e napokban ítélkezett ez ügyben. Sárközit bűnösnek mondotta ki a védjegybitorlás elkövetésében s ezért fogházra átváltoztatható pénzbüntetésre Ítélte. Kötelezte továbbá az ügyvédi költségek megfizetésére, az összes lefoglalt címkék, üvegek, csomagolószerek megsemmisítésére. 1.000 korona kártérítésre s végül az ítéletnek a hírlapokban való közzétételére. Felelős kiadó : B. Virágh Géza. NEMZETI (ROYAL-) ORFEUM---------- BUDAPEST, VII., ERZSÉBET»KÖRÚT 31.----------Ér dekes műsor! NAGY ENDRE állandó felléptével! APOLLO A ROVAL.SZÁLLÓ ÉPÜLETÉBEN. Az előkelő világ mozgóképszínháza. NEW-YORK MOZGÓ Dohány-utca 57. A New-York-palota mellett. December 15—16-án, pénteken és szombaton: A miniszterelnök vetélytársa. Kalandordráma 4 felvonásban. December 20—21-én, szerdán és csütörtökön: A KÖNNYELMŰ FIÚ. Erkölcsdráma 4 felvonásban. j Villamos = j testmelegitő (Dr. HEILBRUN-RENDSZER). Hőmérséklet szabályozóval. Kapható: Magyar Siemens-Schuckert-művek BUDAPEST, VI., TERÉZ-KORÚT 36. SZ. Hirdetéseket a Független Budapest részére felvesz a kiadóhivatal: VII., Szövetség-u. 22
