Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-11-15 / 46. szám
I Független Budapest nak érdekében megteszi a magáét s többet nem tehet, mert a javaslat keresztülvitele már a közgyűlésen múlik. Mi nem tartjuk befejezettnek a tanács munkáját ennek a reformnak ügyében, Pikier javaslata körülbelül készen van. Tessék azt a bizottságban letárgyalni és a közgyűlés színe elé vinni, hogy kiderüljön, tényleg erősebb-e a városatyák magánérdeke a legvitálisabb községi érdeknél is. A deficit megszüntetése és a telekértékadó. A telekértékadónak lakáspolitikai és város- politikai és városfejlesztési szempontokon kívül nagy jelentőséget és aktualitást adnak azok a tervező előkészületek is, melyek most folynak a fővárosnál a költségvetési deficit megszüntetése tárgyában. Nem tudjuk, hogy az uj adók tárgyalására kiküldött huszas bizottság mint határoz, de az eddigi hírek és hangulatok a mellett szólnak, hogy csupa antiszociális adó kerül megvalósításra, úgy a villamosjegyek adója s a villany- és gázadó, amelyek a legszélesebb néprétegek amúgy is rendkívül küzdelmes existenciáját fogják még inkább megnehezíteni. Abból pedig, ami luxus és vigalmi adót terveznek, egészen csekély jövedelmek várhatók L/2 — 2 millióig. A telekértékadó behozatala, Pikier számítása szerint, S—9 milliót jövedelmezne, ami a mai deficit jelentékeny részét eliminálná. A telekértékadó tehát igen tekintélyes részben segítené elő a főváros pénzügyi egyensúlyéinak helyreállítását, nem is szólva azokról az értékes mellékhatásokról, amelyekkel behozatala járna A telekértékadó szociális jelentősége. A telekértékadó sok millió jövedelmet hozna a fővárosnak olyan alapon, amely szociálpolitikai szempontból is a legigazságosabb. Ki- kristályosult szociálpolitikai felfogás ugyanis, hogy a fogyasztásnak adókkal való megdrágítása további általános drágaságnak lesz a forrása és ezért szociális szempontból kártékony. A föld megadóztátása ellenben az egyetlen eset, amelynél ez a hatás épen fordítva érvényesül. A föld megadóztatása csökkenti a föld értékét, tehát olcsóbbitja a földet és ebből a szegényebb nép- osztályokra csa/< előny háramlik Ez az előny abban áll, hogy a föld megadóztatása révén egyrészt a vagyon viseli az adóterhet, másrészt a föld értékesítésének, vagyis a beépítésnek kényszere merül fel, a lakások száma, vagyis kínálata nő, a lakásár tehát csökken. A telekértékadó a föld megadóztatásával csökkenti a föld értékét és akadnak, akik megriadva azt látják ebben, hogy a telekértékadó »értékeket devalvál«. Nincs igazuk azoknak, akik ezt állítják. A telekértékadó behozatalával a fővéiros csak olyan értékekre tenné rá a kezét, amelyek eddig is az övéi voltak. A telekértékadó révén csak annyival devalválódik a föld értéke, amennyit az az értékemelkedés kitesz, amit a közpénzeken végbement városi fejlődés idézettelő. A telekértékadó technikai megvalósítása. A telekértékadó életbeléptetésének előkészületei nem ütköznek nagyobb nehézségekbe. Hangsúlyozni kell ezt, mert akik épen semmi érvet nem tudnak már felhozni ellene, ebbe kapaszkodnak bele. Ha például 1917. január 1-jén behoznák a telekértékadót visszaható erővel és ugyanakkor felállítanának egy telekértékbecslő hivatalt vagy bizottságot, ez viszonylag rövid idő alatt úrrá lenne munkáján. A telekértékbecslésnél az egyes városrészek és utcák szerint alakulna ki egy becslési skála, amelyben egy-egy utcának minden telke megállapított alapárral szerepelne olyformán, hogy a saroktelkek, valamint a főbb és forgalmasabb útvonalakon fekvő telkek értéke természetesen magasabban állapíttatnék meg. Egy belvárosi utcában például arányosan magasabb volna a telek becsértéke, mint valamely angyalföldi utcában. Ha a telekbecslésnek a főváros minden utcájára kiterjedő hálózatát megcsinálnák, a végső pontosságig lehetne az egyes utcabeli telkek értékét arányosítani. Ez. azt is jelenti, hogy eltérőleg az adókivető bizottságok munkájától, a telekértékadó kivetésénél a magánbefolyás nem volna képes érvényesülni, mert ezzel megbontaná a becslések arányosságának szabályos láncolatát. A telekértékadó megcsinálása tehát nemcsak okos és becsületes várospolitikai érdek, de nem is lehet ezt máskép megcsinálni, mint becsületesen. A virilizmus a válaszúton. Két aktuális nagy szempont sürgeti a telekértékadót. Az egyik a főváros jövedelmeinek gyarapítása, a másik a lakáskérdés veszedelmeinek megelőzése. A főváros szegényebb lakossága érdekében való volna, ha a főváros nem újabb fogyasztási adókkal, hanem a föld megadóztatásával törekedne jövedelmeit gyarapítani. Ha a szegényebb néposztályok valaha különös joggal igényelhették a kíméletet, úgy most a háborús években és az utánuk következő nehéz időkben tarthatnak leginkább jogot erre. xA kérdés tulajdonképen ez: a szegényebb néposztályok szenvedjenek-e még inkább, vagy azok a telektulajdonosok mondjanak le telkeiknek közpénzen kialakult értékemelkedéséről, akik oly számosán ülnek a közgyűlés termében. Vázsonyi Vilmos, amikor a házbérek dolgában felszólalt a közgyűlésen, nem a demokratikus, hanem a patriciusi érzelmekre apellált. Együttérzést kért a szegényebb néposztályok számára a közgyűléstől, »dacára, hogy virilista közgyűlés.« A közgyűlés hozzájárult a segitőbizottság javaslatához, de ez nagyon is olcsó eszköze volna annak, hogy rácáfoljon a virilista törvényhatóságról élő felfogásra. Amit megszavazott, nem megoldása a lakáskérdésnek, aminthogy, ha az uj adók közt nem valósítják meg a telekértékadót, akkor igazat kell adni azoknak, akik ezt a törvényhatóságot képtelennek tartják arra, hogy becsületes várospolitikát folytasson és a főváros szociális jóléte és haladása érdekében dolgozzon. Tűzzék ki tárgyalásra a telekértékadó-javaslatot és Ítélkezzenek a javaslat és — önmaguk felett. Róbert Oszkár. Az élelmezési vita.- Két napos közgyűlés. — Két napig tartott a közgyűlés közélelmezési vitája, sokat azonban nem értünk vele. Megmutattuk újból sebeinket, föltéptük a kötést is, hogy ország-világ lássa piros vérünket, aztán — kicsi érdeklődés mellett — újra beragasztottuk a sebet, hogy majd alkalomadtán megint megmutassuk. A helyett, hogy — ha már sebünk van — állandóan mutogatnók, csak ünnepi alkalmakkor szaggatjuk föl a kötést, persze, hogy a kormány nem törődik sokat az ilyen ünnepi sebmutatókkal. A kormány nyugodtan gyártja tovább a rendeletéit, amelyeknek alig van közük a gyakorlati élethez, de a közönség előtt való felelősséget, a szükségszerű rossz következményekért való ódiumot a fővárosnak kell viselnie. A főváros a hibás mindenért; azért is, hogy a disznót nem akarják maximális áron adni, de azért is, ha a maximális áron fölül vásárolt zsírt nem adja oda horibilis veszteséggel — egy hadiszállításon kövérre hízott gyárvállalatnak. Ütik-verik a fővárost, sőt nyilvánosan meg is szégyenitik olyan hibákért és olyan mulasztásokért, amelyekhez semmi köze, amelyeknek folyton az ellenkezőjét akarta és sürgette, Vázsonyi volt az, aki megint kiállt a főváros igazolására és úgyszólván perrendszerű bizonyítékokkal igazolta, hogy a vádlott ártatlan. A beszéd, melyet mondott, nagy és mély hatást keltett mindenfelé, még a nem egészen tájékozott közönség körében is, amely már kezd eszmélni a valóra. Hovatovább eljön az ideje annak, hogy mindenki be fogja látni: Budapest nem zárt egész, Budapestet nem lehet különválasztani az országtól és külön rendelkezéseket életbeléptetni benne. Ha rosszak azok a rendelkezések, melyek az egész országra vonatkoznak, rosszak Budapestre nézve is és nincs az a tanács, amelynek hatalmában volna ezeket a rossz rendelkezéseket kikorrigálni. A főváros nem más, mint a kormány rendelkezéseinek egyszerű végrehajtója és a rendelkezésére bocsátott készletek szerény elosztója: ez és semmi más. Az élelmezési vita szónokai valamennyien konstatálták ezt, amint hogy nem is tehettek mást, ha az igazsághoz akartak ragaszkodni. Éppen ezért a felszólalásoknak nem is lehet valami nagy fontosságot tulajdonítani. Ami a kormány kritikáját és a főváros szereplését illeti, azt elvégezte Vázsonyi, a többi szónokra pedig nem jutott más, mint a közönség egyikmásik kívánságának újabb hangoztatása. Nem is tettek mást a szónokok. Az egyik ezt az óhajtását, a másik azt a kívánságát hozta föl, de kérdés: teljesiti-e mindezt a kormány? Nem volt más a közgyűlés, mint a meghallgat ója egy jelentésnek, melyből az derül ki, hogy a főváros semmit sem tehetett és hogy a jövőben még kevesebbet fog tehetni, mint eddig. Ami aztán a közgyűlés látogatottságát illeti, arról lehet néhány szavunk. Vázsonyi beszédét igen sokan hallgatták végig, de azután, amikor Vázsonyi befejezte a mondanivalóját, kiürült a terem s megteltek a társalgók meg a büffé. 'Mintha Vázsonyi beszédének vége már megszüntette volna az egész élelmezési vitát, úgy festett a közgyűlési terem, amelynek padjaiban alig lézengett néhány bizottsági tag. Azok is olyanok, akik nem hallgatni, hanem beszélni akartak. xA vita második napja még szomorúbb volt. Amikor a polgármester megnyitotta a közgyűlést, a tanács tagjaival együtt pontosan harmincegyen voltak a teremben. Négyszáz bizottsági tag és huszonöt főtisztviselő közül mindössze harmincegy s később sem növekedett meg a számuk annyira, hogy legalább a közgyűlés tagjainak egy nyolcadrésze jelen lett volna a teremben. Tudjuk : úgyis hiába. A jelentés azért nem lett volna más és a helyzet sem változott volna mindjárt rózsásra. De mégis minden kérdésben első sorban az a fontos, hogy érdeklődjenek irán'a. S ne csudálkozzanak, ha a kormány sem érdeklődik olyan dolgok iránt, amely még a bizottsági tagokban, a főváros polgárságainak képviselőiben sem kelt érdeklődést. KOMMUNÁLIS SZEMLE. * Eperjesen lefoglalták a petróleumkészleteket. Faragó József, Eperjes város polgármestere, a petróleumhiányra való tekintettel, a4 Eperjesen levő és a városba érkező összes petroleumkészletet lefoglalta és elrendelte, hogy az eperjesi fogyasztóknak petróleumot csak a háztulajdonos által kiállított igazolvány alapján lehet kiadni. A rendelet értelmében az egy napi mennyiség az egy liter petróleumot nem haladhatja meg. A háztulajdonos és a kereskedő az igazolványra köteles a kiadott mennyiséget feljegyezni. Tejuzsora Debrecenben. A gazdag Debrecenben is valóságos tejuzsora van. A városi tanács ülésén szóvá tették, hogy a piacon egy koronáért adtak egy liter tejet, sőt titokban még többért is megvették. A városi tanács elhatározta, hogy rekviráltatja mindazt a tejmennyiséget, amelyet nem megrendelésre szállítanak a városba s hatósági áron osztja szét a közönség között. kötvények a legelőnyösebbek élet-, tűz , baleset-j szavatossági-, betöréseslopás elleni, üveg-, jég-és állatbiztosításoknálFelvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a Általános Biztosító R.-T• igazgatósága Budapest, UH. kerület, Károly-körút 3. szám és a társaság képviselőségei az ország minden részében. Összes biztosítékok 22 millió korona. — Kartellen kívül. Részvénytőke 6,000.000 korona. Telefon: 153—98, 2—11, 2—12. ffunCARlJJ
