Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-11-01 / 44. szám
4 sitja az áramot. A főváros tehát amikor megváltja ezt a telepet, egyben tabula rasál is csinál a villanyadó számára, aminek megvalósítását egyébként kényszerű szükségességnek tartom, mert a telepek anyag- és pénzszükségleteinek ára az utóbbi időben emelkedett és a megnövekedett áramtermelési költségeket a főváros a mai pénzügyi helyzetben nem vállalhatja magára. — Hogy nem-e kell most a pénz más célra és érdemes e a fővárosnak drága kölcsönpénzeket befektetni a megváltásba, ezt döntse el a polgármester és a törvényhatóság. Ha a megváltás hasznot hoz a fővárosnak a magas kamatláb dacára is, akkor kétségtelenül nem kell habozni a megváltással. Erről győződjön meg előbb alaposan a tanács, mert a mai viszonyok közt különösen szem előtt tartandónak vélem, hogy koczkázatos vállalkozásokba ne bocsátkozzék a főváros. Elve az legyen, hogy ha megcsinálja a telep átvételét, az átvétel körül a leggazdaságosabban járjon el és ne legyen gavallérosan adakozó a társasággal szemben. Ha pedig megtörtént az üzembevétel, törekedjék az uj telepet úgy gyümölcsöztetni, hogy ez indokolja legjobban a megváltás szükségét és hasznát. Úgy e tanácsnoki, mint a szakértői nyilatkozatból megállapítható, hogy a megváltás tényét semmiféle külső körülmény és semmiféle finán- ciális ok többé meg nem akadályozhatja. Az Általános Villamossági megváltása után pedig elértük azt, hogy a közvilágítási üzemek kivétel nélkül a főváros kezében fognak koncentrálódni. Hírek a városházáról. Magyarevits Mladen meghalt. A szerdai közgyűlés intézte el Magyarevits Mladen nyugdíjazás iránti kérelmét és a tiszti főorvos vasárnap délután már halott volt. A jól megérdemelt nyugalmat már nem élvezhette, úgyszólván munkája közben érte a halál, hiszen valamennyien tudjuk, hogy súlyos betegsége ellenére is folytonosan dolgozott. A hetvenedik évében járt és csupán a legutóbbi idők fájdalmai viselték meg, addig úgy dolgozott, olyan tevékenyen és annyi ambícióval, mint sok fiatal kollégája sem. Kétségtelen, hogy a főváros közegészségügyének megjavítása körül igen nagy érdemei vannak; tizenkét esztendőn át vezette a tiszti főorvosi hivatalt s ami reform ezalatt az idő alatt történt, az jó részben az ő nevéhez fűződik. A mellett, hogy -mint orvos és közigazgatási szakember a legkiválóbbak közé tartozott, mint ember is egyike volt azoknak, a kiket személyük szere- tetreméltóságáért a népszerűek között emlegettek. Határozottan népszerű volt úgy bizottsági tagok, mint kollégái és a nagyközönség körében és ezt teljes mértékben meg is érdemelte. Alig valamivel halála előtt udvari tanácsosi címmel tüntette ki a király: ezt a címet, éppen mint a nyugalmat, már nem élvezhette Magyarevits. Amint megszűnt dolgozni, megszűnt élni is. Emlékét kegyeletes szeretettel fogja mindenki megőrizni a városházán. Magyarevitset kedden délelőtt féltizenegy órakor temették a kerepesi temető halottasházából. Koporsójánál Bárczy István dr. polgármester mondott megható búcsúztatót. A koporsót azután Szentendrére szállították, ahol a családi sírboltban helyezték örök pihenőre Magyarevits Mladent. Kürthy Lajos báró és a főváros élelmezése. Kürthy Lajos báró, az Országos Közélelmezési Hivatal vezetője már a múlt héten érintkezésbe lépett a főváros közélelmezési ügyosztályával, hogy informálódjék a fővárost érdeklő legaktuálisabb kérdésekről. Kürthy bárónak Folhisházy tanácsnok szolgált információkkal, majd Kürthy Lajos báró a tanácsnok kíséretében ellátogatott ji közvágóhidra, ahol alaposan megszemlélte az ott folyó munkát. Kürthy báró most naponként órákat szentel a főváros élelmezési ügyének tanulmányozásában, igy a legközelebb az összes fővárosi élelmezési szerveket személyesen fogja megtekinteni. Független Budapest Drágul a lakás. Az utóbbi hónapokban egyre csökken az üres lakások száma Budapesten, aminek természetes következménye a lakások megdrágulása. Nemsokára már ott tartunk, ahol a háborút közvetlenül megelőző időben, amikor a minimumra csökkent az üres lakások száma. Kétségtelen, hogy ez a helyzet még rosszabbodni fog, mert a háború után még több ember fog felözönleni Budapestre, akik alig fognak tudni elhelyezést találni, mert a háború alatt az építkezési tevékenység teljesen szünetelt. Éppen ezért a fővárosnak már most elő kellene készülnie arra, hogy megkezdett építési akcióját folytassa, illetve minden lehető eszközt elő kell készítenie arra, hogy a magán- épités Budapesten könnyűvé tétessék. Ha igy haladunk, ahogy ma, valóságos katasztrófára fog vezetni a lakásszükség. A napilapok fővárosi tudósítóinak szindikátusa. Az elmúlt csütörtökön megalakult a »Budapesti napilapok fővárosi tudósítóinak szindikátusa«, amely az első esztendőre Salgó Ignácot, a »Neues Pester Journal« fővárosi rovatvezetőjét és B. Virágh Gézát, a »Budapest« fővárosi rovatvezetőjét választotta meg szindikusokká. PÉNZ ÉS HITEL. Gazdasági fejlődésünk új irányai. A háború későbbi hónapjaiban, a hosszú hadakozás harmadik évében már világosan áll előttünk, hogy gazdasági helyzetünk alakulása háború után tökéletesen új irányú lesz. Amig háború előtt nálunk kifejezett irány, egy állandó jellegű és pregnáns alakulat tapasztalható nem volt, addig az elmúlt háborús esztendők beigazolták, hogy egy ország szilárd gazdasági élete, külföldi forgalomban figyelembe jöhető produktivitása nemcsak az élénk kereskedelmi összeköttetésben juthat kifejezésre, hanem egy fix irányt követő gazdasági fejlődés a leghűbb jellemzője egy ország gazdasági életének. Háború előtt nálunk a túlzó agrárius irányzat volt előtérben. Egyoldalúan fejlődtünk, de ez a fejlődés sem volt erőteljes. A föld intenziven megművelve nem volt, állandóan nagy kiterjedésű ingatlanok hevertek parlagon, ami a terméseredményen évről-évre kifejezésre jutott. Emellett iparunk és kereskedelmünk sem tudott jelentékeny szerepre szert tenni. Hazai ipari termelésünk még a felét sem tudta produkálni szükségleteinknek, úgy hogy a külföldi behozatalunk állandóan emelkedett. Ilyen körülmények között a szegényedés egyre nagyobb arányokat öltött. Kivitelünket fejleszteni nem tudtuk, behozatalunk ezzel szemben emelkedett s idők folyamán súlyosabb egyenleget mutatott kereskedelmi mérlegünk. A külföld eladott drága árért mindent, ellenben mi export útján külföldi követelésre nagy mértékben szert tenni nem tudtunk. A háború megtanított mindnyájunkat arra, hogy intenzív munkával előre meghatározott úton kell a fejlődés irányait egyengetni. A gazdasági fejlődés intenzív munkát igényel és erre a legjobb példát a németek szolgáltatják. A német ipar, a szervezett német agy csodálatos eredményt produkált a háború folyamán s amit megkezdett, tovább folytatja, mert félmunkát végezni nem akar. A német agy és nem a német fegyver nyeri meg ezt a háborút, és amilyen jól tudják ezt Németországban és az egész világon, annyira dolgoznak a német kezek — mintegy kalapácsütésre — a békés gazdasági élet előkészítésére. Nálunk is most igen élénk akció indult meg a többtermelés érdekében. Rájöttünk arra, hogy aránytalanul többet tudunk termelni, mint ameny- nyit eddig produkáltunk. A többtermelés nagy eredményeket fog felmutatni gazdasági életünk fejlődésében, jobban fogunk élni, ha a föld erejét erősebben kihasználjuk. Ami különös súlyt és lebecsülhetctlen fontosságot tulajdonit többtermelési akciónknak, az, hogy mellette az ipar és kereskedelem is gyönyörűen fejlődhet. Mező- gazdaságunkat úgy rendezzük be, hogy termelési fölöslegeinket a hazai ipar dolgozhassa föl. Kettős célt érünk igy el egyszerre. Nemcsak a föld termelőerejét használjuk ki, hanem iparunk részére is nagyszerű termelési alkalmakat teremtünk. Dolgozni, ez lesz a jelszó a háború után. Sokat sokkal többet leéli felmutatnunk, mint amennyit elértünk a háború előtt. Meg van minden ok arra, hogy a többtermelési akció sikerrel járjon. Az intenzív munka, a gondolkodó ag}/ irányítása be fogja igazolni, hogy fejlődőképes és nagy gazdasági jövőjű állam vagyunk. (D.) * Az élelmezés kérdése. A rendkívül magas húsárak következtében — amint ismeretes — a fogyasztás érdeklődése a szárnyasok felé fordult és miután ezek ára a megváltozott viszonyokhoz képest aránylag még olcsó volt, természetes, hogy a liba, csirke és pulyka igen nagy keresletnek örvendett. A belföldi fogyasztás mellett azonban Ausztria és Németország minden részéből is nagyarányú vásárlási mozgalom indult meg és a magyar baromfinak mindenfelé oly nagy kelete volt, mint még soha ennekelőtte. Ez a nagy kereslet azután a baromfiak árában is intenzív emelkedést idézett elő és legutóbb már ott tartottunk, hogy a hollandiai csirke is gravitált hozzánk. De a magas árak — úgy, mint a húsnál — e helyütt is csökkentették a fogyasztást, úgyannyira, hogy különösen a fővárosi piacon az eladók nem voltak képesek készleteiket állandóan és idejekorán értékesíteni. Közben a nagy konjunktúra kihasználása céljából óriási módon elszaporodtak a baromfitenyésztők és a vidéken még ma is több tízezer szárnyas látható, hogy a »husinségen« segítve, soha nem létezett magas jövedelmet biztosítson a tenyésztő részére. A nagy készlet okozta bőséges kínálat és a magas árak okozta csökkenő kereslet végre megállították az áremelkedés folytonosságát, aminek hatása máris érezhető, mert az árak alakulásában bizonyos enyhülés tapasztalható. Néhány nap óta ugyanis feltűnően olcsóbb a hús ára is, mert itt is kiderült, hogy a háborús állapot nem volt elegendő ok ahhoz, hogy az árakkal túlzásba menjenek. Egyes vidéki piaczokon már ma is kapható 9—10 koronás marhahús és miután a lefolytatott adatgyűjtés megállapította, hogy a marhaállomány alig 15 százalékkal csökkent, joggal remélhető, hogy az árak kialakulása ezután nagyobb »szenzációkkal« fog szolgálni. Egy mindenesetre bizonyos és ez az, hogy csakis olcsóbb árak mellett lehet ismét normális fogyasztásra számítani. A pénzbőség. Ä harctérről érkező kedvező jelentések erősitik a pénzpiac bizakodó hangulatát. Általában tapasztalható, hogy a pénzpiacon napról-napra nagyobb a kínálat, amellyel szemben kereslet egyáltalában nem mutatkozik. Érthető is, ha a kamattételek állandóan alacsonyak, mert minden vállalat annyira el van látva pénzzel, hogy hitelt igénybe egyáltalában nem vesz. Vidékről is igen sok pénz érkezik a fővárosba. A vidék pénzintézeteinek betétei fokozatosan emelkednek, s mivel saját piacukon elhelyezni nem tudják, a fővárost árasztják el pénzfölöslegeikkel. Ez az oka annak, hogy a folyószámlabetétek kamatlába állandóan igen alacsony, mert alig van tartozó folyószámla, ellenben annál több a nagy követelést mutató számla. A devizapiacon a kurzusok a hét folyamán nem emelkedtek. A konjunktúra. Néhány nap óta a tőzsdén a municióipar papírjai csekély árfolyamveszteséget szenvedtek. Akik a gazdasági eseményeket állandóan szemmel kisérik, ebből a kurzushanyatlásból azt a következtetést vonták le, hogy a konjunktúra irányában és fejlődésében változás állott be. Tévedés azonban néhány árfolyamkilengésből az egész gazdasági élet alakulására következtetést vonni, mert soha élénkebb vállalkozás, nagyobb munkaalkalom nem volt, mint most, a háború harmadik évében. Elég néhány olyan adatra hivatkoznunk, amelyek mélyen belevilágítanak a mai gazda-
