Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1916-10-04 / 40. szám

4 Független Budapest Igen tisztelt előfizetőinkhez! Az általános megdrágulásban a »Független Budapest« sem képes továbbra is lépést tartani azokkal az előfizetési árakkal, amikkel több mint tiz esztendő előtt megindult. Azt hisszük, hogy mélyen tisztelt előfizetőink meg­fogják érteni és méltányolják, hogy a Füg­getlen Budapest évi előfizetési árát október elsejétől kezdve 20 koronára felemeltük. A Duna-kérdés és a kereskedelmi kikötő. (A városházi értekezleten szóba sem kerüli a ki­kötő. — A főváros a kormány intézkedését várja.) A Duna-kérdésben értekezletet tartottak e héten a városházán. Mint ismeretes, elhatároz­ták, hogy felterjesztést intéznek a kormányhoz a dunai forgalom fejlesztése tárgyában és könyvbe gyűjtve kiadják a Duna-konferencián elhangzott előadásokat és határozatokat. Könyv tehát már lesz, de hogy a magyar szempontból legfontosabb dunai ügyet, a buda­pesti kereskedelmi kikötőt mikor valósítják meg, az még mindig fölötte bizonytalan. Pedig, amint múlt számunkban kifejtettük, a dunai centrum nem is annyira politikai kérdés, nem is annyira Bécs és Budapest versengésének, a kiújult bécsi irigységnek és féltékenységnek kérdése, hanem a cselekvésé és a jövőbeli gyakorlati helyzeté. A budapesti kereskedelmi kikötőt mi­előbb ki kell építeni, mielőtt Bécs forszírozott munkával fel nem szereli primitiv kikötőjét és meg­felelő berendezésekkel odament csábítja a hajókat. Információnk szerint az e heti értekezleten a dunai kikötő megépítésének kisürgetése szóka sem jött. A fővárosnak ebben az ügyben az az állás­pontja, hogy kivárja, amíg a kormány a szük­séges előmunkálatok megkezdésére elhatározza magát. A főváros az előállott uj helyzetben szívesen építené meg soron kívül a kikötőt, dacára a mostani sok hátráltató körülménynek, mint amilyen elsősorban a munkáshiány, de a dolgok természeténél fogva kénytelen a kor­mány intézkedését bevárni. A fővárosnál egyébként elismerik, hogy a magyar .dunai centrum ügyében sarkalatos kér­dés, hogy a kereskedelmi kikötőt vagy annak kezdeti részét, a soroksári Dunaág-kikötőjét lehető hamar meg kell építeni. A kereskedelmi minisztérium már öt év előtt kiadott egy nagy kétkötetes munkát a budapesti kikötő kérdésé­ről. .A mostani Duna-könyv a kikötő dolgában alig valamivel többről fog beszámolhatni, mint ez a régebbi. A főváros 191a évben közvetlenül a háború előtt foglalkozott a kikötő ügyével és a köz­gyűlés határozatban mondta ki, hogy a buda­pesti kereskedelmi és ipari kikötő mielőbbi lé­tesítését szükségesnek tartja és a kiépítést fo­kozatos fejlesztés utján végrehajtani óhajtja. A főváros felfogása szerint a kiépítés a sorok­sári Duna pesti partjának kikötővé való kikép­zésével lenne megkezdendő. E célból a főváros első sorban azt kérte, hogy a soroksári Dunaág 120 méterre szélesittessék ki, még pedig idő- és költségkímélés céljából a csatornakotrási munkák kapcsán. Amennyiben a' kormány a kikötő létesítése érdekében szükséges földmunkát és partbiztosit ásókat elvégezteti, továbbá a ki­kötő első részének üzeméhez vasutat épit és azt a főváros rendelkezésére bocsátja, akkor a főváros viszont hajlandó a kikötő 127 holdnyi első részének üzeméhez szükséges utakat, to­vábbá a világitó és csatornázási berendezése-' két, raktárakat, kezelési épületeket és különféle felszereléseket a saját költségén elkészíteni. I)r. Ilig-lcr <«lisztíiv, a küzi'.gészs"gtanny. U. ; r. tanár», a inngyar baln<‘-ologiiii kongresszuson, F A,'V и forgalomban lövő Jetii« nfólc Лч vány vizeknek А ■ liaotcriologiai szempoiilJjól történi vizsgálatról A ■ tartott előadásában a legtisztábbnnk a IBÁ. щ*®i sslse i J&' forrás' ásványvizét jelentette ki. A főváros tehát addig nem kezdheti meg szerepét a kikötőépitésnél, amig a kereskedelmi minisztériumban nem mondják ki a végszót. A minisztérium a háború alatt is folytatta a sorok­sári Dunaág kiszélesítését és a terület feltöltését. A munkálatok azonban rendkívül lassan haladnak, mert nincs hozzá munkaerő. A voltaképeni kikötő- épités keresztülvitelében anyagi szem pontok hátrál­tatják a mMisztérium munkáját. A minisztérium­ban Hoszpotzky Alajos miniszteri tanácsos fog­lalkozik évek óta nagy szeretettel a dunai ki­kötő tervével és információnk. szerint jelenleg is folynak tárgyalások. Ezeknél az a kiinduló­pont, hogy nem szükséges mindjárta teljes mű megalkotása, mert a tervek úgy vannak készítve, hogy ha előbb a iegfontosabb és legszüksége­sebb kikötőrészt építik meg körülbelül 5 —10 millió költséggel, ez majd beleilleszkedik mint szerves rész a fokról-fokra kiépülő műbe. így egyelőre kevesebb befektetéssel keresik a módját annak, hogy a kikötőt legalább részben megépítsék. Kér­dés hogy a kikötőnek kisebb részben való kiépí­tése mellett birjuk-e majd a versenyt a bécsi kikötővel. Bármily mérvű legyen azonban a budapesti kikötő kiépítése, szeretnénk mielőbb megkezdve látni az építkezést. Hírek a városházáról. * » A városi épitő-hitelbank eszméjét propagáló múlt heti czikkünk mindenütt meleg visszhangot kel­tett. A tanács szakértő köreinek cs számos város­atyának véleménye megegyezik abban, bogj^ az eszme rend avul figyelemre méltó és megvalósítása a főváros szempontjából már azért is igen hasznosnak Ígérkez­nék, mert a nagyszámú üres fővárosi telek jó áron volna eladható. De méltányolják az eszmének abbeli jelentőségét, hogy hatalmas lökést adna a megfenekleti magánépitkezésnek is, továbbá a lakáskérdés, a munka- nélküliség és a városfejlesztés szempontjából is igen sok jo várható a megvalósulásától. Sokan rendkívüli fontosságot tulajdonítanak annak, ha a főváros venné a kezébe az építkezési hitel ügyét, mert ez az épít­kezési hitel felszabadulását hozná meg. A főváros ez­zel nagy és áldásos közgazdasági missziót töltene be és a második helyű kölcsönök megolcsóbbitásával igen jelentékeny építkezési fejlődést idézne elő. Helyesnek tartják azt a felfogást, hog-y a nagybankokra a mai súlyos viszonyok közt kevésbbé kell tekintettel lenni, mert a nagybankok nem is szorultak rá erre a kímé­letre, a városi cpkőbankra azonban közérdekből annál nagyobb szükség van. Kívánatosnak tartják tehát, hogy a kormány ezt figyelembe vegye és a községi takarékpénztár tervezetét hagyja jóvá. Reméljük, hogy a nagyfontosságú eszme, melyet a Független Budapest tűzött napirendre, most már szabadon haladhat a megvalósulás felé és a háború utáni gazdasági és vá­rosi életben be fogja tölteni a reá váró, üdvös hivatást. A jövedelmek fokozása. A városházán most már komolyan megkezdődik a munka az uj jövedelmi források iölkutatására, illetve meg­jelölésére vonatkozóan. Az első értekezletet, amelyen a vezető bizottsági tagok vettek részt, már megtartották, anélkül természetesen, hogy bármiféle határozatot tudtak volna hozni. A vigalmi adóra vonatkozó előterjesztést, amelyet még Bérezel Jenő tanácsnok vezetése mellett dolgozott ki az ügyosztály, Csupor József dr. tanácsnok fogja előterjeszteni, de az uj javas­latoktól függetlenül, mert Vázsonyinalc az az álláspontja, hogy a vigalmi adót mindenre való tekinteLtel meg kell valósítani. A többi terv még csirájában van meg. Arról, hogy az elek­tromos áramot és a. gázt megdrágítsák-e vagy adó alá vessék, nincsen még döntés, valószí­nűbbnek látszik azonban az adó, mert igy az Általános Villamosságival könnyebb lesz az el­számolás. Szó van arról is, hogy ugyancsak adó alá vessék a villamosjegyeket, ez ellen azonban már eddig is több előkelő" bizottsági tag tiltakozott. Annyi tény, hogy a fővárosnak múlhatatlanul szüksége van uj jövedelmekre, visaont az is igaz, hogy nincsen egyetlen ut sem, amelyen ne találkoznék ellenkezéssel. Van olyan fölfogás is, hogy a főváros, most ne határozzon véglegesen, hiszen a. mai körülmé­nyek között még egyáltalában nem lehet tudni, milyen lesz a helyzet a háború után. A fővá­ros közgyűlésének a kormány adójavaslataira vonatkozóan áz volt az álláspontja, hogy azo­kat csak ideiglenesen, a háború tartamára volna szabad csak életbeléptetni, most pedig sokan vannak, akik a közgyűlésnek ezt azt az állás- foglalását a városi adókra is ki akarnák ter­jeszteni. Lefoglallak a szappankészleteket. A közélel­mezési ügyosztály megbízottai a belügyminiszter uta­sítására lefoglalták a közraktárakban lévő szappankész­leteket. Az utasítás nem magyarázza meg a főváros­nak a lefoglalás célját, ez azonban nyilvánvaló: a szappan árát maximálni fogják, valamint elrendelik, hogy csak egy minőségű szappant lehessen készíteni. Sajnos, ez a rendelkezés is elég későn jön ; akkor í, amikor a spekulánsok már alaposan kifosztották a kö­zönséget. Versenytárgyalás. A főváros közegészségügyi ügyosztálya szeptember 27-cn versenytárgyalási tartott a Szt. István kórház uj gyeim ekpavil ionjának építő munkáira ; ajánlatot tettek az összes munkákra : Lakos Alfréd 69.773 K, Mód Lajos 79.953 К, Koőzs L. 54,430 K, Kemény és Tisza 59.730 K, Holstein és Slerner 53.413 K, Szerenchy Géza 65.433 K. Molnár István 69.355 K. Ágoston Károly 56.654 K, Biró J. 67 092 K, Kipplsv és társa 68.757 K-vnl csak az asztalosmunkára Várády J. 17.26.2 K, Kleckner L. 15.713'72 K, Wiener A. utóda 26.552 K, Malo'i soky József 16,565 K-val, csak a lakatosmunkára \ В erényi és Lengyel 13.631 K, Fleischmann J. 15.299 K-val. A döntés egy-két héten belül történik meg. A bérkocsisok tarifaemelése. A közlekedési bizottság hétfői ülésén hozzájárult ahhoz, hogy a bér­kocsisok tarifájukat ötven százalékkal fölemeljék s hogy ezt az emelést ne a taksamérő jelezze, hanem az utas maga számítsa ki. Hogy ez mire fog vezetni, micsoda differenciákra az utas ‘és a kocsis közölt, mindenki elképzelheti. Amikor ez a rendelkezés életbe­lép, nem lesz többé békés fuvar Budapesten. Eddig sem igen volt, most azonban nem lesz nagyobb ma­tematikus a kocsisnál, természetesen a mi hátrányunkra. Csodálatos, hogy a közlekedési bizottság szó nélkül belement az ügynek ebbe az. elintézésébe, amely iga zán minden, éppen csak elintézés nem. A rizs- és babjegyek. A fővárosnak még tavaly­ról nagyobb rizs- és babkészlete van, melyet az idén is jegy ellenében fog árusítani. A jegykiosztás a jövő hónapban történik meg. A Gellért-fürdő és gyógyszálló díszüvegező munkáira a városgazdasági ügyosztály október 2-án tartotta meg az árlejtést. Pályáztak: Palka József 59.958 K, Ró III Manó 34 306 K, Walther GidaM5.39.6 K, Bosnyák és Várnai 65.340 K-val. Ugyanakkor bontották fel az ajánlatokat a Gellértfiirdő cs szálló részére szükséges 'fehcrnemück szállítására. Weisz Károly és fia, Taussig Sámuel és fia, Freudiger Mó­zes és fia, Pető József és Joel Adolf és fia ez égek vetélkednek a szállításért különféle egységárakon tett ajánlatják Döntés később lesz. Itt említjük meg, hogy az építési és berendezési munkák tavaszra telj esen el­készülnek, úgy hogy a fürdő cs szálló megnjdtása május vagy junius havában megtörténhetik. csecsemők gyermekek és lábadnzóh legjobb táplálékű gyomor- és bélbetegségek után. Min den к о г kaph a tó. Próbadobozt és tanulságos orvosi könyvecskét a gyer­meknevelésről teljesen díjtalanul küld a Nestlé-féle gyermekliszt társaság, Wien, I., Biberstrasse 71 e АвавниппиюЕпаи ввикивЕскюпвлвБРавшвавЕасгжямяяаяанр kötvények a legelőnyö­sebbek élet-, tűz, baleset szavatossági-, betöréses- ra lopás elleni, üveg-, jég-és állatbiztosításoknál. fj. Felvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a Általános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, Vll. kerület, Károly-körút 3. szám és a társaság képviselőségei az ország minden részében. Összes biztosítékok 22 millió korona. — Kartellen kívül. Részvénytőke 6,000.000 korona. Telefon: 153—9S, 2—11, 2—12. _ ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom