Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-02-01 / 5. szám
FüggetlenBudapest 5 aranypontot nálunk valamely külföldi fizetési eszköz, vagy pedig alacsony árfolyamot mutat. Ha például nálunk a márka igen alacsony volt, akkor a korona ennek megfelelően drágult német piacon- Ha a fontsterling kedvező árfolyamot mutatott new-yorki tőzsdén, akkor nag\ kinálal volt rendszerint londoni piacon dollárban. A háború azonban gyökeresen megváltoztatta az internaeionális helyzetei és azzal a pénzeirkuláció is teljesen uj alakulatot vett, mivel megszűnt az arbitrázs és a tőzsdék zárva vannak, ilyen körülmények között két ország között ha van egyáltalában pénzforgalom, ez egyedül és kizárólag csakis a külkereskedelemből származhatik. A hadviselő ország ugyanis igen sokat fogyaszt és a nagy fogyasztást csak úgy tudja pótolni, ha a külföldi termelést is igénybe veszi. A hadviselő állam tehát nagy importra szorul, példa erre a mi esetünk, ellenben a semleges ország gazdagodik, amint azt világosan bizonyítják Hollandia, Románia és Svájc. A külkereskedelmi forgalom tehát igen nagv eltolódásokat idéz elő az általános értékmérőben, az egyedüli csereeszközben, a pénzben. A nagy kereslet hatása alatt a külföldi pénz folytonosan drágul, napról-napra többet kell tehát fizetnünk egy láda svájci sajtért, mint fizettünk hónapokkal vagy évekkel ezelőtt, jóllehet az áru ára nem változott, hanem emelkedett az. az érték, amivel magunkhoz válthatjuk az illető mennyiségű árit. Ezért nevezhetjük tehát a nagy diszázsiót értékvámnak, mivel a fogyasztót sújtja elsősorban a jelentékeny árdifferencia. Korántsem jelenti azonban a diszparitás pénzünk elértéktelenedését. A frank 160-as kurzusa inkább arra vall, hogy pénzünket a .külföld ma is ép úgy értékeli, mint háború előtt, csakhogy sokkal jobban meg kell fizetnünk azt a nélkülözhetetlen szükségleti cikket, amelyet ilyen magas árfolyamon szerzünk be. A pénz tehát mindaddig jó, mig vásárló- képességgel hir még akkor is, ha diszázsiója van, mert jó és rossz pénz között éppen az az óriási különbség, hogy az elértéktelenedett pénzzel a külföld még akkor sem hitelezne nekünk, ha háromszoros árat fizetünk minden árucikkért, amit tőle megveszünk. A semleges külföldnek különben is érdeke, hogy a diszparitásban ne lásson egy elértéktelenedett pénzt, mivel Hollandia és Svájc évtizedek hosszú során annyi állam- és magánemissziót vettek át tőlünk, hogy pénzünk elértéktelenedése esetén hatalmas tőkétől esnének el. Csak kishitűség és rövidlátás bélyegezheti a külföldi pénz ázsióját a mienkkel szemben a valuta összeroppanásának, níert amikor mi a diszazsiot érvekkel tudjuk megokolni, s amikor a diszparitas beszédes jelei mutatkoznak lépten-nyomon, akkor nem szabad a diszázsiót úgy definiálnunk, hogy a pénzünk nagy debacle előtt áll és valutánk a háborút nem birja ki. Másfél év alatt, mióta a háború tart, olyan fényes pénzügyi műveleteket hajtottunk cégre, amelyek v ilágosan bebizonyították, hogy .valutánk szilárd, gazdasági erőink jól fundál- tak es egészségesek és nincs okunk továbbra is atlol lelnünk, hogy egy pénzügyi кimerült seg valuta -összeroppanást eredményez. .Vea? egyyéó a magas rlisz/x/rilás, mint hó horns да z- <l<isági élein nk иск egyet/e.n sze/is/o/h ihája, csak hogy ez a szépséghiba súlyos anyagi áldozattal jár, amely anyagi áldozatot szívesen elviseljük, mert ezáltal a hazai gazdasági szűk «égletek kielégítésére tudunk megfelelő meny nyiségü árut beszerezni. Természetes, hogy a magas diszázsió eltüntetésére, illetőleg csökkentésére vannak eszközök és ezen eszközök I segítségével a mai helyzetet könnyen szanálni is lehet. A most folyamatban Ievő valutáris intézkedések egészen bizonyosan egy lépéssel közelebb visznek bennünket a korona árfolyamának megfelelő nívóra való emeléséhez. * * " * I A közélelmezés. Előtérbe került a gyomor Van-e elég ennivalónk, kibirjuk-e újig, s a ! városi lakosság szükséglete biztosítva van-e, 1 ezek ma a legaktuálisabb kérdések. Egy régebbi, de eddig sikereket fölmutatni nem tudó I vállalat, a Magyar város és községfejbesz- ; lést r. t. több város törvényhatóságával szerződést kötött, hogy födözni fogja tűzifa, liszt i és zsír-szükségIetüket. Ezért —• mint értesülünk — érdekközösségébe vonta a Debreczeni Lajos-féle debreceni zsiradékkereskedést, azt 400.000 korona alaptőkével részvénytársasággá alakította át. Az uj részvénytársaság Debrecenben sertéshizlaló telepet létesített, s máris több falka sertést állított be hizlalásra. A földgáz. A képviselőház már tudv ilevőleg megszavazta a pénzügyminiszternek a Deutsche Bankkal kötött szerződését, s igy most az a legaktuálisabb kérdés, hogy a földgázhasznosi- tás hogyan és milyen módon kerül sorra. Ebben az ügyben a Beutscbe Bank igazgatója néhány nappal ezelőtt Budapesten tárgyalt a magyar pénzügyminiszterrel, dr. Teleszky Jánossal. A tárgyalások lényegét nem ösmerjük, i de bizonvos, hogv a szindikátusban résztvevő I magyar, német és osztrák pénzintézetek kötelezettségeit rendezték. A magyar termelés és a német töke. A i A német tőke térfoglalása Magyarországon I egyre nagyobb mérveket ölt. A parlament már j elfogadta a földgáz javaslatot, ami a német tőkének nagy terjeszkedési lehetőséget jelent. Azoknak a tárgyalásoknak az eredményéről, amelyeket BaIlin és Heinecken, a legnagyobb : két német hajóstársaság- vezetője Budapesten 1 folytatott, nem adtak ki hivatalos jelentést. Bizonyos azonban, hogy a magyar tengerhajózással létesítendő kapcsolatot pecsételték meg. Ezeken kívül német nagytőkések nálunk az utóbbi időben több nagy birtokot vásároltak meg. Uj abban pedig egy berlini konzorcium folytat tárgyalásokat a hunyadmegyei ólombányák átvétele iránt. Szóval a néniét tőke ; erősen érdeklődik a magyar közgazdaság iránt, ! amelynek mi kárát nem láthatjuk. Közgazdasági hírek A Magyar Általános Gépgyár R.-T. január 21-én megtartott rendkívüli közgyűlésén azzal kapcsolatban, hogy munkaprogrammjába repülőgépek gyártását vette i föl, részvén i/ tőkéjének 3 millió koronáról 5 millió K-ra való fölemelését határozta el. A vállalat a schwerini í Sokker Aeroplanban m. b. H. céggel úgy a Sokker- rendszerü repülőgépek gyártása, mint az uj részvényekből nagyobb tételnek e cég által való átvétele iránt megállapodást kötött. A Magyar általános gépgyár rt. igazgatóságába uj tagul Sokker A. H. G. megválasztatott. Ez a társaság, amely tudvalevőleg a Magyar általános hitelbank érdekkörébe került és amelynél a Skoda is érdekelve van, a Mátyásföldön nagyobb telekkomplexumot szerzett meg, amelyen a repülőgépgyár épitését már meg is kezdte. A Budapesti Általános Villamossági Részvény- társaság vasárnap tartotta rendes évi közgyűlését Fodor István udvari tanácsos elnök vezérigazgató vezetése alatt. Elnök konstatálja a közgyűlés határozatképességét, melegen elparentálja Széli Kálmán titkos tanácsos elnököt és Gentilomó Oszkár igazgató- sági tagot. Az igazgatósági jelentés szerint az évi mérleg 1.998.51)8 korona 62 fillér tiszta nyereséggel zárul. Az igazgatóság indítványozza, hogy ebből mint öt százalékos osztalék 350.000 fizettessék ki, a tartalék- alaphoz 82.429 korona 93 fillér fordittassék, jutalékul 127.564 korona 51 fillér fizettessék ki, marad tehát a múlt évről áthozott 150.033 korona 32 fillérrel 1,588.037 korong 50 fillér. Ebből a külön értékcsökkenési tartalékalaphoz 250.000 koronát forditanak, az adótartalékalaphoz átutalnak 500.000 koronát. 525.000 koronát hét és fél százalékos külön osztalékul fizetnek ki, részvényenként tizenöt koronát, a társaság segélyalapja javára 80,000 koronát adnak és a fennmaradó 233.637 korona 50 fillér uj számlára vitetik át. Az esedékes 21. számú számú szelvény január 24-étől kezdódöleg huszonöt koronával váltatik be. A felügyelőbizottsági I jelentés elhangzása után, molyét Seltenreich Kornél főtitkár terjesztett elő, Nigriny György dr. részvényes , üdvözölte Fodor István udvari tanácsost elnöki széké- I ben, ki a technika terén elsőrendű szaktekintély7 és indítványára úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelőbizottságnak megadták a felmentvényt és a tisztikarral I ogyetemleg köszönetét szavaztak nekik. A felügyelő- ! bizottság tagjait újból megválasztotta. I TETŐTŐL TALPIG kifogástalan eleganciával öltöztet 9 PLATSGHEK ÁRUHÁZ I IV. kér., Károly-körut 22. (Röser bazár) Normális szigorúan ^ ss SS szabott árak. Levélpapírokat névjegyeket és alkalmi ajándékokat legolcsóbban szerezhet be ......— BO KOR DEZSŐ :: papíröZÍetében, Budapesten n Er^sébet-bonít 37-ífe szám, a Nemzeti (Royal) Orfeum közvetlen □ZED EID CEDCGID CEED kötelében. tEZDfEIDüiilJllidlQZID Győződjön meg személyesen! ШЖ Óriási választék! I RÁKOS MANÓ ! S —— SZOBRÁSZ = í a a в ••• Budapesten, VII. kér. Bálint-utca 5. sz £ **• О (Aréna-út és Thölöly út mellett.) о ■ Készít mindenemü gipsz-, műkő-, stuc- * catur-, rabitz- és műmárvány munkákat, £ я Telefon: ■ 75-60 ^ Ajánl min* különlegességet Stuccomenyezetek. о “ ELESETT HŐSEiüK neveit megörökítő diszes emléktáblák templomod vagy középületek falaira hazai márványból 50 koronától feljebb, közterekre és temetőkbe állítandó emlék oszlopok 150 K-tól feljebb. Megrendelhetők : „KULATIWSÍ művészi sirkőkiállitás Budapest, VIII., Köztemető-út 4. szám alatt. APOLLÓ A ROYAL-SZÁLLÓ ÉPÜLETÉBEN 050 C50 C50 AZ О50 050 СИ ELŐKELŐ VILÁG MOZGÓKÉPSZÍNHÁZA. H ERZ ÁRMIN FIAI Budapest, IX., Soroksári-ut 76. ez. — Magyar és olasz szalámigyár. • Akijfisán Jó és Izlataa szalá mit akar venni, aa JS3". HERZ-naíámit I Esu legjobb hírnévnek örvendő magyar axalámi legtisztább kezelés mellett kizárólag elsőrangú Imából kénül. Г.Л a valódi HERZ-féle axalémi, melynek rudja ó I о m p vénét t • I van ellátva, melyen a gyér védjegye látható, amire úgy a rodakbaa, mint a felvágott állapotban való bevásárlónál egyeljünk. — Kapható majdnem minden jobb hentesüzletben.
