Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-02-01 / 5. szám
4 Független Budapest IPAR MEZŐGAZDASÁG PÉNZ ÉS HITEL PÉNZÜGY KERESKEDELEM Háború és konjunktúra. A háború kitörése előtt nagy irodalma volt minden európai országnak arról, hogyan alakul a kereskedelmi és ipari élet a háború folyamán. Általában véve az a felfogás alakult ki, hogy háború alatt egészséges konjunktúra nem lehet, hanem nagy a munkanélküliség. Ez a teória azonban megdőlt, amint annyi sole más föltevésről is beigazolódott, hogy a háborús gazdasági élet nem úgy alakul, mint ahogy eddig képzeltük. Ezért a háborús konjunktúra eddig két részre osztható. Az első időszakot a háború kitörését közvetlenül követő gazdasági válság képezi. Az emberek ugyanis elvesztették nyugodt higgadtságukat a háború kitörésekor, gyáraikat bezárták, üzleteik áruraktárát nem egészítették ki, hanem mindenki igyekezett készletein túladni és nagy készpénz készletet összegyűjteni. Egyedül a táplálkozási, ruházati cikkekből igyekeztek készleteket gyűjteni, de iparuk folytatásával, üzletükkel nem sokat törődtek. A hitel gyorsan megszűnt, helyébe lépett a teljes készpénzüzlet. A munkanélküliség folyton emelkedett és a legsúlyosabb gazdasági vá í ság fenyegetett. Ez a helyzet azonban nem tartott sokáig. Beláttuk ugyanis, hogy a háború nem ok a munka megszüntetésére, sőt még intenzivebben kell dolgoznunk, hogy a hadsereg szükséget ne szenvedjen és a pótlásokat eszközölni tudjuk. A második periódus lehat a nagy munka, a fokozott termelés időszaka, amelyUj alapítások (főváros) „ (vidék) Tőkeemelés (főváros) „ (vidék) 1915 év 1914 év tőkével 36,426.000 К * 30,848.000 К 6,911.000., 24,973.000,, 60,700.400,, 26.297,800 „ 9,733.92г. „ 17,041.050,, összesen 123,771,325 К 99,160. Ъ0 К Ebből a táblázatból kitűnik, hogy az alaptőkeemelések és uj alapítások összege nagyobb, mint 191-t. évben. Az emelkedés természetesen a hadseregszállitó üzemeknél mutatkozik. Így 15 millió korona jut a Weisz Manfréd K. T.-ra é-; ugyanannyi a Lipták-féle gyárra, ben a legnagyobb vásárló maga az állam. Az állam óriási vásárlásokat eszközölt a hadsereg számára, olyan nagy vásárlásokat, hogy a meglevő vállalatok nem tudtak az összes megrendeléseknek eleget tenni. Az üzemek átala- , kultak hadseregszállitó vállalatokká. Az állam óriási tömegű, egyforma árut rendel, úgy hogy a gyártásra könnyű berendezkedni. Megindult tehát újra a termelés, még pedig fokozott mértékben. A mozgósítás a hadi kötelezettség kiterjesztése pedig nagy munkástömegeket vont el a piacról, megszűnt a munkanélküliség, sőt az öregek, nők és gyermekek is munkába állottak. A háborús konjunktúrának ez a második időszaka nagy pénzforgalmat, igen élénk üzleti életet indított meg. Ezzel magyarázható a mai konjunktúra néhány érdekes jelensége, ilyen különösen az uj ipari alapításoknak és üzemkibővitéseknek aránylag nagy összege. A tőkemozgalom ugyanis a múlt évben -Magyarországon a következőképpen alakult: három millió korona pedig a Kóburg hercegi vasüzemekre. Viszont az alaptőkeleszállitások és vállalatfelszámolások aránytalanul kisebb összeget képviselnek, mint 1914. évben. Nincs tehát okunk a háborús konjunktúra miatt a panaszra, sőt a konjunktúra határozottan nagyobb jövedelemhez, több pénzhez juttatta a napi munkájából élő kereső osztályt, s ha a drágaság nem emelkedne napról-napra, ma a tömegnyomornak nyoma sem volna. A jó és rossz pénz. Irta Domány Gyula. A legaktuálisabb gazdasági kérdés ina va lutánk diszázsiója, illetőleg az az értéktöbblet, ami a külföldi fizetési eszközök árfolyamában a mi koronánkhoz viszonyítva kifejezésre jut. Alá már mindenki előtt alaposan ismert tény, hogy mely körülmények idézték elő pénzünknek diszparitását és milyen okok működtek közre abban, hogy egyes külföldi váltók olyan horribilis árfolyamot értek el, amilyen kurzust még soha azok nem mutattak. A nagy diszparitás előtérbe tolja azt a kérdést, veszitett-e pénzünk értékéből, vagy pedig a diszparitás csak mint ért ék rám drágítja a fogyaszd ást, de a valutára kártékony befolyással nincs. A pénz jóságát eddig mindig abból a szempontból Ítéltük meg, hogy a külföldi relációban az effektiv aranyat helyettesitő devizánk miiven helvet foglal el. Eléri-e.a felső LÁSZLÓ FERENCZ □ □ TELEFON □ □ Iroda: 63—70. 63-7'. Telep : 65—69. □ □ építésivallalat BUDAPEST, VI., LENDVAY-U. 2. SURGONYCIM; LÁSZLÓFER □ BUDAPEST. □ KÚLQ1LEGESSÉG: Nyilvános vizeink és illemhelyek, viz-, olaj- és tőzegszagta- lanitás és fér- tőt leni léssel. Budapest székesfőváros, Kassa, Szeged, Nagyvárad, Kolozsvár. Beregszász. Szabadka, Nagysze- ben, Újpest, Szatmárnémeti, Maros vásárhely, Miskolc, Fiume, Sarajevo, Pol a, Sophia stb. stb. nyilvános illemhelyeinek vállalata. Raktár és telep: .............................................. VI ., Üteg-u. 44. „HUNNIA“ szabadalmazott olajvizelde. Vizöbíités nélkül szagtalan. □ DESODORIN fertőtlenítő és szagtalanító □ □□□ szer. □□□□ ü PALA ü behozatal, csiszolás к és eladás. к
