Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-09-13 / 37. szám
4 Független Budapest pénzügy ТЭТ? NT 7 T? Q ТУ тпгГГ I KERESKEDELEM JL CL IN Lé CL' О П 1 1 CL L^í IPAR MEZŐGAZDASÁG A készpénzforgalom korlátozása. Igen erélyes akció indult meg most Németországban a készpénzforgalom csökkentése érdekében. A háború ugyanis annyi pénzt hozott a forgalomba, a készpénzkészleteket annyira felhalmozta, hogy ma már nem lehet aggodalom nélkül tekinteni a folytonosan szaporodó pénztömegeket. Minden hadviselő állam jegybankja hatalmas bankjegyforgalommal operál s még a Reichsbank sem képez kivételt a nagy bankjegy- forgalom alól. A Német Birodalmi Bank bankjegyforgalma ugyanis a háború első két évében kerek 5 milliárd márkával emelkedett. Egyedül az angol banknál nem tapasztalható a jegyforgalom növekedése s a németek maguk is beismerik, hogy Anglia fejlett csekk- és clearing- rendszerével legalább egy évszázaddal megelőzte Németországot. Érzik úgy a német birodalomban, mint nálunk is, hogy a bankjegyforgalom fokozatos emelkedése, a készpénzforgalom eddig nem tapasztalt szaporodása minő veszélyeket rejt magában s erre kell visszavezetnünk azt az erélyes mozgalmat, amely a »bargeldlos« forgalom fejlesztése érdekében egyre erősödik Németországban. A nagy bankjegyforgalom, az emelkedő készpénzforgalom az egyetlen szépséghibája a német pénzügyi hadviselésnek s a háború második évének végén a legkülönfélébb tervek vetődnek fel a készpénznek a forgalomból való kiszorítására. Nálunk még nagyobb szerep jut a forgalomban a készpénznek, mint Németországnak. Egyetlen fő csekkforgalmi intézetünk, a postatakarékpénztár sem tud olyan forgalmat lebonyolítani, mint amilyen erős forgalmat kellene koncentrálnia, mert mindössze 30.000 számlatulajdonosa van, holott az osztrák postatakarékpénztár már 80.000 felet számit tagjai közé. A készpénzforgalmat ugyan a postatakarékpénztár nem fogja teljesen megszüntetni, arra azonban minden esetre predesztinálva van, hogy a csekkforgalmat népszerűsítse s olyan helyekre vezesse be a clearinget, ahol ma még készpénzzel történik a fizetés. A nagy készpénzforgalmat jelentékeny mértékben emeli a hitelüzletek csökkenése, a váltóforgalom hanyatlása. A háborús gazdasági élet egyik speciális jelensége ugyanis, hogy annyi tőke válik fölöslegessé, olyan nagyarányú a készpénzkészletek szaporodása, hogy a hitelpapír, a váltó elveszíti nagy jelentőségét és helyét a készpénzüzletek veszik át. A fejlődöt- tebb csekkrendszerrel igen könnyen elejét lehetne venni a nagy pénzfluktuációnak, csakhogy nálunk a clearingrendszer nem tud népszerűségre szert tenni. Minden nagykereskedő, gyáros és nagyiparos 2 — 3 nagyobb banknál tartson csekkszámlát s akkor több csekk fog- bemutatóra, illetőleg átírásra, mint kifizetésre szólni. A kamatdifferencia szempontjából is igen jelentősen fejlődött a csekkforgalom. A készpénz nagy szerepénél fogva száz és száz millió korona hever kamatozatlanul, holott ha ezeket az összegeket csekkel diszponálták volna a pénzrezervoirokba, a nagy bankokhoz a pénz egy pillanatig sem hevert volna kamat nélkül. A kezelés szempontjából is egyszerűbb a csekk használata, mert a készpénz kezelése nagyobb munkaerőt és több időt igényel, mint egy csekk kiállítása. Minél tovább tart a háború, annál nagyobb arányokat ölt a készpénzforgalom. Németországban is azért gondolkodnak most sokat e kérdés fölött, mert rájöttek arra, hogy a pénzügyi hadviseléshez egy erős csekk- és clearingrendszer épen úgy szükséges, épen olyan fontos kellék, mint amilyen nagy gondot fordítanak az akcióképes hadseregre. Legfőbb ideje, hogv nálunk is radikálisan oldják meg a kérdést, mert a növekedő készpénzforgalom sok lappangó veszedelmet rejt magában.-D.— * A városi lakosság kenyere. Megjelent a legújabb rekvirálási rendelet is, mely valószinüleg egyúttal az utolsó is. Ez a rendelet sem hozta azonban közelebb a városi lakosság liszttel való ellátásának megoldását. Reméltük és hittük, hogy az utolsó pillanatban, a tizenkettedik órában, mégis csak fölébred a kormány lelkiismerete és a városi lakosság élelmezése érdekében nagyobb gonddal jár el, de ezt nem akarja megtenni. Amig a vidéken fehér cipóval és ropogós kalácscsal élnek, addig a városi lakosság még rendes kenyérrel sem táplálkozhatik. Vezető köreink nem akarják belátni, hogy ez az anomália megboszulja magát, s hogy tarthatatlan helyzetet teremt a városok lakosságának elhanyagolása, mert egyáltalában nem történik érdekükben semmi, ami a mai helyzetet valami módon befolyásolná. Budapest lakossága nélkülözi a legszükségesebb élelmicikkeket. Nincs zsír, nincs tej, órákig kell álldogálni az élelmiszerüzletek előtt, s ennek tetejébe még kenyérről sem gondoskodhat. Nem akarják belátni, hogy a városi lakosság türelmének is van határa, s eljöhet az az idő, amikor a sok nélkülözést megunva, erélyesebben fogja követelni, hogy gondoskodjanak róla. Előzze meg a kormány ezt azzal, hogy elkövet minden lehetőt a városi lakosság nélkülözésének leküzdésére és megakadályozására. * A gazdasági háború. Románia beavatkozása a háborúba megcáfolta azt a teóriát, hogy minden háború háttere gazdasági ok s nem politikai, hanem gazdasági tendenciájú a népek nagy hadjárata. Egész gazdasági fejlődését, hatalmi pozícióját, politikai súlyát és tekintélyét a magyar és osztrák monarchiának és Németországnak köszönheti Románia. Mindazért, amit érte tettünk, mindazér , amit a fejlődött német iparnak Köszönhet Románia, most a háláját azzal rójja le, hogy egykori szövetségeseit hátba támadja. Orvtámadásának nem gazdasági okai vannak, mert elismeri Románia, hogy mi biztosítottuk gazdasági fejlődését, hanem hódítani akar. A hódítás, az annektálás erősen meg- boszulhatja magát Románia háborújában, mert megtörténhetik vele igen könnyen, hogy saját területéből is vészit, nemhogy gyarapodna. Ha van nemezis, úgy Romániánál kell ennek bebizonyosodnia. Megszedte magát a háború alatt, virágzó országgá vált, s gazdasági erőit most egy hadjáratban elpocsékolja. Ez az ország többé nem méltó arra, hogy komolyan vegyék számításba, mert ha könnyelműen elpazarolja azt a nagy vagyont, amit a két éves háború alatt gyűjtött, miből akar háború után tovább élni. Nincs igaza az ен- tentenak, amikor a gazdasági háborúról szaval, mert ime a legfényesebb tanujelét éppen Románia szolgáltatta annak, hogy nagyzási hóbortból, hatalmi vágyból is lehet háborút üzenni, nem legszükségesebb és legfontosabb ok a gazdasági tendencia. * Állami és magán pénzműveletek. Alig mutatkozik változás hétről-hétre a pénzpiac helyzetében. A pénzbőség még egyre tart, a kölcsönzés a román betörés hatása alatt megállt, senki sem akar uj üzletbe kezdeni, mig a helyzet nem tisztázódik. A bizonytalan helyzet tolta ki az ötödik magyar és osztrák hadi- kölcsön kibocsátási időpontját. Egyelőre az 1913. évi 4j/2 százalékos magyar pénztári jegyeket amelyek október elején járnak le, cserélik ki uj 5'/2 százalékos pénztári jegyekre 9740 százalékos árfolyam mellett. Külföldön is csak állami pénzműveletek folynak. Oroszországban most történnek a jegyzések a 6 milliárd rubeles belső kölcsönre. Már is konstatálható, hogy a kölcsön javarészét a bankok veszik át. Románia kap az ententetől csatlakozási díj fejében 800 millió frankos kölcsönt. Ugyanannyit kínálnak Görögországnak is, ha megtámad bennünket. Franciaország, mely az összes államok között legjobban vette igénybe a bankóprést, második nagy hadikölcsönét most készül emittálni. Szóval annyi állami kölcsönművelet kergeti egymást, hogy minden héten néhány milliárdot kell a hadviselő államoknak elintézniük. * Tartozásunk a külföldön. Háború előtt igen erős behozatalunk volt a külföldről, különösen ipari cikkekben és mezőgazdasági gépekben. A nagy import folytán a külfölddel szemben erősen eladósod- tunk, úgy hogy a fizetési mérleg állandóan passzív volt, s még ennél is nagyobb passziv egyenleget mutatott a külkereskedelmi mérleg. Háború alatt megváltozott ez az arány, s a behozatal csökkent. Igaz azonban, hogy az export is visszament, csakhogy ma mégis nagyobb a behozatalunk, mint a kivitel. Az arány a kettő között nem nagy, úgy hogy a háború alatt elértük azt, hogy kereskedelmi mérlegünk kedvezőbb, mint békeidőben, s így tartozásunk a külföldre is kisebb, mint normális viszonyok idején. Közgazdasági hírek. * Uj alapítás a lövőszeriparban. Az Enzesfeldi Lövőszer- és Fémművek r.-t., valamint a Lipták és társa r.-t. részvételével a Magyar Bank helyiségében uj alapítás történt a lövőszeriparban, melynek üzletkörét tüzérségi lövedékek teljes fölszerelése, valamint lövőszerek gyártása fogja tenni. Az uj iparvállalat létesítésének alapját tevő érdekközösség megteremtése céljából a Lipták-gyár szeptember 9-én rendkívüli közgyűlést tartott, melyen az Enzesfeldi-gyár két megbízottját és pedig Günther Alfréd igazgatósági tagot és Tornáid Gusztáv vezérigazgatót a Lipták-gyár igazgatóságába megválasztották. A Magyar Lövőszer-ipar r.-t. igazgatóságát viszont a következőkből alakították meg : Elnökül Kransz Simont, alelnökül Günther Al- frédot választották meg. Az igazgatóság tagjai a következők lettek: Csáti Róbert, a Lipták-gyár ügyvivő igazgatója, Dobay Aurél dr., a Magyar Bank ügyvezető-igazgatója, Günther Alfréd az Enzesfeldi Lövőszer és Fémművek r.-t. igazgatósági tagja, Kransz Simon, a Magyar Bank vezérigazgatója és Tomala Gusztáv, az Enzesfeldi Lövőszer és Fémművek r.-t. vezérigazgatója. A felügyelőbizottssgba a következők kerültek : Fényes Arthur, Glückstal Henrik, Kinscher Károly és Pláner Nándor. Kiadja a FÜGGETLEN BUDAPEST lapkiadótársaság. Felelős kiadó : B. Virágh Géza. nil ni ni um iiiiiiiii и im ши и ши ni ши и мшим ii ni ni ni inn mi iiiiiiiiii inn ii in и inn in и i muhi ni iiiiiii mim ni mi ni in iiiiiniiiii ilium iiiiiiiMiiiiiiiiiiiii им iiiuii nun ииц I GANZ ÉS TÁRSA-DANUBIUS | GÉP-, WAGGON- ÉS HAJÓ-GYÁR = RÉSZVÉNYTÁRSASÁG = BUDAPEST, X., KŐBÁNYAI-ÚT 31. SZÁM. Г1111111111111111II1111111111111111111111111111111111111IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII111111111111111111111111111II11111111111111111111111111111111111111111111111II11111111111111111111111 i " и " 11111" 11111111—
