Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-08-16 / 33. szám
Független Budapest о adóztatása mindenesetre igazságosabb, mintha a közlekedési dijakat a közlekedési vállalatok javára és jövedelmeinek szaporítására emelnék föl, amellett ennek az adónak a kezelése nem kíván semmiféle uj szervezetet, mert az adót a közlekedési vállalatok szedhetnék be és azt egyszerűen befizetnék a főváros pénztárába, természetesen a megfelelő ellenőrzés mellett. Itt azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy bizonyos kivételt statuáljanak. Nem a szabadjegyekre gondolunk, amelyeknek a megadóztatása ellen nem lehet kifogást tenni, de kivételt kellene tenni az úgynevezett munkás jegy ékkel, vagy azoknál a vállalatoknál, ahol munkás- jegyek nincsenek, ki kellene mondani, hogy a nap bizonyos szakában, amikor többnyire a szegény társadalmi osztályokhoz tartozók kénytelenek igénybe venni a közlekedési eszközöket, az erre az időre külön kiadott jegyek adómentességben részesüljenek. Az a szociális érzés, amely a főváros polgármesterét minden intézkedésében vezeti, bizonyára itt is meg fogja találni a módot arra, hogy ez az elve érvényre jusson. Szó van azonkívül arról is, hogy a főváros által szedett hatósági dijakat ott, ahol a körülmények azt indokolják, méltányosan felemeljék. A városépitő ügyosztály már régen tervbe vette a kezelése alatt levő hatósági dijak újabb szabályozását ; a főváros háztartásának a rendezésével ez a kérdés is megoldható lesz. De vannak egyéb dijak is, amelyek emelése teljesen indokolt. Csak egy példát kívánunk erre nézve felemlíteni. A vágódijakat a főváros már nagyon régen állapította meg, azóta a főváros modern hűtőberendezést is készített a vágóhídon, a vágódijakat azonban semmivel sem emelte fel. Ha a főváros által szedett dijakat minden ügyosztály revízió alá veszi, a körülmények alapos mérlegelése után megállapítható lesz, hogy mely hatósági dijak azok, amelyeknek felemelése indokolt és időszerű. Úgy vagyunk értesülve, hogy a polgármester az ügyosztályokat utasította is, hogy a kezelésük alá tartozó összes hatósági dijakat ebből a szempontból vegyék revízió alá. Ha a hatósági dijak felemelése nem is jelent nagyobb jövedelmet a főváros háztartása számára, ezeknek együttes revízió alá vételét már csak azért is helyeselnünk kell, mert igy az esetleg fennálló aránytalanságok is megszüntethetek lesznek. Ugyancsak nem bir nagy jelentőséggel pénzügyi szempontból az ebadónak tervbe vett felemelése. Ebben az irányban is folynak a munkálatok, de ezek inkább a már régebben megállapított és a mai viszonyoknak meg nem felelő belső és külső övezetek újabb megállapítására irányulnak. Mindezek a kérdések még a jövő évi költségvetés tárgyalása előtt, vagy legkésőbb azzal egyidejűleg kerülnek napirendre. Ha az itt említett, valamint a tárgyalásokig még esetleg felmerülő egyéb jövedelmi források is megvalósíthatók lesznek, a főváros háztartásának még mindig nem lesz meg az a biztos alapja, amelyen a megindult vagy alkotó munka tovább kiépíthető lesz. A főváros, de egyúttal a többi magyar város háztartásának a gyökeres rendezése csupán attól várható, ha a községi adóreform kérdését törvényhozásilag úgy rendezik, hogy a magyar városok pénzügyi helyzete hosszabb időre biztosítható legyen. Ez pedig vagy egy uj városi önálló adó behozatala utján lesz lehetséges, vagy pedig egy fejlődőképes állami adó pótlékolásával. Ezzel az utóbbi kérdéssel fog foglalkozni a magyar városok országos kongresszusának az őszre tervezett egyetemes ülése. A városok gabonája. Az uj termésév már megkezdődött, de még mindig nem hozott bizonyosságot a gabona- ellátás tekintetében. A minisztérium kibocsátotta ugyan rendeletét, melyben az uj termés fölosztásáról intézkedett, ez a rendelkezés azonban egyáltalában nem elégíti ki Budapest és a magyar városok lakosságának érdekeit. A rendelet nem igazságos, mert mig a vidéki lakosság részére lehetővé teszi a közvetlen bevásárlást, addig a városok lakosságának ezt nem engedi meg. A városi népesség ellátását a legmerevebb centralizáció rendszere alapján a Haditermény r.-t.-ra ruházták és ez a körülmény az, amely a városok lakosságának érdekképviseleteit a legnagyobb aggodalommal tölti el. Attól félnek, hogy ismét lesznek hetek, miként a múltban is, amikor a Haditermény r.-t. nem szállítja, vagy nem tudja szállítani a városi lakosság ellátására kiutalt lisztmennyiséget s az anélkül is súlyos helyzetbe jutott városi lakosság kenyérhez sem tud jutni majd. De a nyílt vásárlás eltiltása, illetve lehetetlenné tétele zugvásárlásokra, a tilalom kijátszására kényszeríti a közönséget, amelynek megakadályozására a hatóságoknak a mai nehéz időkben sem elég közegük, sem elég idejük nincs. Be kell látni, hogy a közvélemény e tilalom áthágásához egyáltalán nem fűz erkölcsi káros következményt, mert leginkább asszonyok és gyerekek mindennapi szűkös kenyerének biztosításáról van szó. A városok érdekképviseleti kifejezést adnak amaz aggodalmuknak, hogy a jelenlegi rendszer fentartása a gabonacsempészet rendszeresítéséhez vezet és igazolvány s igy hatósági nyilvántartás nélkül szerzi meg az erősen érdekelt közönség azt a gabonát, amihez hatósági engedélylyel nem juthatott. Éppen ezért azt kérte a városok kongresszusa a kormánytól, egészítse ki a rendeletét úgy, hogy a városok ellátatlan lakossága házi szükségletére búzát, rozsot, kölest és árpát, lakóhelyén kívül máshol is vásárolhasson és pedig a fővárosi lakos az ország egész területén, a városi törvényhatóságok lakosai ama vármegye területén, melyhez földrajzilag tartoznak, a rendezett tanácsú városok pedig a megye területén. Amennyiben e vármegyékben elegendő gabona nem termett volna, a vásárló igazolvány érvényességét egy más szomszédos vármegyére is ki kell terjeszteni. Mint látható, a városok lakosságának kívánsága egyáltalán nem teljesíthetetlen. Mindaz, amit kérnek, jogos, igazságos és méltányos, és semmiképpen sem befolyásolja hátrányosan az ország ellátását. A mai nehéz szállítási viszonyok között csakugyan ki vagyunk téve annak, hogy a Haditermény és a hatóságok hibáján kívül nem fog elegendő mennyiségű gabona érkezni és igy a városok lakossága majd napokig is kénytelen lesz nélkülözni a kenyeret. Ha a városi lakosság el tudná magát látni, a baj mindenesetre sokkal kisebb volna, ezt tapasztalhattuk már a közelmúltban is. Budapestnek nem nagy része látta el magát a lefolyt termésévben gabonával, mégis a lakosok beszerzése nagy könnyebbséget okozott a hatóságoknak. Eltekintve azonban ezektől a könnyebbségektől, nagy megnyugvására szolgált a hatóságnak az a tudat, hogy a magánháztartásokban meglehetősen nagymennyiségű gabona van, a legrosszabb esetben tehát a hatóság még ezekre a készletekre is ráteheti a kezét. Már csak ebből a szempontból is meg kellene engedni a magánosok gabonabeszerzését. Reméljük, hogy a kormány nem fog elzárkózni a városok jogos kívánságának teljesítése elől s nem fogja elkeseríteni az amúgy is rendkívül nehéz sorban élő és sok bajjal sújtott városi lakosságot. A tejellátás reformja. — Tejmonopolium felé. — Szombaton délelőtt megalakult a városházán a Központi Tej csarnok Részvénytársaság, amely hivatva lesz Budapest lakosságának tej szükségletét ellátni. A Központi Tej csarnok a szövetkezeti formában Budapest lakossága szükségletének körülbelől 40°/o-át látta el, ami szintén igen tekintélyes mennyiség. Most. az uj alakulás után, amikor a részvénytársaság két millió korona alaptőkéjéből egy millió 500.000 koronát a főváros és a földművelésügyi minisztérium jegyzett, minden remény megvan arra, hogy a központi tejcsarnok a főváros tejszükségletének nemcsak 40°/o-át fogja ellátni, hanem sokkal többet. Reméljük, hogy az uj alakulásnak nemcsak az a jelentősége, hogy a hatóság nagyarányú részesedést vállalt egy régi vállalatnál, hanem az, hogy egészen uj alapra fekteti a főváros tej ellátását. Annak az időnek, amikor teljes rendszertelenség uralkodott a budapesti piacon, végleg el kell múlnia. Nem lehet, hogy Budapestre az hozzon be tejet aki akar, hiszen a háború mutatta meg igaz valójában, hogy a tej ellátás kérdése nem is annyira közélelmezés, mint inkább közegészségügyi kérdés. Mennyi bajt és mennyi zavart okozott a gyermekeknek és betegeknek tejjel való ellátása és mennyi nehézség elé nézünk még a közel jövőben. A tejhiány természetszerűen arra vezetett, hogy a hamisítás jobb üzlet lett, mint azelőtt. És akármit tesz a hatóság, nem tudja megakadályozni a tejhamisitás kiterjedését. Hiába tart akár naponta is razziát, hiába is bünteti a véletlenül megfogott tej- hamisitót, a tapasztalat azt bizonyítja, hogy ezek a rendszabályok nem garantálják a közönségnek a tiszta es jóminőségü tejet. Nincs más hátra, minthogy a hatóság maga vegye kezébe a lakosság tejjel való ellátását, s ez az ut az, amelyen most a főváros elindult. Ebből az okból örömmel és megelégedéssel kell fogadnunk az uj alakulást, egyben azonban figyelmeztetünk kell arra, hogy a tejkérdést másképpen mint tej топор otiummal nem lehet gyökeresen megoldani. Ha az uj alakulás a tejmonopolium felé tendál, ha végső céljaként ezt akarja magvalósitani, • akkor mindenkinek, aki _ csak szivén viseli a lakosság érdekét támogatnia kell. Budapesten ne hozzon tejet más forgalomba, mint a főváros és ne hozzon másképpen forgalomba, mint leplombált palackokban. Vége kell hogy szakadjon annak az időnek, amikor nyitott kannákban vitték szét a tejet, mert igy még a város sem tudná saját üzemében meggátolni a tej- hamisitást. Nem várjuk az uj alakulástól azt, hogy olcsóbbá tegye a tejet, ellenben jogosan kell remélnünk azt, hogy a pénzünkért íó, tiszta és kifogástalan tejhez ogunk jutni. NEMZETI (ROYAL-) ORFEUM-----------BUDAPEST, VII., ERZSÉBET-KÖRUT 31.-----------ME GNYÍLT! NAGY ENDRE állandó felléptével! KOVÁI П fest, tisztit: Budapest, VII., Szövetség-utca 35—37. ImwP W ^■LrLI Gyüjtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58 —45, 128 13.
