Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-08-02 / 31. szám
; Független Budapest 3 Mi történik a városi romlott tojásokkal ? Árlejtést hirdettek, de nem tartották meg. — Sok szó esett már a város romlott tojásáról. A Községi Élelmiszer Üzem éveken keresztül három Galíciából ide került cégnek adta el azokat a tojásokat amelyek az üzemben már nem voltak értékesíthetők és amelyeknek egy részét a törvény értelmében sem szabad emberi táplálkozás céljaira eladni. Ilyenek az úgynevezett foltos tojás, az a tojás, amely világosság felé tartva foltot mutat és amely legfeljebb vegyi ipari célokra használható, azután az úgynevezett úszó tojás és végül a törött és horpadt árú, amelyet ha még táplálkozásra jó, szívesen vásárol meg olcsóbb pénzért a szegényebb néposztály. A községi üzem .ahelyett, hogy a táplálkozásra már nem alkalmas árút egyenesen ilyen cikket feldolgozó gyárnak adta volna el, tovább adta azt a három galíciai tojáskereskedőnek és senki nem tudja, hogy itt a tojással mi történt. Ugyanúgy jártak el a többi tojással is, holott a szegényebb emberek bizonyára szívesen vették volna, ha a törött és horpadt tojást a város valamelyik külső kerületi élelmiszerárusitó bódéban adja el egyenesen a szegényebb embereknek azért az árért, amit a tojáskereskedőktől ezekért kap. Sokan azt is kifogásolták, hogy a három galiciai kereskedővel, akik a város romlott tojásaiból szereztek vagyont maguknak, pályázat mellőzésével köt szerződést a város. A felháborodásnak az volt a következménye, hogy az idén néhány tojáskereskedő kitöltetlen ajánlati lapot kapott a romlott tojások megvétele tárgyában, néhányan ezeket az ajánlati lapokat ki is töltötték és várták az eredményt. Most derült ki, hogy a városi vállalat kiirta ugyan a zárt ajánlati versenyt, de azt nem tartotta 'meg és a romlott tojásnak nevezhető foltos tojást, az erősen úszó tojást, a horpadt és törött árút ezúttal is az a három cég kapja, amelyeknek egyike-másika egy fillér nélkül jött évekkel ezelőtt Budapestre és ma már nagy vagyonnak a tulajdonosa. Ezek a -cégek : a Weingarten Hermann cég, amelynek ma már a Klauzál-utcában telepe van, Friedländer Eissig az Ó-utcában és Krämer Izsák a Nagymező-utcában. Egy darabig a Lehel-téri piacon árultak törött városi tojást, de az árusítást beszüntették és most már minden árut ez a három kereskedő kap. Nem akarjuk ezeket a cégeket egy pillanatig sem meggyanúsítani visszaéléssel, annyi azonban bizonyos, hogy az emberi táplálkozásra alkalmatlan foltos tojással és úszó tojással a legnagyobb visszaéléseket lehet elkövetni. Nem kell egyebet tenni, mint az ilyen tojást egy kicsit behorpasztani és nyomban horpadt tojás lesz azokból. Nem állítjuk, hogy ez Budapesten megtörténik, a lehetősége azonban megvan, hogy megtörténhessék. Megtörtént már például másutt, hogy a törött tojást viszontelárusitóknak eladó vállalat telepén nagyon sok tojás »törött el« és a vizsgálat kiderítette azt is, hogy a törött tojást vásárló kereskedők jó ba- , rútságban vannak azokkal, akik a vállalat telepén a tojást válogatják és szortírozzák. Valószínűtlen, hogy Budapesten is ez .lenne a helyzet, de az elővigyázat egy csöppet sem árt. Elővigyázatos pedig csak úgy lehet a város, ha az emberi táplálkozásra már nem alkalmas tojását vegyi-ipari vállalatoknak adja el, a törött tojását pedig a saját elárusító helyein árusítja és azokat a város maga adja el a szegényebb embereknek. Ez lenne az igazi népélelmezési politika. A legitim tojáskereskedők közölt elkeseredéssel tárgyalják a városnak ezt az eljárását. Egy ismert tojáskereskedő igy nyilatkozott az esetről előttünk : »A városi vállalatok állandóan konkurrálnak a kereskedőkkel. A községi üzem sohsem ad jó és kifogástalan árút a kereskedőnek. Csak a hibás és kifogásolt portékát adja oda nel^ik, szinte az az impresz- sziónk, hogy ezzel is diszkreditálni akar bennünket, igaz, hogy a város kiköti, hogy a rossz — mondjuk ki nyíltan — a büdös tojást nem szabad táplálkozásra eladni, de ez a kikötés illuzórius, mert hiszen senki sem tudja azt ellenőrizni, hogy ezt a feltételt a vevő tényleg betartotta-e. A városnak már gyakran mondottuk, hogy ne adja oda tojáskereskedőknek ezt az árút, a tanácsot sohasem hallgatták meg, senki sem tudja, miért az a nagy szerelem a községi éleimiszer- árusitó vállalat és a Friedländer Eissigék között.« KOMMUNÁLIS SZEMLE. * A városok háztartásának rendezése céljából a Magyar Városok Országos Kongresszusa ez év őszén tartandó egyetemes ülésén szándékozik behatóan foglalkozni. Az ülésen főleg a magyaj városok a községi adóreform kérdését fogják megvitatni, amihez szükséges volna a városok pénzügyi helyzetének, adóztatások rendszerének és a háború által a városok pénzügyére gyakorolt eredménynek megismerése. Az adatok beszerzése végett Bárczy István polgármester körlevélben kérte föl a városokat, hogy a háztartási bevételüket, kiadásukat, a városok állami adóbevételének a részletezését és háborús kiadásuknak a részletezését sürgősen küldjék be. Ezeket az adatokat aztán őszig feldolgazzák. A kommunális üzemek rentabilitása. Szász- ország statisztikai hivatalának hivatalos folyóirata érdekes adatokat közöl a szász községek üzemeinek rentabilitásáról. E szerint a statisztikai hivatal 1910- ben az üzemek rentabilitása szempontjából 172 községet tett tanulmány tárgyává. Ezekben a községekben a kommunális üzemek összbevétele kitett 1910- ben: 148'2 millió márkát. Üzembentartásnk igénybe vett 114'5 millió márkát, úgy, hogy tiszta jövedelem maradt 33-7 millió márka. A kommunális vállalatokból legjövedelmezőbbeknek a légszeszgyárak bizonyultak, amennyiben összesen 76 községi légszeszgyárnak bevétele 37-9 millió márkát, kiadása 30'0 millió márkát tett ki, úgy, hogy a 76 légszeszgyár tisztán összesen 7'9 millió márkát eredményezett. Községi villanytelep összesen 59 állt üzemben a statisztikai tanulmány tárgyává tett községekben és ezeknek együttesen 17'2 millió márka összbevételével szemben a kiadások összege 13'1 millió márkát tett ki, úgy, hogy a községi villanytelepek együttes tiszta jövedelme 4'1 millió márkát eredményezett. Harmadik helyen áll a nagyobb községi vállalatok közül a vízvezetéki üzem. A 162 község közül 141 községnek volt saját vízvezetéke, amelynek együttes bevétele: 1L0 millió márkát, együttes kiadása 101 millió márkát tett ki, úgy, hogy e réven is 0'9 millió márka tiszta jövedelme volt az említett községeknek. A szász- országi statisztikai hivatal megállapítja, hogy miután a 162 község együttes bevétele 1910-ben 223'0 millió márkát tett ki, a községi üzemekből pedig összesen 148'2 millió márka folyt be, az összbevételeknek több mint felerésze, vagyis 61’4 százalék a községi üzemek jövedelméből került ki. Ez az arányszám annyival is inkább figyelemreméltó, mert a községnek összbevételében a községi ingatlanok hozadéka, valamint az összes adókból való jövedelem is beszámíttatott. A javadalmi bevétel csökkenése Szeged város javadalmi bizottsága Balogh Károly pénzügyi tanácsos elnöklése után pénteken délután tartotta julius havi ülését. Balugh tanácsos bemutatta a bizottságnak a város junius havi javadalmi bevételeiről a kimutatást és a negyedévi jelentést. Az idén júniusban 87.157'47, tavaly júniusban 106.170 43 korona volt a bevétel, tehát 19.012'96 korona csökkenés mutatkozik. Az idén a második évnegyedben 360.907-03, tavaly 422.667-38 korona volt a bevétel, a csökkenés 61.760 korona. Az első évnegyedben 100.801 33 koronával volt kevesebb a bevétel, mint tavaly az első évnegyedben, igy az idei két évnegyedben összesen 162.56L33 koronával volt kevesebb a bevétel, mint a múlt év első felében. A javadalmi ágak közül fogyasztási adóban (júniusban) 20.063, adópótlékban '4.694, városi illetékben 5.241, kövezetvámban 13.845, partjavadalmi díjban 256, hidvámdíjban 7.259, helypénzdíjban 9.746, vágóhidi díjban 14.816, vízvezetéki díjban 3.263, gőzfürdődíjban 6.357 korona volt a bevétel. A bizottság az elnök bejelentéseit tudomásul vette. Lakbér-hadiadó Párisban. A párisi városi tanács megállapodott a kormánnyal, hogy a jelentékeny hadi - segélyösszegek előteremtése céljából a napi 5 frankot meghaladó szállodai és más lakbérekre 5°/o-os adót vetnek ki, mert sem az állami szubvenciók, sem a város eszközei nem elegendők a hadisegélyek fedezésére. Felebbezés az értékemelkedési adó ellen. Pozsony julius havi közgyűlése nagy többséggel elfogadta az értékemelkcdési adó behozatalára vonatkozó szabályrendeletet. A törvényhatósági bizottság határozata etlen három bizottsági tag felebbezést nyújtott be a belügyminiszterhez. Főleg alaki okokból kérik a határozat megsemmisítését, azon az alapon, hogy a junius rendkívüli közgyűlésén — amely a szabályren- deletet általánosságban elfogadta — a határozat többsége kétséges volt; az e havi rendes közgyűlésen pedig, amely a szabályzatot részleteiben is elfogadta, a fe- lebbezők szerint az a sérelem történt, hogy a Langer Alajos és társai által előterjesztett módosítások szövegét a törvényhatósági bizottság nem ismerte. Végül azt is kifogásolják a felebbezők, hogy a már elfogadott szabályrendelet szövegén egy a közgyűlés által kiküldött bizottság még stiláris módosításokat fog tenni, az ilyesmi a felebbezés végpasszusa szerint csak a részvénytársaságok sötét kamráiban szokás.« Villámos-megváltás és tarifaemelés. A villá- mos-vasutak megváltásának és tarifaemelésének kérdését nemcsak nálunk vitatják, hanem Németországban is, melynek több nagyvárosában szintén aktuális a közlekedés megoldásának problémája. Most Lipcse váro.sa kezdett tárgyalást a villámos vasúttársasággal az üzem megváltására vonatkozóan, mire a vállalat azt az ajánlatot tette, hogy ha a város nem él a megváltás jogával, akkor megmarad a régi viteldíj mellett, sőt még kedvezést is ad a közönségnek. A tárgyalás folyamán a vállalat még azt is bejelentette, hogy hajlandó a városi tanács tagjai részére igazgató- sági tagságokat juttatni, hogy a közönség érdekét magában az igazgatóságban is képviselhessék. Itt említjük meg, hogy a berlini villámos-vasut is tarifát akar emelni, ez ellen azonban a városi tanács leghatározottabban tiltakozik. A tanács hivatalos közlést adott ki, amelyben azt mondja, hogy a háború nem alkalmas idő a tarifa megváltoztatására. De a tarifaemelésnek egyébként sincsen értelme, mert a vállalat bevétele növekedett, a tarifaemelés tehát megokolatlanul nagy jövedelemhez juttatná, még pedig a közönség rovására. Valószínű, hogy a berlini városi tanács energikus föllépésének meglesz a hatása, annál is inkább, mert tarifaemelést el sem lehet képzelni a tanágs hozzájárulása nélkül. A gáz és a villany árának emelése. Pozsonyban a városi művek üzembizottsága elhatározta, hogy a közgyűlésnek a légszeszárak felemelését javasolja oly módon, hogy a légszesz árának köbméterenkinl 24 fillérről 28 fillérre való emelését rendelje el. Az üzembizottság javaslatával keddi ülésében foglalkozott a városi pénzügyi szakbizottság és elhatáiozta, hogy a maga részéről a légszesz árának csak két (nem pedig 4) fillérrel való emelését javasolja, a közgyűlésnek indítványt tesz azonban az iránt is, hogy a villamos áramot hektowattonkint egy fillérrel szintén felemeljék. Eszék uj jövedelmi forrásai. Az eszéki köz- igazgatási bizottság ülésén bejelentette Pinterovics polgármester, hogy uj jövedelmi források után kell nézni, hogy eltüntethessék a város háztartásában mutatkozó deficitet. A városi tanács erre vonatkozó előterjesztéseit elfogadták és most a következő helyi adókat fogják bevezetni: 1. Világítási adó, mely alól csakis a horvát színtársulatnak hajlékot adó színházat mentesitik. 2. A gázvilágitás után kimérendő fogyasztási adó. 3. A közúti kocsik jegyeinek adóját. 4. A bor- és sörfogyasztási adó fölemelését. 5. A vendéglősök és kávéházaknak a zárórán túl való nyitvatar- tására kivetendő külön adó. A város vezetősége ezen adónemekből újabb 150.000 korona bevételre számit. Szeged beruházó programmja. Szeged most készítette el beruházó programmját, melyet a háború után akar végrehajtani. A programm a következő : Koróna 1. Régi kölcsönök visszafizetése . . . 700.000 2. Kórházépítés .....................................4,551.000 3. Csatornázás..................................... 7,000.000 4. Iskolák építése ............................. 900.000 5. Vásárcsarnok................................. 1,500.000 G. Tanyai vasút................................. 2,900.000 7. Vároáháza ......................... 1,500.000 8. Katonai laktanyák..................... 3,000.000 9. Katonai barakkok......................... 600.000 10 . Fogadalmi templom................. 3,200.000 11 . Vegyesek......................................... 944.100 Öss zesen . . 26,795.100 A programm még nem teljes. A tanács véleménye, szerint Szegednek a háború után 40—50 millió koronára lesz szüksége. Berlinben nincs tarifaemelés. Berlin város tanácsa értesítette a villamos vasúti vállalat igazgatóságát, hogy a háború alatt semmiféle tarifaemelést nem engedélyez.
