Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1916-07-26 / 30. szám

Független Budapest 3 A főváros csinálja meg a Burgonyaközpontot. A kormány tárgyal a fővárossal. — Úgy a városi, mint közgazdasági körökben igen nagy feltűnést keltett a »F üggetlen Buda­pestében junius elején közölt az a hir, hogy a kormány a fővárost hízta meg a korai burgonya országos forgalmának és külföldi exportjának a lebonyolításával. A kormánynak ez az el­határozása annál is inkább feltűnő volt, mert abban az időben a kormány és a főváros között nem volt épen szívélyesnek mondható a viszony és a közélelmezési ügyekben tartott szaktanács­kozásokon a kormány megbízottai egyáltalában nem tagadták, hogy a főváros közélelmezési politikájától nincsenek elragadtatva. Ismételjük ilyen körülmények között az uj burgonya for­galomba hozatala ügyében a tanács és a föld- mi vei é s ügyi minisztérium között kötött meg­állapodás méltán kelthetett feltűnést és az uj központ működése elé mindenki nagy várakozás­sal nézett. Az uj burgonya begyűjtéséről és szétosztásá­ról a városgazdasági' ügyosztály keretében működő Hatósági Zöldségárúsitás gondoskodott és a fővárosnak csakhamar hatalmas szervezet állott rendelkezésre. A Hatósági Zöldségárúsitás Burgonya Beszerzési Osztálya óriási adminisz­trációval kezdette meg a munkáját, az ország minden részén expoziturákat állított fel, tekin­télyes. mennyiségben exportált a külföldre és munkájának első eredménye az volt, hogy a főváros piacán a minimálisra szállott le az uj burgonya ára. Az a körülmény, hogy külföldre csak az osztály exportáltatott, az eredményezte, hogy a külföld­nek nem volt módja ahhoz, hogy felverje az árat és az uj burgonya a spekulánsok nagy szomorúságára csakhamar huszonnégy filléres áron került forgalomba a piacon. A főváros mintegy ezer fűszerkereskedőt látott el árúval, ezek szintén olcsón jutottak hozzá és megtörtént a háborúban a főváros akciója révén az, hogy az uj burgonyából, amely más esztendőkben inkább luxuscikk volt, most a békeidőbeli áron fontos né'-élelmezési cikk lett. A »Független Budapest« most arról értesül, hogy a fővárosnak ez az országos akciója az uj burgonya szezonjának a végztével nem szűnik meg, hanem hatáskörében kibővülve és megnagyobbodva folytatja tevékenységét. Hetek óta tartanak ugyanis már a tárgyalások a kor­mány és a főváros között, ezeknek a tárgyasok­nak az eredményeképen alkalmasint a közel jövőben uj megállapodás jön létre a kormány és Márkus ' Jenő ügyosztálya között a régóta tervezett Burgonyaközpontra vonatkozólag. Arról van szó, hogy a mostani szervezetből alakúi ki a Burgonyaközpont is, amelynek természetesen sokkal nagyobb a hivatása, mint az eddigi szervezetnek. A Burgonyaközpont hoza forgalomba Magyarország egész burgonya­termését és szó- van arról, hogy a főváros az egész ország burgonya termésére rekvirálási jogot kap. Az elmúlt évben a főváros már rekvirálta is Tolna vármegye egész burgonyatermését és a tavalyi tapasztalatok alapján végeznek el az idei országos rekvirálást. A kormány eredetileg a Burgonyaközpontot a Hadi Termény Részvénytársaság bevonásá­val akarta felállítani, később azonban változott ez a terv, a Hadi Terményt teljesen figyelmen кivül hagyták és a megindult tárgyalásokba se vonták be. Ennek egyrészt az az oka, hogy a fővárosnak már meg van a kellő gyakorlata és szakértelme, másrészt azonban a Hadi Termény olyan sok irányban van elfoglalva, hogy erre az uj akcióra nem is vállalkozhatnék. A fő­város a Burgonyaközpont munkálatainál szerepet szánt a legitim kereskedelemnek is, különösen a vidéken, ahol a vidéki szakembereket a rekvirálásnál kívánják foglalkoztatni. A Burgonyaközpont kizárólagossági jogot kapna a burgonya külföldi exportjára és kormány­rendelet írná elő a hatáskörét. Sok tekintetben a fővárosi vállalkozás állami jellegű hatóság lenne, sőt jól értesült helyről azt az értesítést is kaptuk, hogy a Burgonyaközpont programmjába fokozatosan felvenné az összes zöldségek és főzelékfélék forgalmá­nak központi lebonyolítását is. A Hatósági Zöldségárúsitás már most is ellátja főzelékekkel a főváros lakosságának tekintélyes részét, a hatalmas szervezetnek országos ki­építése már nem is igényel valami nagy mun­kát. Annyi bizonyos, hogy Márkus Jenő minta­szerű üzeme a külföldön is nagy népszerűség­nek örvend, külföldi lapokban is gyakran szere­pel, mint követésre méltó példa. Ami ered­mények igen nagy és jelentős. Hírek a városházáról. * A Közúti megváltása. Irtunk már arról, hogy a Közúti részvényeivel milyen spekuláció folyik a tőzsdén, arra való utalással, hogy a megváltás, illetve a városi átvétel már egészen bizonyos. A tőzsdei híreszteléseket nyomon kö­vetik a külföldi sajtóban föl-fölbukkanó hírek. Legutóbb a »Neues Wiener Tagblatt« közölte azt a hirt, hogy a főváros kölcsöne a Közúti Vasút megváltására van szánva s minthogy a kölcsön bizonyos, ebből következően bizonyos a Közúti átvétele is, sőt a Városi Vasúttal való egyesítése is. E hirt a németországi lapok egy- némelyike is átvette. Mindezekkel a híresztelé­sekkel szemben utalnunk kell a polgármester ama hivatalos tájékoztatójára, amely szerint a Közúti ügyében nem történik más, mint hogy a főváros megbízottai utján tájékozódik. Határozat nincs, nem is lehet, hiszen ebben az ügyben csupán a közgyűlés dönthet. E mellett meg kell említeni azt is, hogy a kölcsön beruházó pro­gramjában egyáltalán nem szerepel a Közúti átvétele, a kölcsönnek a Közúti kérdésével való kapcsolatba hozatala tehát tévedésen alapszik. Pesti lakos nem szerezhet lisztet. Úgy érte­sülünk, hogy a belügyminiszter nem fogja teljesíteni a fővárosnak ama kérelmét, hogy a fővárosi lakosok maguk szerezhessék be lisztszükségletüket. De nem csak Buda­pestre vonatkozóan zárkózik el a miniszter a kérelem teljesítése elől, hanem a vidéki városi lakosságra is föntartja a tilalmat. Ennek az álláspontnak az a magya­rázata, hogy a miniszter egységes eljárást akar bizto­sítani. A mostani termésévben — a tapasztalás szerint -—- megtörtént az, hogy a pesti lakos, aki valamelyik részvénytársaság vagy vállalat alkalmazottja volt, négy helyről is jutott liszthez. Szerzett részére a vállalat, kapott lisztjegyet, vásárolt a malomban, azonkívül vidékről is hozatott, akár több vidékről is. Voltak tehát Buda­pesten háztartások, a melyekben fölös mennyiségben volt liszt, sőt meg is romlott, ugyanakkor, amikor sokan nem tudtak liszthez jutni. A kormány ezt igaz­ságtalanságnak tartja, a mellett, hogy ez az eljárás egy csöppet sem takarékos. A kormány álláspontja az, hogy a Hadi termény le tudja bonyolítani a városi lakos­ság ellátását, a közvetlen lisztbeszerzést tehát nem engedi meg. A kormány nagyon szigorúan fogja venni e rendelkezésének betartását s az ellenőrzés sokkal pontosabb és részletesebb lesz ezután, mint eddig volt. Márkus Jenő ünneplése. A budapesti filharmó­niai társaság legutóbb tartott közgyűlésén Márkus Jenő dr. tanácsost, a társaság tiszteletbeli tagjává választotta. Az erről szóló díszoklevelet a társaság egy küldöttsége, amelyet Kerner István elnök, karnagy vezetett, s amelynek tagjai Fodor Izsó igazgató és Willmouth Bódog voltak, hétfőn délelőtt adta át a tanácsosnak. A kölcsön és a vidéki városok. Pénteken kez­dődik meg a főváros kölcsönére vonatkozó nyilvános jegyzés, de már most, az előjegyzések számából meg lehet állapítani, hogy a nyolcvan millió koronát túl fogják jegyezni. Érdekes, fogy egyre-másra jelentkez­nek a vidéki városok, amelyek ki akarják domborítani a magyar városoknak a székesfővárossal való szoli­daritását s mint erkölcsi testületek vesznek részt a kölcsönjegyzésben. Mindenesetre kiváncsiak vagyunk azonban arra: ott lesznek-e — és kellő számmal — a kölcsönjegyzők között a főváros gazdag bizottsági tagjai és szerződéses vállalkozói, akik állandó össze­köttetésben vsnnak a fővárossal. Állami tanárok a főváros étkezőjében. A szünidei tornatanfolyamon résztvevő állami és feleke­zeti iskolai ; tanárok azzal a kérelemmel fordultak a fővároshoz, hogy a nagy drágaságra való tekintettel, itt tartózkodásuk ideje alatt a fővárosi alkalmazottak részére a városházán létesített étkezőben étkezhessenek. A főváros a tanároknak ezt a kérelmét teljesítette. A főváros szénellátása. A tanács a múlt évben felhatalmazta a gázművek igazgatóját, hogy a főváros közönsége részére 600 waggon dombrovai szenet sze­rezzen be. A gázmüvek igazgatósága a tanács fel­hatalmazása alapján az idén is biztosított a főváros közönsége részére ilyen szenet és pedig ezúttal 1000 waggont, amelyből 400 waggon már meg is érkezett részint a gázgyár, részint a főváros tüzelőszer-raktára részére. A szén legnagyobb része darabos- és kocka­szén. Körülbelül 1600—4800 waggon szénmennyiség az, amely a közönségnek, ha arra szüksége lesz, a tél folyamán a főváros részéről rendelkezésére fog állani. A lisztbizottságok elnökhelyettesei. A főváros­ban 125 lisztbizottság van. Ezeknek a lisztbizottsá­goknak az elnöke egy-egy iskolaigazgató, akiknek hivatásuk a bizottságban működő ügyeletesek fölött ellenőrzést és felügyeletet gyakorolni. Több ízben meg­történt, hogy az igazgató akadályozva volt elnöki teendőinek ellátásában és ilyen esetben az egyik ügye­letest bízta meg helyettesítésével, ami meglehetős ferde helyzetet teremtett, amennyiben az ügyeletes, ha el­járása ellen panasz volt, ezt a panaszt is maga volt kénytelen elbírálni. A tanács ennélfogva úgy intézke­dett, hogy a lisztbizottságok elnökének akadályozta­tása esetén az elnöki teendőkkel a legközelebb fekvő liszlbizoltság elnöke bízassák meg. A cipőuzsora ellen. A Népsegitő bizottság egyik szakosztálya azzal a kérelemmel fordult a tanácshoz, hogy a cipők, valamint a cipőjavitások árának maxi­málása iránt intézzen felterjesztést a kormányhoz. A tanács már régebben felterjesztést intézett abban az irányban, hogy az elsőrendű életszükségleti cikkek ára és az azok körüli szolgáltatások terén elkövetett visszaélések meggátlása céljából intézkedjék olyképen, hogy az ártúlhajtásokat a rendőrség ellenőrizze és szigorúan büntesse. Minthogy pedig abban az esetben, ha az ilyen irányú kormányintézkedés meg volna, ezzel az ártulhajfásoknak elejét lehetne venni, a tanács a kért ármaximálást nem tartotta szükségesnek, azon­ban korábbi felterjesztésének mielőbbi elintézését meg­sürgette a kormánynál. A vendéglői étlap reformja. Ha Folkusházy tanácsnok megcsinálja a vendéglői étlap reformját, ezer és ezer budapesti ember fog köszönetét mondani neki. Illetve : ne siessünk olyan nagyon a köszönet odaígérésével. Folkusházy jót fog tenni, hasznosat fog cselekedni, a pesti ember köszönetére azonban nem kell okvetlenül számítania. Ami — azt hisszük - nem is olyan fontos neki. Tény az, hogy a vendég­lők valósággal pazarlást visznek véghez, amellett egy­általán nem elégítik ki a polgárember szükségletét. Azokra az ételekre, amelyeket a polgárember szeretne fogyasztani, egyáltalán nem vetnek súlyt, igy például a főzelékre, amelyet valósággal gyógyszer-adagban — és gyógyszer árában — mérnek ki. Mindezek a dol­gok régen megértek arra, hogy valami szabályozás történjék körülöttük s arra kell kérnünk Folkusházy tanácsnokot: minél előbb hajtsa végre a tervezett reformot. Kiadja a FÜGGETLEN BUDAPEST lapkiadótársaság. Felelős kiadó : B. Virágh Géza. csecsemők __________ gy ermekek és lábadozók legjobb táplál éke gyomor-és bélbetegségek után. Mindenkor kapható. Próbadobozt és tanulságos orvosi könyvecskét a gyer­meknevelésről teljesen díjtalanul küld a Nestlé-féle gyermekliszt társaság, Wien, I., Biberstrasse 71e ■ I

Next

/
Oldalképek
Tartalom