Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-07-26 / 30. szám
Tizenegyedik évfolyam. 1916. julius 26. 30. szám. Várospolitikai lap, a Budapesti függetlenségi és 48-as párt, valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek hivatalos lapja. Megjelenik minden szerdán, a szükséghez képest többször is. + előfizetési ára a „NAGY BUDAPEST“ melléklettel együtt: Egész évre 16 kor. ♦ Félévre 8 kor. Főszerkesztő: DR SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest VII., Szövetség-u. 22. TELEFONSZÁM : József 45—82. A kölcsön. Bármilyen szempontból nézzük is azt a kölcsön műveletet, amelyre a főváros vállalkozott, mindenképen áll reá az a megállapítás, hogy ennél rokonszenvesebb pénzügyi vállalkozás régen adódott. Mert mire kéri a főváros a tőkegazdag emberektől ezt a nyolcvan milliót ? Arra, ugyebár, hogy közintézményekben és kultúrában kamatostul visszaadja nekik. Elsősorban a beruházások miatt van szüksége a fővárosnak erre az összegre. Hiszen bizonyos, hogy nem a kényszerűség hajtja bele a pénzügyi igazgatást ebbe a kölcsönműveletbe, mert akkor nem volna módjában az, hogy olyan előnyeit is kihasználja a kedvező pénzügyi szituációnak, amelyre a szükséget szenvedőnek a kölcsönügyletek természete szerint nincs igényjogosultsága. De azért szerencsésen sikerült megoldani azt a problémát is, hogy ez az uj fővárosi papír igen jövedelmező, tehát népszerű is legyen a pénzpiacon. Minket ennél a kölcsönnél mindenekelőtt az a körülmény nyugtat meg, hogy a pénzügyi viszonyoknak igen szerencsés kiaknázása mellett egyformán ki fogja elégíthetni az adóst és a hitelezőt is. Valóban olyan a felvétel megoldása, hogy benne és általa a kecske is jóllakhatik, a káposzta is megmarad. Jól jár vele, aki kölcsönadja s igen hasznosan értékesítheti, aki kölcsönveszi. A polgárság mindenesetre a legjobban jár vele. Ha már most gondoskodik a főváros tanácsa olyan szükségletek és igények fedezetéről, amelyek később, olyan időben fognak jelentkezni, amikor esetleg a pénzpiac nem lesz képes ilyen előnyös feltételek mellett kielégíteni a főváros igényeit, a megfelelő hiányt, ugye, olyan forrásokból kellene pótolni, amelyek csak legvégső esetben vehetők igénybe. Ezek közé tartozik nekünk rációként a községi adó emelése is. De ha ez a nyolcvan milliós kölcsön nyélbeütődik, nemcsak a deficit sorsa dől el, de beláthatatlan időre megszűnik az a veszedelem is, hogy a pótadó felemelését fel- ezinre dobják. Égetően fontos tehát, hogy a jelentkező szükségletet elsősorban azok elégítsék ki, akik a tőke felett szabadon rendelkeznek s nem a polgárság, amely már úgy is minden relációban túlontúl meg van terhelve. Mindenképen okos, helyes és üdvös lépés volt tehát ez a nyolcvan milliós kölcsönművelet, amelynek sikere iránt már most sincs semmi kétség. Egészen bizonyos, hogy a limitált kölcsönösszeget két-háromszorosan túl fogják jegyezni. S ez főképen annak a nagyszerű perspektívának lesz a honorálása, amely a háború után fejlődésben a fővárosra vár. Egy év munkássága. — Mit végzett a közgyűlés a második háborús esztendő alatt ? — Azt hisszük, nem lesz érdektelen rövid visszapillantást vetni a főváros törvényhatósági bizottságának a legutóbbi évi működése. Ez a visszapillantás annál is inkább tarhat számot az érdeklődésre, mert ezzel megállapítást nyert, milyen munkásságot végzett a törvényhatóság a háború második esztendejében. A háború első éve, amint tudjuk, úgyszólván teljesen más irányba terelte a törvényhatóság működését, mint ahogy az utolsó esztendőkben megindult. Az alkalmazottak számának a csökkenésével a kormány rendelete következtében a beruházások szünetelésével szemben: a hadbavonglták hozzátartozóinak az ellátását az itthonmar adottak és támogatásra szorulók' anyagi és erkölcsi segítése, főleg pedig a közélelmezés javítása, illetve a közélelmezés nehéz kérdésének csaknem teljesen hatósági kézbe való átvétele, azok intézkedések, amelyek a háboruelső esztendejében a főváros közigazgatásának a munkáját leginkább lefoglalták. A közgyűlések száma leapadt, a rendes, kéthetenként tartani szokott közgyűlések elmaradtak és a háború első esztendejében összesen nem volt tiz közgyűlés sem. A törvényhatóság rendes életműködéee helyett egész más hivatást volt kénytelen betölteni, mint amelyet betöltött azelőtt és ez nagyban éreztette hatását a háború második évében is. Ami szintén fontos és külön említésre méltó : elmaradt a törvényhatósági bizottságnak és ezzel együtt az egyes bizottságoknak három évenkint történő újjáalakítása is. . A közigazgatás működése a háború második esztendejében is szoros összefüggésben maradt a háborús viszonyokkal, mégis kezd kibontakozni a háborús események befolyása alól. Igaz ugyan, hogy nagy beruházásokkal ebben az évben sem találkozunk, de különösen az esztendő végén uj alkotásokra és pedig nem kis jelentőségű alkotásokra is sor került. Ebben az évben a törvényhatósági bizottság működése már intenzivebb, mindén hónapban volt közgyűlés, sőt voltak hónapok, amikor két közgyűlés is volt, a közgyűlési év végén pedig, a nyári szünet előtt négy héten keresztül minden héten összejött a törvényhatósági bizottság közgyűlésre. Amellett igen élénken működtek az egyes bizottságok is, köztük olyanok, amelyeket azelőtt már hosszú időn keresztül egyáltalában össze sem hívtak. Az első közgyűlés — 1915. évi október 8-án - rendkívüli közgyűlés volt, amely kizárólag a főváros közélelmezési kérdéseivel foglalkozott; 15 pontból álló határozati javaslatot fogadott el és ezen határozati javaslat egyes pontjainak igen élénk kihatásuk volt nemcsak a főváros, hanem az egész ország további közélelmezési állapotára. A közgyűlés ekkor határozta el azt is, hogy a tanács a főváros közélelmezési állapotáról minden hónapban tegyen a közgyűlésnek jelentést, de bizony, amint konstatálhatjuk, a tanács csu" pán egy ízben, a december 15-iki közgyűlésen számolt be a közélelmezés állapotáról. Ezzel szemben megállapítjuk, hogy a népélelmező tizes bizottság, amely ugyan még 1915. évi junius havában alakult meg, de a törvényhatóság törvényes szervévé csak az október S-iki közgyűlésen lett, gyakran tartott üléseket, amelyeken a közélelmezés kérdései alapos megvitatásra kerültek. De másrészt, mivel a közélelmezés kérdésének az irányítását maga az állam vette a kezébe, a fővárosra jórészt esupán a kormányrendeletek végrehajtása maradt, eltekintve attól a fontos hivatásától, hogy — a nagykereskedelmet, részben a kiskereskedelmet is pótolva — gondoskodott a lakosságnak élelmiszerekkel való ellátásáról. Egyébként a főváros a fennálló viszonyokon amúgy sem igen sokat tudott volna változtatni. A november 3-iki közgyűlésnek már nagyobb tárgy- sorozata volt,. de a napirenden nagyobbrészt csak kisebb jelentőségű tárgyak szerepeltek; legfontosabb két tárgy volt: bérkocsivileldijak folytalólagos emelése és a közraktári kezelési dijak felemelése. A november 17., november 24., deeember 1. és és december 15-iki közgyűlések voltak a tisztújító közgyűlések. Ezeken töltötte be a törvényhatóság a, tisztujitással kapcsolatban megüresedett polgármesteri, két alpolgármesteri, alpolgármesteri címmel és jelleggel felruházott tanácsnoki, tanácsnoki és általában a. 6 évi időtartamra betöltött tisztviselői állásokat. Itt kell megemlékeznünk a főváros főtisztviselői karában beállott nevezetesebb változásokról. A tisztujitás előtt vonult nyugalomba a főváros két régi, népszerű főtisztviselője : Rózsavölgyi Gyula alpolgármester és Almády Géza tanácsnok. Az igy megüresedett alpolgármesteri állásra a közgyűlés gróf Festetics Géza alpolgármesteri címmel, hatáskörrel és jelleggel felruházott tanácsnokot, az ő helyére pedig dr. Déri Ferenc tanácsnokot választotta meg. A két tanácsnoki állásra a közgyűlés Bukovszky Viktor és dr. Bernjén Géza főjegyzőket választotta meg. A november 17-iki közgyűlés tárgysorozatán nyert elintézést a központi igazgatás szervezéséről szóló szabályrendelet módosítása oly értelemben, hogy a hadbavonultak pályázat nélkül is megválaszthatok a fővárosnál megüresedett állásokra. Ez a közgyűlés szüntette meg a soha össze nem hivott közművelődési bizottságot is. A december 1-i közgyűlés napirendjén említésre méltó ügy volt a javadalmi bérlők szerződésének a háborús viszonyok következtében szükségessé vált módosítása, a december 15-iki közgyűlés napirendjén pedig a világitó és ipari gáznak egy gázmérőn egységes áron való szolgáltatása. December 15-én töltötte be a közgyűlés fővárosi törvény értelmében újjáalakítandó választmányokban és bizottságokban, továbbá az egyes bizottságokban időközben megüresedett tagsági helyeket, valamint ezen a közgyűlésen volt a krisztinavárosi plébánosválasztás. Az 1916. évi költségvetés tárgyalása kissé megkésve, az 1916. évi január 12-én és folytatólag január 14-én tartott közgyűléseken folyt le. Ennek a közgyűlésnek a napirendjén szerepelt a Népoperának házi kezelésbe vétele és a géperejű bérkocsik viteldíjának ujabbi módosítása : A február 16-iki közgyűlésen a törvényhatóság a Weisz Manfréd-íéle katonai tüdőbeteg-szanatórium részére engedett át nagyobb területet a főváros buda
