Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-01-26 / 4. szám
2 Független Budapest hazugságai nem árthatnak Budapest külföldi hírnevének, avagy úgy okoskodott, hogy mégis csak az a fontos, hogy mi tudjuk, hogy ezek a hírek nem igazak. Ez e pillanatban mellékes, sőt eltörpül amiatt, amilyen szempontból ismét szóvá kellett tennünk ezt a kérdést. Weisskirchner bécsi polgármester hónapról hónapra pontosan közli Bécs gazdasági állapotának fontosabb adatait. Ezek a közlemények belekerülnek a semleges sajtóba, amely igen gyakran úgy reprodukálja ezeket, mint Ausztria és Magyarország fővárosának hivatalos tájékoztatóját. Már most mi következik ebből. Á felületesség átviheti könnyen a semleges ' államok közvéleményeinek tudatába azt is, hogy' Ausztria és Magyarországnak a fővárosa Bécs s Budapest csak olyan provincia, mint Franciaországban például Lyon, vagy Olaszországban Milánó. 8 Magyarország fővárosa önkénytelenül megfosztódili fővárosi jellegétől. Tessék elhinni, nem a túlhajtott közjogi érzékeny kedés beszél belőlünk, amikor erre a körülményre felhívjuk az illetékes hatóság figyelmét. De bosszantónak találjuk, hogy amikor abszolút csekély, szinte jelentéktelen munkával eliminálható minden elképzelhető sérelem,.. semmi sem történik, hogy Budapest fővárosa a külföld előtt is Beccsel egyenrangú fő városkén t szerepel jen. A főváros uj kölcsöne. A költségvetést kísérő tanácsi jelentésben benne van, hogy Budapestnek legalább ötven millió korona kölcsönre van szüksége s hogy ezt a kölcsönt ez év május-elsejéig fel kell venni. Amikor a közgyűlés tudomásul vette, illetve elfogadta a főváros költségvetését, tudomásul vette a fölveendő kölcsönről szóló jelentést is. Most tehát a főváros pénzt keres, meglehetősen nehéz körülmények között, mert hiszen az állam mindenesetre erősen igénybe veszi á pénzpiacot. Födözni kell az idei év 20 milliós deficitjét, a Az uj kölcsönre azonban nagy szükség van. tavalyi év 9 milliós deficitjét,лa Magyar Villamossági részvénytársaság 14 millió koronás követelését s a budapesti bankok 21 millió koronás követelését, amely május elsején esedékes. Mindezeken kivid öt millió korona kell kamatra és amortizációra a Németországban fölvett kölcsönök után, tiz millió korona pedig az Angliában és Franciaországban felvett kölcsönök után. Ezt a tiz milliót momentán nem kell ugyan kifizetni, de mégis szükséges a л-áros kasszájában félretenni, hogy egy esetleges békekötés után rögtön kifizethető legyen. Ilyenformán ötven millió koronára van szükség, 'sőt — ha a húszmilliós deficittel is számolunk — akkor hetven millió korona kölcsönt kell felvennie a fővárosnak. A tárgyalások már meg is kezdőitek s két ajánlat fekszik a polgármester asztalán: a budapesti nagybankok közös ajánlata s egy német pénzcsoport márkában tett ajánlata. A kölcsönök két részre oszlanak: egy 21 milliós az élelmiszerüzem célját szolgáló folyószámlaköl- •esönre s egy 50 milliós rendes, hosszabb lejáratú kölcsönre. Hogy feltételeik milyenek, arról nem lehet tudni, hiszen érdemleges tárgyalás, a kölcsön felvételének ügyében nem történt s nem is történhetik addig, míg Bárczy, polgármester vissza nem érkezik Budapestre. Annvi mindenesetre tény, hogy a fővárosnak szüksége van a kölcsönre, ennek azonban nem szabad azt jelentenie, hogy a fŐAráros minden föltételbe belemegy. Éppen ekért jó, hogy nem csupán a budapesti nagybankok tettek ajánlatot, hanem egy német pénzcsoport is, s igy az egészséges verseny — már amennyire erről a mai viszonyok között beszélni lehet —- nincsen kizárva. Védekezés a himlőjárvány ellen. A főorvosi hivatal intézkedései. Nem szívesen foglalkozunk ezzel a kérdéssel, mert hiszen akkor meg kell mondjuk azt is, hogy a himlőjárvány behurculásának veszedelme megtört. De a közérdek parancsolja, hogy még kellő időben szellőztessük ezt a kényes kérdést, mert csak igy biztosítható az, hogy legfelsőbb helyeken észbe kapnak és megteszik azokat az intézkedéseket, amikkel ezt a veszedelmes járványt ártalmatlanná tehetik. Mindenekelőtt hivatkoznunk leéli arra, hogy —- igenis — a himlőt behurcolták a fővárosba, behurcolták pedig azok a galíciai menekültek, akik akadálytalanul, esetleg minden orvosi vizsgálat nélíuil toppanták be Budapestre. Amikor a tiszti főorvosi hivatal az első megbetegedésekről értesült s a megbetegedések tüneteiből arra következtetett, hogy a betegség terjedése könnyen járvánnyá fajulhat, nyomban intézkedett, hogy csirájában vessen gátat a veszedelemnek. Mindenekelőtt sürgős felterjesztéssel fordult a belügyminiszterhez, hogy azokon a határállomásokon, ahol a galíciai lakosság beözönölhet Magyarországba, vesse azokat nemcsak szigorú orvosi vizsgálat alá, de egyúttal oltássá is be valamennyit. Az oltásra azért van elkerülhetetlenül szükség, mert orvosi megállapítás szerint ez még a veszedelmes epidémiának hacillusai legalább tizennégy napig lappanganak az emberi testben, amig kifejlesztik a himlőt. Megtörténhetik tehát, hogy egy ilyen menekült a fertő- zöttség tizedik napján utazik keresztül a határon, az orvosi vizsgálat nem tud konstatálni rajta semmit, de éppen mire a fővárosba ér, kitör rajta a járványos betegség. Ilyen esetek ellen csak a feltétlen beoltás nyújt elegendő védelmet. De tett még a fővárosi hivatal egyéb intézkedést is. Átirattal megkereste a rendőrséget, hogy azokat a helyeket, ahol az ilyen galíciai utasok meg szoktak szállni, tisztasági szempontból a legmesszebbmenő rigoro- zitással ellenőriztesse. Ez arra jó, hogy a himlő továbbterjedése ellen s a fertőzéssel szemben még idejekorán védekezni lehet. Egészen bizonyos, hogy a fővárosi rendőrség, amely a járványok megakadályozása tekintetében buzgó segítőtársa a főorvosi hivatalnak, nyomban intézkedett, hogy a tiszti főorvos intenciói végrehajtassanak. De ennél fontosabb kérdés, hogy a belügyminiszter tel- jesitette-e a felterjesztés jogos és előrelátó kívánságait. Erre nézve egyelőre nincs még semmiféle tájékoztató adat. 8 még egyet: nem helyeselhetjük, hogy ebben a dologban a hatóságok a titkolódzás álláspontjára helyezkednek. .4. főváros polgár sága bátran és megdöbbenés nélkül szemébe mer és tud nézni a legnagyobb bajnak is, annál inkább elsziveli tehát, ha kellő időben figyelmeztetik reá, hogy járvány fenyegeti в az ellen minden rendelkezésére álló eszközzel idejében védekeznie kell. Ilyenformán arra kérjük a főorvosi hivatalt, hogy tájékoztassa a polgárságot a hiralős megbetegedésekről ' я jelölje meg azokat az eszközöket, amikkel a lakosság védeni tudja magát e betegség bacil- lusai ellen. Kinek volt igaza? A sertéshús maximálása. A üze-; bizottság legutóbbi ülésén valósággal szenvedélyes vitát keltett a sertéshús maximálásának kérdése. Folk'usházy tanácsnoknak aa лоЬ a véleménye, hogy a sertéshúst még nem kell maximálni, mert a niai árak mellett alacsony maximális árat kellene megállapítani, ebben az esel ben pedig a sertéshús- búcsút mondana Budapestnek és vígan vándorolna Bécs felé. Vigabban, mint ma, mert ma is vándorol már. Iíiszely Gyula miniszteri osztálytanácsosnak, aki a belügyminisztériumot képviseli ezeken a tizes, tanácskozásokon, más volt az álláspontja. A kormány fölszólította a városi tanácsot, hogy hajtsa végre a helyi maximálást, ezt tehát meg is' kell tenni, mert ez a főváros lakosságának érdeke. S hogy. a sertéshús nem megy Becsbe, arra garancia az, hogy a kivitel kontingentálva van s hogy ezt a kontingenst is csak szállítási igazolványok ellenében lehet kivinni. Ezek után Xó.zsonyi is a kormány álláspontjára helyezkedett, mert — mint megjegyezte • a szállítási igazolvány szurrogátuma az önálló vámterületnek a háború idejére. Ha korlátokhoz van kötve a kivitel, tehát a sertéshús nem mehet akadálytalanul Bécsbe és Ausztriába meg kell csinálni a maximálást, mert ez a közönség érdeke. Ezt a fölfogást valljuk mi is. A gyakorlat azonban arra tanít, hogy csak elvben ragaszkodjunk ehez a fölfogáshoz, ellenben a közönségre nézve azt a fölfogást valljuk előnyösebbnek, amelyet Folkusházy tanácsnok fejtett ki. A tanácsnok megjegyezte, hogy a kontingens nagyon elasztikus dolog, mint ahogy azt már a tojásnál is tapasztaltuk. A Németországba való tojáskivitelt 150 vaggonban kontingentáltuk, de ez a kontingens olyan nagy volt, hog}r még a felének a kivitele is. tojáshiányt idézett elő Magyarországon. A tapasztalat pedig ma az, hog\r a sertéshús minden akadály nélkül megy ki Ausztriába. Szabó Ferenc vásárigazgató niás érdekes eloldó t mondott. Kifejezte a hentesek ^panaszát a nagyvágók ellen, akik minden árujukat Bécshe szállítják, majd azt, hogy a hentesek tudomása szerint a szállítási igazolványokat a bécsi, központi bevásárlóhely állítja ki. Vázsónyi megrótta a vásárigazgatót, hogy a hentesektől szerzi be az információját, amikor »i ~l in Hmmém lopáselleni, üveg-, jé Felvilágosításokkal, prospektusokkal ffjjn}~fi n /» is díjajánlattal szívesen szolgál a 1 < jj- kötvények a legelőnyösebbek élet-, tűz-, baleset, szavatossági-, betöréses- lop ás elleni, üveg-,jég- és állat-biutositásoknál Általános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, VII. kér., Károly-körut 3. szám. Telejon : 153-98,2-11,2-12. Kartellen kívül is я társaság képvisel őségéi Réssvénytőke 6.000,000 korona. as orsaág minden réseiben. Összes biztosítékok 22 millió korona Я Salgótarijáni-, petrozsényi-, annavölgyi-, szászvári-, nagy mán у oki-, kanvini-, ostraui és porosz szenet; szászvári-, ostraui és karwini kovácsszenet ; pirszéngyári és légszeszgyári pirszenet ipari gazdasági és háztartási célokra, minden vasúti- és hajóállomásra, Budapesten fuvarokban és szakokban is szállit: J«SÍ€«lib és Tsa« szénnaqykereskedés Budapest, Vh, Erzsébet tér <9. Telefonszámok: 73—96, 73-97, 73-98, 73-99, 156- 56, 172 26. KOVALD fest. tisztit! " ® ™fívií ifViÍAl я íniiiflrm -----TfÁnTÍíplAÍAlí я Gy ár és főüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 35—37. Gyiijtötelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58—45 128—13.
