Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1916-06-28 / 26. szám

4 Független Budapest PÉNZÜGY KERESKEDELEM PÉNZ ÉS HITEL MEZŐGAZDASÁG Banküzlet és háború. Lassan lezárjuk a háború negyedik félévét is, s mégsem látszik még csak halvány remény­sugár sem arra, hogy a véres öldöklés, a háború­nak nevezett szervezett emberirtás megelégedjen eddigi áldozataival és befejezést nyerne. Ebben a felfordult világrendben, amikor a társadalmi és gazdasági élet tökéletesen uj csapáson halad, amikor évszázadok keserves és hosszú munká­jából lerakodott tapasztalati tények és igazságok megdőlnek, a temrelés is uj irányt vesz. Nem a produktivitásban mutatkozik az újszerűség, jut kifejezésre a novum, hanem a termelési rendszer változtatja irányát, amennyiben egyes termelési ágak a többiek hátrányára erősebben fejlődnek, nagyobb üzemmel dolgoznak és mennyi­ségileg többet produkálnak. Természetes, hogy a banktőke korán beleilleszkedett, idejekorán asszimilálódott az uj termelési rendszerhez, ezért olyan kiváló a banküzlet alakulása. Háború elején az a tévhit vert gyökeret az emberek lelkületébe, hogy gazdasági fejlődés és háború egy utón nem haladhatnak. Ez a hit a háború folyamán megingott, mert a háborús konjunktúra felkarolt egyes termelési ágakat, s ezeket nagyobb produktivitásra sarkalta. A foko­zottabb termeléshez szükséges tőkét a bankok bocsátották a jól foglalkoztatott iparágak rendel­kezésére s ezért a banküzlet már a háború elején megtalálta érvényesülési terrénumát. Azokért az elmaradt hasznokért tehát, amelyek a háború elején csökkentették a bankok bevételeit, az uj üzletek fényesen kárpótolták. A bankok üzleti jelentései legfényesebb bizo- nyitékai annak, hogy a háborús konjunktúra mennyire kedvez a banktőke nagyszerű gyü- mölcsöztetésének. A hivatalos váltóleszámitolási kamatláb folytonosan magas s ezzel szemben a betéti kamatláb állandóan csökken. A bankok e két kamattétel közötti éles ellentétet nagy­szerűen kiaknázták s amig adósaiknak magas kamatot számítanak, addig a betétek után mini­mális kamatozást nyújtanak. Igaz, hogy a tőke- kihelyezési lehetőség a háború alatt csökken, amennyiben a vállalkozási kedv, a nagyszabású munkaprogramm folytonosan kisebb szerepkörre zsugorodik össze, de a rövid lejáratú kihelye­zések jelentékenyen szaporodnak. A banktőke ugyanis, mint a hadi szállítások finanszírozója és éltetője, azonnal sorompóba lépett, amint erre megfelelő alkalom kínálkozott. A hadi szállítások természetében rejlik, hogy azokat gyorsan kell lebonyolítani, tehát a meg­rendelés és szállítás közötti idő mindössze nehány hét. Erre az időre kell tőke, hogy a megrende­lést a szükséghez képest leggyorsabban lehessen teljesíteni, mert effektuálás után a hadi kormány azonnal készpénzben fizet. Ezt a tőkét megfelelő jutalék és magas kamat mellett a bankok, mint a legnagyobb pénzrezervoirok nyújtották. Min­csecsemök gyermekek és lábadozók legjobb tápláléka gyomor-és bé/betegsegek után. Mindenkor kapható. Próbadobozt és tanulságos orvosi könyvecskét a gyer­meknevelésről teljesen díjtalanul küld a Nestlé-féle gyermekliszt társaság, Wien, I., Biberstrasse 71e den nagybank mérlegében kifejezésre jut ennek az uj üzletágnak a kultiválása, mert a jutalék és kamattételek, illetőleg bevételek szokatlan arányú emelkedést mutatnak. A tőzsdeüzletek sem szüneteltek, különösen a második háborús év második felében. Állan­dóan erős hausse irányzat mutatkozik a tőzs­dén, a bankok igen kis fedezettel megelégsze­nek, mert a lombar(lkamat magas, s úgyis sok a fölösleges és ki nem helyezhető tőke. A ban­kok szokatlanul sok tőzsdeüzletet bonyolítanak le, s igy nemcsak a lombardkamaton, hanem a közvetítési jutalékon is sokat keresnek. Még egy jellegzetes körülmény befolyásolta lényesen a banktőke szerepét a háború alatt s ez : a banktőke térnyerése a közélelmezésben. A háború a központokat hozta létre, igy kelet­kezett a cukor-, bőr-, gyufa-, textil és még sok egyéb központ. Ezeknél is lényeges szere­pet visz a banktőke, s hasznát minden vonalon beszedi. A banktőke tehát a háború alatt is megtalálta számítását és fényes kamatozásra tett szert. Domdny Gyula. * A tisztviselők. A drágaság mindenkit érint, de mégis legjobban az előre meghatározott fize­tésű, a fix illetményű hivatalnokokra nehezedik. Napról-napra drágább minden, a ruházati és élelmicikkek hihetetlen arányokban drágulnak és bizonyos, hogy ez a processzus nem is fog befejeződni. A pénzügyminiszter előtt fekszik most egy memorandum, melyet a hivatalnokok nyújtottak be s ebben egyszerű és világos sza­vakkal festik helyzetük nyomorúságát és sürgős segítséget kérnek. Mindenki belátja, hogy a tiszt­viselők kérelme jogosult s indokolt s ezért a pénzügyminiszter máris mutat hajlandóságot az állami tisztviselők helyzetének megjavítására. A parlament előtt fog a pénzügyminiszter leg­közelebb nyilatkozni a tisztviselői nyomorról, a kilátásba helyezett remediumról. Ezzel egy­idejűleg a magánhivatalnokok során is javítani kellene s a bankok, ipari és kereskedelmi vál­lalatok, szóval egyéni és társas cégek nyújtsa­nak annyi drágasági pótlékot, hogy a mai súlyos viszonyok között a rendes megélhetésük bizto­sítva legyen. Sokat dolgoznak a tisztviselők s ezt a nagy munkát minden munkaadó honorálja. Az aratás. Mindössze néhány nap választ el még bennünket a Péter-Páltól, amikor a kasza meg­kezdi nagy munkáját. Mindig nagy aggodalommal vártuk s izgatottan lestük az első jelentést az aratás eredményéről, de most kétszeresen fontos reánk, hogy jó termésünk legyen. Ellenségeink kiéheztetési tervei ugyanis egy lépéssel közelebb jutnának a megvalósu­lás stádiumába, ha termésünk rosszul sikerülne. Nem­csak mi éheznénk egy esetleges rossz termés miatt, hanem szükséget szenvedne Ausztria és Németország is. Békeidőben is átadjuk fölösleges terményeink egy részét osztrák szomszédainknak és német testvéreink­nek. Most pedig, mikor az importtól a hitvány Anglia gonosz tervei miatt tökéletesen elestünk, kétszeres fontossággal bir a termés lelkiismeretes betakarítása. Biztositaounk kell az aratási munkálatok zavartalan me­netét és egyúttal ügyelnünk kell arra, hogy a termés betakarításánál féltő gonddal járjon el mindenki. A terméskilátások eddig igen jók, remélhetőleg nem lép fel valami előre nem látott kedvezőtlen körülmény, amely a végleges eredményt hátrányosan befolyásolja. Aranyjegyek. Nem egyszer vetődött már fel az az idea, hogy a forgalomból kivont és elrejtett arany­pénzek bevonására aranyjegyeket bocsássanak ki. A terv — természetesen — nem sikerülhet, mert az aranyjegy sem fogja tudni a forgalomból kivont és eldugott aranyat az Osztrák-Magyar Bankhoz eljuttatni. Most mégis azzal a tervvel foglalkozik az osztrák takarékpénztárak szövetsége, hogy arany betéti köny­veket állítsanak ki az osztrák takarékpénztárak. A terv szerint azok, akik a takarékpénztárba kamatozásra aranyat helyeznek el, azok félszázalékkal magasabb kamatot kapnak, mintha bankjegyet vittek volna gyü- mölcsöztetésre. Az eszme nem rossz, csakhogy akik ma rajtaülnek az aranyon, azok semmiféle kamat- jövedelemért nem adnak túl féltve őrzött aranyaikon. Nagy sikert nem lehet tehát ettől az akciótól sem várni. Közgazdasági hírek. Mészárosok bőrgyára r. t. céggel 1 millió К alap­tőkével a budapesti mészárosok Schubert-csoportja, uj válla­latot alapított Budapest székhellyel a körmöcbányai Nikolay Alajos-féle üzemen kívül volt bőrgyár átvételére. Az igaz­gatóság tagjai: Bachrach Mór, Schubert Sándor, Kobel- rausch László, Jobbágyi Béla, Schwartz Gyula (Körmöc­bánya) és Allina Frigyes (Bécs). Felügyelő-bizottság: Allina Dávid (Bécs), Tóth Sándor, Györgyi Kálmán és Fuchs Bódog.-ucuv U U­/л magyar Limunpar részvénytársaság­mann Adolf főrendiházi tag elnöklete alatt a napokban tartott közgyűlésén az igazgatóság javaslatához képest hatá­rozatba ment, hogy a 700.000 К értékcsökkenési leírások után fennmaradó 2.265,214 К tiszta nyereségből junius 13- tól kezdve részényenként 150 К osztalék fizettessék. 300.000 К a rendkívüli tartalékalap javára fordittassék, 308.489 К pedig uj számlára vitessék át. A felügyelő-bizottság tagjai* újból megválasztották Rózsa Alajost, Dókus Gyulát, Lang Ernőt, Nógrádi Károlyt, lovag Rothkugel Arnoldot és baranyavári Ullmann Ödönt. A közgyűlést követő igazgató- sági ülésen elnökké Ullmann Adolf főrendiházi tagot, al- elnökké gróf Zichy Andort újból megválasztották. Kiadja a FÜGGETLEN BUDAPEST lapkiadótársaság. Felelős kiadó : B. Virágh Géza. MINDENNAPI TÖRTÉNETEK ♦ NOVELLÁK ÉS ELBESZÉLÉSEK IRTA: DR- FALK ZSIGMOND KAPHATÓ A SZERKESZTŐSÉGÜNKBEN ÁRA SZÉP KÖTÉSBEN NÉGy KORONA MAGYAR BELGA FÉMIPARGYÁR RT. BUDAPEST, IV., HUNGÁRIA-KÖRUT115. SZ. TELEFON: 103-50. Keskenyvágányu vasutak nyomjelzése, építése és anyagok szállítása. Állandó nagy raktár. Eladás. Bérlet. Költségvetés díjtalan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom