Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1916-06-21 / 25. szám

4 Hírek a városházáról. A polgármester üdvözlése. Dr: Bárczy István polgármestert abból az alkalomból, hogy 10 évvel ezelőtt választották meg a főváros polgármesterévé, a tanács a választás évfordulóján, junius 19.-én rend­kívüli ülésében üdvözölte és neki ebből az alkalom­ból egy emléklapot nyújtott át. A közgyűlésen szin­tén meg fognak emlékezni a polgármester jubileu­máról, ahol a törvényhatósági bizottság nevében Radocza János fogja üdvözölni. Á közgyűlések. A törvényhatósági bizottságnak a nyári szünet előtti munkaprogrammja még három közgyűlés. A junius 21 ,-iki közgyűlés napirendjén lényeges tárgy nem igen van, a nagyobb jelentőségű tárgyak inkább a julius 5.-iki közgyűlésre maradnak. Ekkor kerül tárgyalásra a vigalmi adó, a Népjóléti Központ, a gázgyári szabályrendeletek, az állások szervezése, végül a julius 12.-iki közgyűlésre marad a zárszámadás. Amint ebből is látszik, most a nyári szünet előtt nem sok jelentőségű ügy kerül elintézésre. A gázgyári alkalmazottak nyugdíj- és nyug- bérszabályzata. A gázgyári vezérigazgatónak erre vonatkozó előterjesztését a tanács már letárgj^alta és kiadta a bizottságnak. Minthogy pedig itt a munká­sok heljrzetének a javításáról, illetve igényeik rende­zéséről is szó van. a szociálpolitikai bizottság véle­ményét is meg akarja tudni a tanács. Ez a szabály­zat különben azért is fontossággal bir, mert ennek életbeléptetése után a többi fővárosi üzemnél is ha­sonló szabályzatot kell majd életbeléptetni. Ezért is alaposabb megvitatásra szorul ez az ügy. Lehetséges, hogy még a nyári szünet előtt, a julius 12.-iki köz­gyűlésen tárgyalás alá fog kerülni. Közélelmezési ügyek, A tizes bizottság leg­utóbbi ülésén Folkusházy Lajos tanácsnok beszámolt a jelenlegi helyzetről. Egyelőre a legnagyobb gondot a zsir okozza, mert a kormány késik a maga intéz­kedéseivel, a zsir ára pedig az egyes henteseknél a maximális ár dacára óriási módon emelkedik. A sertés­árak miatt különben a főváros is ráfizet arra, hogy a maga árusítóhelyein a megállapított maximális áron adja a zsírt, ennek aztán az lesz a vége, hogy előbb- utóbb a főváros is kénytelen lesz a zsir árát emelni. A kormány rendelkezéseinek a kiadását késlelteti az, hogy ebben a kérdésben az Ausztriával megindított tárgyalások nehezen jutnak dűlőre. A főváros kölcsöneinek adómentessége. Már egy ízben hirt adtunk arról, hogy a pénzügy- miniszterben nincs meg a hajlandóság az iránt, hogy a főváros függő kölcsönei után megadja az adó-, bélyeg- és illetékmentességet. Most tényleg a pénz­ügyminiszter ilyen irányú törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé, sőt ez a törvényjavaslat az eddigi helyzettel szemben egyéb tekintetben is hátrányos a fővárosra nézve. Eddig ugyanis a törlesztéses kölcsö­nök után ezt a kedvezményt törvény biztositotta a fővárosnak, ezentúl ez a belügy- és pénzügyminiszter jóakaratától fog függeni, ha a törvényjavaslat keresz­tülmegy és a kötvények pupillaritása is a pénzügy- miniszter tetszésére lesz bízva. Csak természetes tehát, hogy a fővárosnak ezen törvényjavaslat ellen is állást kell foglalnia. A pénzügyminiszter ugyan azt mondja, hogy a főváros kérelmére nyűjtja be ezt a törvényjavaslatot, csak az a hiba, hogy nem ügy, amint a főváros kérte. Ez az ügy a junius 21.-iki közgyűlés elé kerül. A Duna-konferencia. A Duna-konferencia elő­készítő tárgyalása junius 17.-én volt a városházán a polgármester elnöklete alatt. Maga a konferencia valószínűleg csak szeptember hónap folyamán lesz. Közigazgatási állások szervezése. A még 1914. évben szervezett állásokat a miniszter a háború elején nem hagyta jóvá, legútóbb pedig arról értesí­tette a fővárost, hogy az okvetlenül szükséges állások szervezése iránt tegyen újabb előterjesztést. A tanács a julius 5.-iki közgyűlés elé fogja terjeszteni ez irányú javaslatát és a kérelem lényege az lesz, hogy legalább az 1914. évre javasolt állások szervezéséhez járuljon hozzá a belügyminiszter. Az Auguszta-hajó. Még a fővárosnál is szokat­lan kérelemmel foglalkozott a pénzügyi bizottság leg­utóbbi ülésében. A Magyar Folyam- és Tengerhajó­zási r.-t. ugyanis azt kérte, hogy a Dunán járatandó luxushajóját a főváros 10 éven keresztül évi 45.000 K-val szubvencionálja. Ennek ellenében a társaság egy új luxushajót épittet. Igaz, hogy egészségügyi és idegenforgalmi szempontból helyes volna ilyen luxus­hajó járatása, az is tény, hogy a hajó csak 1918.-ra készülne el, amikorra valószínűleg már helyreállanak a normális életviszonyok, a pénzügyi bizottság több­ségének mégsem tetszett az ügy és egyelőre az ülés napirendjéről levették. Л hangulatból azonban úgy látszik, hogy a bizottság nem lesz hajlandó a kérelem teljesítésére. Független Budapest KOMMUNÁLIS SZEMLE. Városi gyümölcsös, amelyre ráfizetnek. Győr város 15 évvel ezelőtt létesített egy gyümölcsöst azzal a célzattal, hogy részint mintagyümölosössel, faisko­lával szolgáljon a város közönségének, részint azért, hogy terményeivel ellássa a város piacát és ezzel jö­vedelmet biztosítson. Ez a remélt jövedelem azonban nemcsak elmaradt, hanem ahelyett tetemes ráfizetéssel kellett minden évben számolni. 1914-ben végre elha­tározták, hogy bérbe adják a gyümölcsöst, azonban a pályázat ekkor meddő maradt. így érte meg a gyü­mölcsös a tizenötödik esztendőt, mely idő alatt össze­sen 114,779 korona ráfizetés mutatkozott. A város tanácsa most erélyes kézzel intézkedett, hogy a to­vábbi ráfizetéseknek elejét vegye. A gyümölcsös szá­madásaiban nagy összeget tettek ki a személyi kiadások. Ennek a csökkentésére felmondott a város az intéző­nek, sőt a kertészsegédeket is elbocsájtóttá. Kenyérgyár Győrött. A győri városi tanács el­határozta, hogy községi üzemben kenyérgyárat létesít. A közúti tarifa felemelése Bécsben. Kevesen vették észre, még kevesebben tudják, hogy Bécsben junius hetedikén lépett életbe a közúti viteldijának felemelése. Az egyszeri utazás 14 filléres viteldiját 16 fillérre, a hosszabb ut 20 fillérres viteldiját 22 fillérre szöktették fel. Emellett azt az uj intézkedést is be­hozták, hogy versenynapokon a versenytérre való ki­jutás viteldijat déli 12 órától esti 9 óráig 12 fillér helyett 22 fillér. A betterment Pozsonyban. Pozsony város legutóbbi közgyűlése 37 szavazattal 33 ellenében elfogadta a tanácsnak azt a javaslatát, melyet a telek- értékemelkedési adó ügyében készített. Bécs vásárolja a vágólovat, Irtunk már arról, hogy a budapesti lóvásáron állandóan Bécs számára vásárolnak, a mivel fölhajtják a vágólovak árát, úgy­hogy a lóhúsüzem kénytelen egyre drágábban vásá­rolni. A legutóbbi lóvásáron 179 vágóló közül 112 darabot 371—552 korona árban Budapest számára, 7 darabot 150—320 koronáért a vidék számára s 60 darabot 450 - 600 koronáért Bécs számára vásároltak. Bécs tehát elvitte a fölhajtás 33-7u/o-át, amellett a legjobb anyagot is. A moziadó. Kóma városa a háborús többletki­adásokra való tekintettel lényegesen fölemelte a mozi- ügyékre kirótt adót. Ahol a legolcsóbb a tej. Debrecenből írják; Domahidy Elemér főispán néhány hónappal ezelőtt széleskörű akciót indított a városban uralkodó tej - hiány leküzdésére. A mozgalom visszhangra talált a város törvényhatóságában is, amely elhatározta, hogy tejgazdaságot fog létesiteni. A város Hollandiában több százezer korona befektetéssel teheneket vásárolt, “s azokat Debrecenbe szállittatta. A tejgazdaság rövid idő alatt kitünően bevált. Ezidőszerint csaknem 5000 ember kapja a városi tejgazdaságtól a tejet, literen­ként 40 filléres árban, ami a mai viszonyokat tekintve az ország vidéki városi között a legolcsóbbnak mond­ható. A tejgazdaság üzlethelyiségeit most a Piac-utcán rendezték be a legmodernebbül s a berendezés iránt érdeklődött a földmivelésügyi minisztérium is, amely Debrecenbe küldte Kliige Ferenc országos felügyelőt, akinek véleménye szerint a tejgazdaság vezetése és berendezés mintaszerű, úgyhogy ajánlani fogja a miniszternek, hogy annak tanulmányozására hívja fel a vidéki városok vezetőinek figyelmét. Uj városi jövedelmek Székesfehérvárott. Székesfehérvárott azt tervezik, hogy a pezsgőt és a ko­nyakot városi illetékkel terhelik meg, azonkívül szín­ház- és moziadót hoznak be. Az aradi gázszerzödés. Arad városának ez év végéig kell döntenie arra nézve, hogy vagy meg­hosszabbítja a koncessziós alapon működő társulattal kötött szerződését vagy pedig megváltja és házikeze­lésbe veszi a gázmüvet. A közgyűlés a múlt év folya­mán olykép határozott, hogy újra hosszabb szerződést köt a vállalkozóval, de ezt a határozatot a belügy­miniszter megsemmisítette s a kérdés újabb és alapos tanulmányozására utasította a várost. A gáztársaság időközben módosította a szerződés meghosszabbítására vonatkozó régi ajánlatát. Arad város közgyűlése akként határozott, hogy c fontos kérdés újabb tárgyalása előtt szakértőket hallgat meg s ezeknek véleménye alapján fogia a gázgyári ügyet érdemleges elintézéshez jut­tatni A legutóbbi közgyűlés felkérte a szakértői teen­dők ellátására dr. Ripka Ferencet, Budapest székes- főváros gázmüveinek vezérigazgatóját és Bernauer Izidort, Budapest székesfőváros gázmüveinek műszaki igazgatóját. A szakértők ez év augusztus hó végéig tartoznak a reájuk bízott fontos ügyben nyilatkozni. Városi szappangyár Veszprémben. A szap­pananyagokkal űzött hihetetlen visszaélés s a szappan­áraknak óriási emelkedése arra indította Komjáthy László dr. polgármestert, hogy egy hatósági szappan­gyár létesítését vegye tervbe. Az előzetes tárgyalások kedvező eredmények iránt nyújtanak kilátást, a város­nak marha- és sertéshizlalója van. a szükséges nyers­anyagot előteremteni tehát nem lesz nehéz. A beren­dezés — ha egyebütt nem a közvágóhídon — köny- nyen és kevés költséggel létesíthető lesz s a városnak módjában lesz a jó minőségű szappant legföljebb 5 korona kilogrammonkinti árban adni. Ma a valamire való szappan ára 7—8 korona, ezért az árért is aiig lehet kapni. A városi tanács legközelebb foglalkozik a polgármester javaslatával. Csak egy anya tudja, mennyi gondot okoz egy gyermek táplálása, amikor a legeslegjobb táplálószer, az anyatej hiányzik vagy kevés. Milyen sokszor gyötrő­dik az anya amiatt, hogy nem tud mit adni gyermeké­nek. Ám ezért a gondos anya nem bocsátkozik kísér­letezésekbe, hanem csakis kipróbált, megbízható táp­szerhez folyamodik, s ez nem lehet más, csak a Nestlé gyermekliszt, amely már pár nap múltán érezteti ki­tűnő hatását. Egy igen tanulságos könyv jelent meg a Nestlé-liszt használatáról és úgy ezt a könyvet, vala­mint egy próbadoboz Nestlé-lisztet ingyen és bér­mentve küld a Henri Nestlé cég, Wien, L. Biber­strasse 7/e. PÉNZ ÉS HITEL Az űj adójavaslatok. Egyetlen számadat elegendő annak megvilá­gítására, mibe kerül a háború, milyen nagy tér hek járnak a háború nyomában s pedig hogy a négy hadikölcsön 360 millió koronával emelte az állami kamatterheket. A háborús ter­hek fedezésére tehát uj adóalapokat kell statuálni, illetőleg a meglevő adónemeket auto­matikusan kell emelni. Öt évvel ezelőtt, amikor még nem kellett a háborús államadósságok kamataira gondolni, amikor még abnormális kiadások nem merültek fel, Széli Kálmán arra figyelmeztette Lukács László akkori pénz­ügyminisztert, hogy az állami bevételeket uj adókkal, illetőleg adóemelésekkel fokozni kell. Föl is említett néhány olyan adóalapot amelyek bátran elbírják az adóemelést, igy sürgette a szeszadó emelését, továbbá néhány állami mo­nopólium statuálását. Az uj adótörvényjavaslatok tényleg uj adó­kat hoznak be, részint pedig a meglevő adókat emelik. Uj adók a következők ; a) A jövedelemadónak a 10.000 koronát meg­haladó összjövedelmekre nézve való életbelép­tetése ; b) a hadi nyereségadó ; c) a vagyonadó ; d) a nyilvános számadásra'kötelezett vállala­tok kereseti adójáról szóló 1909. évi VIII. t.-c. életbeléptetése. Ezen négy adójavaslaton kívül még három javaslatot terjesztett be a pénzügyminiszter már meglevő adónemek felemeléséről. Ezek a következők: a) A szeszadóra vonatkozó törvények némely rendelkezéseinek módosítása és kiegészítése ; b) a vámvonalon át behozott dohány és do­hánygyártmányok után fizetendő engedély illeté- kek megváltoztatása; e) a bélyeg és illetékekre vonatkozó törvé­nyek és szabályok némely rendelkezésének mó­dosítása. Első átolvasásra az adójavaslatok jóknak mondhatók. Jobbak a törvényjavaslatok az osz­trák és a német háborús adótörvényeknél. Vilá­gosan látszik a törvényeken a pénzügyminiszter az a tendenciája, hogy a német és osztrák javaslatok alapos áttanulmányozása mellett, a mi viszonyainkhoz mért, igazságos adótörvényekkel akart a közvélemény elé lépni. Törekvését siker is koronázta, mert igazságosabb adótörvény alig feküdt még a magyar parlament asztalán. Az adójavaslatok beterjesztése már igen ak­tuális volt, mert nálunk eddig az állami bevé­___________

Next

/
Oldalképek
Tartalom