Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-06-21 / 25. szám
g Független Budapest Munkásságának jutalmát találja meg abban, hogy lássa szeretett fővárosunkat az egyesítés 50-ik évfordulója alkalmával úgy, amint azt az egyesítés 40 éves évfordulója alkalmával maga elé képzelte. Lássa az uj városházat, amely cimere lesz a másfél millió lakosú fővárosnak szemben az uj Erzsébet-sugárúttal, mely a városházától a Városligetig vezet, szebb- nél-szebb házakkal, értékes üzletekkel, mellette jobbra-balra a régi levegőtlen utcák, házak helyén egészen uj, egészséges városdarabot. Lássa a mintaszerűen megépített Tabánt, mint a belső város legkellemesebb lakórészét, a Gellérthegyre két oldalról felvezető siklót, a Citadellában a nyüzsgő életet, a Gellérthegy alján Európa legszebb fürdőjét és a piaristák épülete helyén a legszebb hotelek egyikét. Legyen alkalma hallani, hogy a hid - vámról, az alagutvámról már csak úgy beszélnek, mint rossz álomról és csodálkoznak azon, hogy valamikor ilyen is volt. Lássa a Hungária-ut mentén az uj hid megnyitása után épülő uj városövezetet, a Boráros-téri uj hid budai feje és a Műegyetem között feltöltött és parko- zott állandó kiállítási területen a nagy nemzetközi városi kiállítást; a Lágymányoson, Kelenföldön, valamint a VI. és VII. kerületek külső részén megállapított uj szabályozás után kialakult és tökéletesen csatornázott területen a széles közlekedő-utakat, a nagy népparkokat. Lássa az uj modern pályaudvarokat, természetesen nem utszinben futó vonalakkal, a Csepelszigeten nagyszabású kereskedelmi kikötőt, a város körül messze terjedő pompás kertgazdaságokat, nagyszabású modern kórházakat, szülőházakat, csecsemőintézeteket, a munkanélküliség esetére való biztosítás megszervezését, az egészséges olcsó lakások szaporítását, a kifogástalan jó karban tartott tiszta utakat, parkokat és köztereket, a jól szervezett közjótékonyságot, a gyermekvédelmi igazgatást, a sűrűn látogatott nagyszabású városi könyvtárt és szabad iskolát, lássa a megélhetést előmozdító és megkönnyítő különböző intézményeket és végül a mintaszerűen pontos és jó városi közigazgatást. Bárczy ünneplése. — A tisztikar ragaszkodása. — A háborús állapot szűk és szerény kereteihez szabott Bárczy-jubileum ma kezdó'dött meg a városházán rendkívül meleg aktus kapcsán. A tisztviselők a jubiláns tiszteletére rendkívüli tanácsülésből biztosították ragaszkodásukról és tiszteletükről a polgármestert, átnyújtván neki a tanácsülés jegyzőkönyvét, hogy örök dokumentuma maradjon azoknak az érdemeknek, amiket Bárczy István dr. a főváros fejlesztése, a kultúra s főleg a tisztviselők anyagi helyzetének megjavítása körül szerzett magának. A rendkívüli tanácsülés Bódy Tivadar dr. első alpolgármestert bízta meg azzal, hogy a tanácstagok és kerületi elöljárók élén üdvözölje a jubiláns polgármestert. Bódy beszéde minden szavában hü tükre volt azoknak az érzelmeknek amikkel a főváros minden polgára viseltetik Bárczy iránt. Ha az elvek harca el is választ tőle többeket, bizonyos, hogy a legnagyobb elvi ellenfele is tisztelettel meghajol mindig nemes s mindig közérdekű munkássága előtt. Ez volt tulajdonképen Bódy üdvözlő beszédének is az alaphangja s ezzel igazán méltóan vezette be a holnapi közgyűlés ünneplését. MÉRLEGEN. * A zsírt már adná a főváros utalvány ellenében és szívesen, ha zöld ágra tudna vergődni abban a tekintetben, hogy a maximált árak mellett elegendő legyen a termelés és a felhozatal annak a szükségletnek kielégítésére, amelyre utalvánnyal jogot ád. Mert igazán nevetséges volna, hogy fölosszák a zsircédulákat, mint ma is csak minden második-harmadik szerencsés jusson hozzá a megszabott adaghoz. De ha nehezen is ütődik nyélbe a dolog, siessenek már a tisztelt potentát urak az Isten szerelméért, mert mire döntésre kerül ez a súlyos eset, megtörténhetik, hogy már vége is lesz a háborúnak. A kérdés — igaz — nem olyan bonyolult már, mi — jámbor polgárok — elképzelhetjük, mert akkor már régen megoldásra került volna, de mert egyszerű s csak abból s ténykedésből áll, hogy állapíttassák meg igazságosan a zsir maximális ára s kontingentáltassék a kivitel, természetesen még hónapok is eltelhetnek, amig jobbra vagy balra dűlőre viszik; szegény lakosság, te pedig csak várd türelemmel a hatóságok áldástosztó intézkedéseit !... * A polgárságnak fel kell szólítania a főváros országgyűlési képviselőit, hogy az adójavaslatoknak képviselőházi tárgyalása során védjék meg a kenyerét nehezen megkereső közép- osztály érdekeit. A pénzügyminister abba az uj adótervekben mindenesetre jóhiszeműen törekszik az állam bevételeinek szaporítására, csak nagy általánosságot ismer s egyforma kaptafára húzza az összes kereseti viszonyokat. Ez pedig erős korreklivumra szorul, ugy-e bár, mert hiszen a fővárosban ezer és ezer ember látszólag rendezett anyagi viszonyai dacára, hihetetlen megélhetési nehézségekkel küzd, amit kár volna azzal szaporítani, hogy tetejébe még adóemelés is lesújtson reá. Először a közgyűlésnek, azután Budapest honatyáinak eminens kötelessége, hogy a kormány általánosításának súlyos tévedéseire figyelmeztessék, különösen a kereseti adó terén, ahol már eddig is a legfonákabb helyzetben vergődik a lateiner középosztály és kiskereskedők, kisiparosok s főleg a munkástömegek, amelyek a főváros lakosságának gerincét alkotják. Senki sem kívánhatja az államtól, hogy ingyen részesítse a kultúra jótéteményeiben, ha kereseti viszonyai megengedik az adófizetést. De a kincstár sem követelhet az állam polgáraitól többet, mint amennyire azok képesek. * Ha az idegenforgalmi iroda megalakulásáról beszélünk, nehogy eszünkbe jusson, hogy megmosolyogjuk ezt az első lépést a főváros idegenforgalmának megteremtésén. Hiszen való igaz, hogy az iroda egymagában, kormánytámogatás és nagy külföldi propaganda nélkül, fabatkát sem fog érni, de mégis csak meglé- tesitője lehet annak az akaratnak, hogy a főváros ezentúl odatolja az illetékesek ábrázata elé azt a jogos kívánságát, hogy az idegenforgalom anyagi áldásaihoz juttassák hozzá a fővárost is, amelynek polgársága elvégre megérdemli, hogy az ezen a réven befolyható közhaszon a vállaira nehezedő terheket né mikép csökkentse. lopás elleni, kötvények a legelőnyösebbek élet-, tűz-, baleset-, szavatossági-, betörésesüveg-, jég-és állatbiztosításoknál. Felvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a Általános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, l/II. kerület, Károly-körút 3. szám és a társaság képviselőségei az ország minden részében. Összes biztosítékok 22 millió korona. — Kartellen kívül. Részvénytőke 6,000.000 korona. Telefon: 153—98, 2—U, 2—12. Mit tárgyal a közgyűlés. — Szürke tárgysorozat. — A főváros szerdai közgyűlése — ami a napirendet illeti — egyáltalán nem ígérkezik különös érdekességünek. Valószínűnek látszik, hogy a napirend tárgyait hamarosan le fogják darálni; az igaz, hogy alig is érdemelnek egyebet. Az egyetlen Kőbányai Polgári Serfőző ügye az, amely talán nagyobb izgalmat fog kiváltani, természetesen az önköltségbe fölszámított ösz- szegek miatt. A főváros telke 13.398 öl, a sörgyáré pedig 10.941 öl. A sörgyár összes költsége a telek megvásárlásánál 275.993 korona 98 fillér volt, a főváros telkének értéke — ölét 28 koronájával számitva — 375.145 korona 12 fillér, az ajánlat szerint tehát a sörgyár még 99.151 korona 14 fillért fizetne a fővárosnak. A sörgyár a Maglódi-uti telek vételárán kívül, mint önköltséget számit föl 2.479 sorona közjegyzői dijat, 2.547 korona ügyvédi dijat s másfélszáza- lékcs ügynöki provízió címén 3.779 koronát. A pénzügyi bizottság csupán egy szavazattöbbséggel járult hozzá mindezek fölszámitásához, valószinü tehát, hogy a közgyűlés nem lesz olyan gavallér s kiváncsi lesz a részletes elszámolásra is. A közjegyzői dij sok, az ügyvédi dij sok, a másfélszázalékos ügynöki provízió egészen szokatlan, úgy hogy az volna a legjobb, ha a közgyűlés ezeket az összegeket nem szavazná meg. Ebben az esetben nem 99.151 koronát kapna a főváros, fianem 107.956 koronát, ami még mindig olyan összeg, melyet boldogan fizet meg a sörgyár, csakhogy vihesse a főváros telkét. A napirenden szerepel a tüzoltólegénység fizetésének javításáról szóló előterjesztés, melyhez bizonyára egyhangú örömmel fog hozzájárulni a közgyűlés. Derék tűzoltóink már régen megérdemelték, hogy helyzetükön javítsunk. Azt hisszük, ezt a javitást nem szabad véglegesnek tekintenünk s ha még ebben az évben befejeződik a biztositó társaságokkal a tárgyalás a költségekhez való hozzájárulás dolgában, talán újból juttatnak valamit a meglehetősen soványan dotált személyzetnek. Demjén tanácsnok előterjeszti a munkaközvetítés dolgában intézendő föliratot s ezzel végére értünk ama tárgyaknak, melyeket érdemes volt külön megemlíteni. A hatvankilenc tárgy között nincs több, -mely akár csak egy kis vitát is kelthetne érdemlegesen. De nincs is erre szükség. A szerdai közgyűlés nem a napirend, hanem a napirend előtti fölszólalás jegyében fog lefolyni. Ha nem is lesz kimondott, előre elrendezett, minden apró részletében kigondolt ünneplés, bizonyos, hogy igy közvetlenebb, melegebb, szívesebb lesz. Mert lehetnek a polgármesternek ellenségei, azt az egyet még a legelkeseredet- tebb ellensége is kénytelen elismerni, hogy ez alatt a tiz esztendő alatt hatalmasan dolgozott. De ugyan hol volnának az ellenségei ? A tavalyi választáson öt vagy hat fekete golyó volt a választó urnában háromszáznál több szavazat közül. S még ebből a számból is valószinü, hogy legalább kettő-három tévedésből került a fehér golyók közé. Volt tehát — mondjuk — három bizottsági tag, aki nem akarta Bárczyt polgármesternek. Hogy ki volt ez a három, azt akkoriban kíváncsian találgatták s legalább tiz bizottsági tag jött gyanúba. Most azonban fölF f TíC^TTST V Gyár és főüzlet: I J 1 BtÜDdCa IBII Budapest, VII., Szövetség-utca 35—37. Gyiijtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58 45, 128 13,