Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-06-07 / 23. szám
о Független Budapest közjegyzői költség mögött, ha egy bizottsági tag ilyen kijelentést tesz? A közjegyzőnek tarifája van. Minden szolgáltatásáért meg van állapítva a díj. A közjegyző nem olyan, mint az ügyvéd; nem lehet különbséget tenni kis közjegyző vagy nagy közjegyző között. Egyiknek úgy kell dolgoznia, mint a másiknak. Hiába jegyezte meg Feleki Béla, hogy »ha ötezer koronánál kétezer koronával becsapja a fővárost a sörgyár, nem számit.« Igenis számit; nem a pénz miatt, hanem azért, mert amikor a főváros nyilvánvaló szívességet tesz valakinek, az ne járjon el igy. Egyébként sincs benne a közgyűlés határozatában, hogy a gyár felszámíthatja ezeket a költségeket. Politzer Gusztáv dr. indítványa, melyet a közgyűlés elfogadott, szószerint igy szól: »Járuljanak hozzá elvben a cseréhez, azonban ama föltétel mellett, hogy csak annyit adnak a cserélendő telekért, amennyi értéküt a serfőző részvénytársaság vett, a különbözetet pedig tartozik 28 koronájával számítva megfizetni, annyival is inkább, mert most eltekintenek még a tiz évi korlátozástól is. Ez 87.000 korona differenciát tesz ki, azonkivül viselni tartozik a gyár a cserével és adásvétellel járó összes átírási illetékeket is.« Hol van itt szó ügynöki jutalékról, ügyvédi meg közjegyzői költségről ? Mért fizesse ezt a főváros, mért ne a gyár? Hátra van még a közgyűlés döntése, amely — ha hű marad korábbi állásfoglalásához — nem lehet más, mint hogy ezeket a költségeket nem szavazza meg. A sörgyár vigye a telket, de ne nevessen a fővároson. Vagy talán a másfélszázalékos ügynöki províziót, az ügyvédi meg közjegyzői expenznótát is a főváros csak azért fizesse, mert jócskán telik — a deficitből. Nyári közgyűlések. — Mi a szünet előtti munkaprogramm ? — A pénzügyi bizottság ülésén igen életrevaló indítvány merült föl. Régi tapasztalat az, hogy a nyári szünet előtt rendszerint igen sok nagy fontosságéi ügy kerül a közgyűlés napirendjére és az összes tömörített napirend mellett egy-két fontosabb ügy tárgyalása után annyira kifogy a bizottsági tagok türelme, hogy igen sokan eltávoznak. Különben is annyi időt töltenek el egy-egy, tárgynál, hogy sok igen fontos javaslat este 8 óra felé alig egy pár bizottsági tag jelenlétében nyer elintézést — a tanács tagjainak szavazatával. Feleki Béla most azt indítványozta, hogy a legközelebbi pénzügyi bizottsági ülésen tegyen a tanács jelentést arról, hogy micsoda ügyeket kíván a nyári szünet eVtl sürgősen letárgyaltatni, hogy még idejekorán megmondhassák azután a nézetüket, hogy mely ügyek azok, amelyeknek a tárgyalására elegendőnek tartják az őszi közgyűlések egyikét. Azokat az előterjesztéseket, amelyek még nyomtatásban is valóságos köteteket tesznek ki, nagyon helyes volna a közgyűlés tagjaival már most megismertetni anélkül, hogy azoknak letárgyalását még a nyári szünet előtt kívánnák, igy azután volna elég idő a kérdés tanulmányozására és a nagy elaborátumok átböngészésére, valamint annak a nyugodt mérlegelésére, hogy az ilyen terjedelmes előterjesztésben megszavazni kért nagyobb befektetéseket tényleg lehetséges-e a mai rendkívül viszonyok között megszavazni a főváros anyagi érdekeinek a kockázata nélkül. Értesülésünk szerint még junius 21-én és julius 5-én lesz közgyűlés. пввавпввававвваававввввапввавввавввавваЕвввваВф kötvények a legelőnyö- ■ sebbek élet-, tűz-, baleset-, 5 szavatossági-, betöréses- 2 lopás elleni, üveg-, jég-és állatbiztosításoknál. Felvilágosításokkal, prospektusokkal f/f!ПfiГ) !m és díjajánlattal szívesen szolgál a J/ MHUfih. f/f Általános Biztosító R.-T. igazgatósága ■ Budapest, VII. kerület, Károly-körút 3. szám S és a társaság képviselőségei az ország minden részében. B Összes biztosítékok 22 millió korona. — Kartellen kívül. “ Részvénytőke 6,000.000 korona. Telefon: 153—98, 2—11,2—12. о • A legújabb városi adó. — A luxusadó jövedelme: évi másfél millió K. — Még az 1916. évi költségvetésnek közgyűlési tárgyalása alkalmával Vázsonyi Vilmos indítványt tett a vigalmi adónak a fővárosban való behozatala iránt. A vigalmi adó Franciaországban, Németország több városában, sőt Magyarország egyik-másik városában is megvan. A- már meglevő rendszerek tanulmányozása után tette meg a pénzügyi ügyosztály a javaslatát a vigalmi adónak a fővárosban való behozatala iránt és erre vonatkozó javaslata valószínűleg hamarosan tárgyalás alá fog kerülni. A javaslat szerint adót kell fizetni a színházi előadások, a mozgófénykép mutatvány ok, a ló- és ügetőversenyek, cirkuszi előadások, hangversenyek, egyéb előadások, mutatványok és versenyek után. Természetesen a tudományos előadások adó alá nem esnek. Az adótétel az említett szórakozásoknál 10°/o lesz, mig az orfeum előadások, bálok és táncmulatságok után az adó 20°/o-ot tenne ki. Tervbe veszi az ügyosztály e mellett azt is, hogy a nyilvános helyeken vagy egyesületekben, kaszinókban stb., a kártyajátékot is 20°/o-os adóval sújtja. Nincs szó azonban a pezsgőadóról, mert a pezsgőnek mint szeszes italnak a megadóztatása inkább az állam hatáskörébe esik. Az uj adót a főváros részére az illető vállalkozók fogják befizetni, az ellenőrzés pedig vagy a kiadott városi bélyegjegyek utján, vagy felülbélyegzéssel történik, a kártyajátékokról a nyilvános helyiség tulajdonosa vagy az egyesület pontos nyilvántartást tartozik vezetni. Az ügyosztály reméli, hogy az uj adó kezelése és ellenőrzése a főváros meglévő személyzetével ellátható lesz, vagyis ezen a címen személyzetszaporitásra nem lesz szükség. Ami a vigalmi adó hozadékát illeti, az körülbelül 11/2 millió K-ra becsülhető, ami abban az esetben, ha a kezelés külön költséget nem igényel, .mégis számottevő összeg a főváros háztartásában és épen elegendő volna a legutóbbi közgyűlésen a fővárosi alkalmazottak részére megszavazott kedvezmények költségeinek a fedezetére. Ennek az adónak a behozatala nagyobb tanulmányokat nem kíván, mert a külföldön erre nézve megvannak a tapasztalatok, nincs tehát semmi ok arra, hogy az erre vonatkozó előterjesztést a közgyűlés még a nyári szünet előtt le ne tárgyalhassa és akkor ennek az uj adónak a hozadéka a jövő évi költségvetésbe már beállítható lesz. A Lovaregylet halasztást kér. A Magyar Lovaregyletről nem lehet elmondani, hogy jóakarója a fővárosnak. Akkor, amikor az uj versenytér bérletéről tárgyaltak, a Lovaregylet — mert nem tetszett neki valami — kevétyen és keményen jelentette ki, hogy ha a főváros nem enged, akkor elviszi a lóversenyt innen Alagra. Nagy nehezen tudta a főváros a jeles egyesületet rávenni arra, hogy az uj versenypályánál ne aranyakat fizessen az urijog elismeréséért, hanem tisztességes összegű bért a főváros tulajdonában lévő terület után. Ugylátszik, azt az időt, amikor három aranynyal fizette meg a fővárost, nehezen tudja elfelejteni a Lovaregylet. Most, amikor már 1916 folyamán meg kellett volna nyitnia az uj versenypályát, azzal a kéréssel fordult a tanácshoz, hogy adjon neki haladékot a békekötéstől számított három esztendőre s ez alatt az idő alatt természetesen a régi aranyak fejében használhassa a régi pályát. . . . Nem akarunk bővebben kitérni arra, hogy a Lovaregylet miképpen alkudott. A sokszor ócsárolt és lekicsinyelt szatócsnak becsületére vált volna, ha úgy tudott volna alkudni és krajcároskodni, mint a Lovaregylet. Eleinte nem akart bért fizetni, a szerződés világos intézkedése ellenére, azután csak azt az összeget kínálta, amelyet a főváros mint haszonbéres földért kapott az uj pályáért, mig végül aztán mégis kénytelen volt megadni a szerződés megszabta összeget. A pénzügyi bizottság ennek ellenére igen elnéző volt a jeles egyesülettel szemben. A javaslatot, illetve a kérelmet mindössze oda módosította, hogy 1916. január elsejétől számítva két esztendőre adott halasztást, a régi pálya használatáért azonban nem követelt semmit. Úgy hisszük, a közgyűlésnek más állásponton kell lennie, mint a pénzügyi bizottság- nak. Szabó Imre dr. tiszti főügyész fölvilágosi- tásából az tűnik ki, hogy a háború nem vis major, ^ tehát a főváros követelheti a Lovar- egylettől azt, hogy az uj pályát nyissa meg az 191.0. év folyamán. Senki sem kívánja azonban, hogy a főváros olyan szigorú legyen a Lovaregyletfel szemben, mint az egyesület volt annak idején a fővárossal. Ha csakugyan fizikai lehetetlenség volt a pályát megnyitni, teljesítsék a kérelmét, de előbb mindenesetre vizsgálják meg a dolgot. Nem bizonyos, hogy a totalizator vagy a nagy tribün építése azért késett, mert háború volt ; lehet az is, hogy azért, mert a munkás drága volt s a Lovaregylet nem akart nagyobb munkabért fizetni. Ebben az esetben nem volna szabad a fővárosnak kíméletet és elnézést gyakorolnia. A Lovaregylet nem közintézmény, nem kultúrintézmény és nem is szegény. Igaz, hogy a hadikölcsönre jegyzők névsorában nem olvastuk a nevét, igaz, hogy a rokkantak és árvák támogatásában eddig még nem működött közre, de azért nem szegény egyesület, amely ne tudná megfizetni a magasabb háborús munkabéreket. Ebben az esetben nincs helye annak, hogy a főváros halasztást adjon, vagy ha ad, ne tegye a rendes bérért, hanem követeljen magának többet. Kár, hogy a Lovaregylet kérelmének teljesítésére nem lehet rámondani azt, hogy iparpártolás, mert bizton akadnának olyanok, akik ezt hangoztatnák. Azt már hallottuk, hogy Budapestnek szüksége van a versenyekre, de ha el is fogadjuk ezt az állítást, gondoljuk meg, hog3m Lovaregyletnek legalább is ug}Tan- akkora mértékben van szüksége Budapestre! Mehet ő ki versenyeket rendezni Alagra: a közlekedés tökéletlensége rengeteg kárt okozna neki. Éppen ezért semmi kímélet. A Lovaregylet nem érdemli meg a méltányosságot. Ha igaza van, ha jogos a kérelme, teljesítsék, de ha nem, akkor ne leg\renek elnézőek vele szemben. Meg kell vizsgálni, bizottságot kell kiküldeni, hog\r megállapítsák : csakugyan fizikai lehetetlenség volt-e megnyitni 1916-ra az uj pályát ? Krumplimonopólium, — A burgonyakereskedelem a főváros kezében. — Hiába szidták a parlamentben a főváros közélelmezését, a kormány legutóbb, akkor, amikor a fővárosi zöldségelárusitó üzemet megbízta azzal, hogy a fővárosnak és a vidéki nagyobb városoknak korai burgonyával való ellátását szervezze és ezenfölül az Ausztria és a Bosznia-Hercegovina részére szánt mennyiséget is közvetítse, a főváros ezen üzemével szemben a bizalmának adott kifejezést. Habár egyelőre csak a júliusi és augusztusi burgonya beszerzéséről van szó, a főváros ezt a megbízást elvállalta, mert ezzel az exportot erre az időre teljesen a kezébe kapta, ami az áralakulás és egységes irányítás szempontjából igen fontos. Az erre a célra külön létesített burgonyabeszerzési osztálynak külön tőkére sincs szüksége s a szükséges néhány heti forgó tőke a hatósági zöldségelárusitó üzem pénztárában rendelkezésére áll. A fővárosnak ez a megbízása abból a szempontból is jelentőséggel bir, mert ez precedens a jövőre, esetleg más élelmiszerek beszerzésénél is kaphat a főváros ilyen megbízást. Csak a gyöngébbek kedvéért jegyezzük meg, hogy ez a fióküzem nem a közélelmezési ügyosztály, hanem a városgazdasági ügyosztály vezetése mellett működik. FEST, TISZTIT! Gyüjtőtelepek a székesfőváros minden részében. Gyár és főüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utca 35—37. Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58-45, 128—13.
