Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-05-31 / 22. szám
о Független Budapest lés egyhangú helyesléssel fogadta az indítványt: most a tanácson a sor, hogy megtegye a magáét. Az ország Budapesttől nevezetes dolgot vár, szép és nagy cselekedetet: reméljük, hogy a tanács az országnak ezt a hitét nem fogja megdőli teni. A telekspekuláció alkonya. A Harrer-féle javaslatot egyhangúan elfogadták. — A legutóbbi közgyűlés legnagyobb szenzációja az volt, hogy a gyári célokra átengedendő fővárosi telkek eladási feltételeinek a megállapítása ügyében készült előterjesztéssel, amely a bizottsági tárgyalások során annyi pro és kontra nézetet váltott ki és amelynek a bizottsági tárgyalása hónapokon keresztül húzódott, a közgyűlés egy fél perc alatt végzett, pedig ennél az ügynél mindenki nagyobb vitát várt. A sokáig húzódó tárgyalások folyamán lassankint mégis csak kialudt az a nézet, hogy az előterjesztés a főváros érdekei szempontjából teljesen helyes és amellett az ipar fejlődésére sincs káros hatással. Ezt, úgy látszik, a javaslat ellenzői is belátták, ezért azután nem is próbálkoztak a közgyűlésen a tanácsi előterjesztéssel szemben állást foglalni. Ez a javaslat a főváros telekpolitikájának a kezdetét jelenti és most már elintézhetők lesznek azok a kérvények is, amelyekben a fővárostól ipari célokra telket kérnek. A városépítési ügyosztálytól, amely ezt az értékes és a köz érdekeit minden tekintetben szem előtt tartó javaslatot a közgyűlés elé terjesztette, a főváros telekpolitikája terén még igen nagyfontosságu javaslatokat várhatunk. Népjóléti központ. — A főváros uj szociális hivatala. — Általánosan elismert tény, hogy a főváros az egész háború folyamán tevéken}'- és áldásos szociális munkásságot végzett és amennyire csak módjában állott, gondoskodott a hadbavonultak hozzátartozói és a támogatásra szorulók helyzetének a javításáról. A főváros ez irányú működését kiegészítették a jótékony egyesületek, amelyek azonban kisebb körben végezték el a magukra vállalt feladatok feljesitését. A segítő tevékenység egységessé tétele és irányítása a háború alatt a polgármester elnöklete alatt alakult Központi Segítő Bizottság kezében volt, ez a bizottság azonban csak átmeneti intézmény, állandó szervezet nincs. A Központi Segítő Bizottság eddigi működésének a tapasztalatai alapján szűrődött le az a vélemény, hogy valami állandó szervezetet kell létesíteni, amely a jótékonyság gyakorlását és az ezzel összefüggő kérdéseket rendszeresen, egységesen lássa el és pedig úgy. hogy ne csak a hatóság ebbeli munkásságára terjeszkedjék ki, hanem ezzel a hatósági tevékenységgel megfelelő összhangba hozza a különféle egyesületek ilyen irányú működését is. Ezt célozza a Népjóléti Központ létesítése. Ebben az ügyben egy nagyobb előterjesztés készült, amely a kérdésnek minden oldalról való megvilágításával foglalkozik a rendszeres és állandó megoldással. Az előterjesztést a közgyűlés által négy bizottságból kiküldendő vegyes ad hoc bizottság fogja tárgyalni és az előterjesztés letárgyalása után, valószínűleg még a nyári szünet előtt, a közgyűlés elé fog kerülni, mint a polgármester szociális alkotásainak egy újabb láncszeme. Villamosvasúti mizériák. (Szaporodik a balesetek száma. — A dohányzási tilalom.) Az utóbbi időben a villamos vasúti balesetek száma meglehetősen szaporodott. Az év első négy hónapjában 19 halálos kimenetelű baleset volt, súlyos sebesüléssel járt több mint 100 baleset és körülbelül ugyanannyi volt a könnyű sérülést okozott balesetek száma. A főváros tanácsa legutóbb ankétet tartott ebben az ügyben, amelynek folyományaképen újabb határozatot hozott, megkereste az illetékes hatóságokat is, de, amint az eredmény mutatja, az újabb intézkedések sem bizonyultak elegendőknek arra, hogy a balesetek száma kevesebb legyen, mert a balesetek májusi statisztikája az előbbi hónapok statisztikáját lényegesen fölül fogja múlni a balesetek tekintetében. A közgyűlésen dr. Szalai Mihály igen életrevaló eszmét vetett föl a balesetek meggátlása érdekében benyújtott indítványának az indokolásában. Kétségtelenül áll az, hogy abban az esetben, ha minden villamos vasúti kocsin külön indító kalauzokat alkalmaznának — még akkor is, ha ezek nők volnának — a balesetek száma kevesebb lenne és ezzel a mai körülmények között a társaságok sem veszítenének, mert az ingyen utazók, akik most nagy számban vannak, megfizetnék az indító kalauzok javadalmazásán Ezzel egyidejűleg fölöslegessé válnának a vasúti kocsik belsejében lógó csengelyüszijak is, amelyek pedig nagyon sok bajnak az okozói. Nehezebb kérdés azonban a pótkocsikon a dohányzás megengedése. Akkoriban, amikor a dohányzás kérdését a közgyűlés tárgyalta, szó volt arról is, hogy a dohányzást a pótkocsikban engedjék meg, de a közgyűlés arra a legradikálisabb álláspontra helyezkedett, hogy a villamos vasúti kocsikon egyáltalában ne legyen szabad dohányozni, a tanács pedig egy nem régen hozott határozáta értelmében, a kérdés revízió alá vételét a háború tartama alatt nem tartja időszerűnek. Mindenesetre azonban, ha ezzel lehetne csökkenteni a balesetek számát és emberi élet volna megmenthető, inkább a dohányzást kellene eltűrni, annál is inkább, mert ma úgyis gyakran megtörténik, hogy a dohányzási tilalomnak a kalauzok nem tudnak érvényt szerezni. Ha a dohányzást a pótkocsikon megengedik, ezzel a közönség egyenletesebben fog megosztani a motoros és a pótkocsikon. /> Élelmezési problémák. (Zsirjegyek. — Javul a tejfelhozatal.) A népélelmező bizottság legutóbbi ülésén Folknsházy Lajos tanácsnok a zsirjegyek behozatalát és ezzel egyidejűleg zsir kivitelenek igazolványhoz való kötését javasolja. A zsirjegyek behozatala junius elejére várható, ha a kormány addig intézkedni fog vagy az élő sertések árának maximálása, vagy legalább is a hús és a zsir árának az élő sertés árával való aráiryba hozatala iránt. A belüg}''- miniszternek az ülésen jelen volt képviselője kilátásba hetyezte, hogy az élő sertések árának maximálása, illetve az árak arányosítása dolgában már a legközelebb dönteni fognak és pedig a fogyasztó közönség érdekeinek szem előtt tartásával, gondoskodni fognak arról is, hogy az újabban kibocsátandó rendelkezéseknek meg legyen a kellő hatálya. Ezt a kormány annál is inkább megteheti, mert, hogy egyebet ne mondjunk, pl. a sertéshizlalóknak kukoricával való ellátása az ő kezében van és csakis azoknak ad majd kukoricát, akik a kormány rendelkezéseit betartják. Természetesen sok más eszköz is áll a kormány rendelkezésére. A zsirjegy ellenében hetenkint és fejenkint 20 deka zsírt fognak kiadni úgy a főváros élelmiszerárusító üzleteiben, mint a hentesboltokban és az árak arányos megállapitása esetén nem kell attól tartani, hogy a zsirjegyek ellenében ne kapjon mindenki zsirt. Megsürgette a bizottság a zsiradékok, a faggyú és a szappan maximális árának a meghatározását is, természetesen annak a hozzáadásával, hogy gondoskodás történjék arról, hogy ne lehessen minden ellenőrzés nélkül a fővárosból kivinni ezeket a cikkeket. Ennek legnagyobb biztosítéka — amint ezt már a múlt alkalommal is megírtuk — az volna, ha a zsiradékok hatósági igénybevételét kimondanák. Szóbakerült az ülésen a tej-kérdés is. E tekintetben örömmel konstatálta a bizottság, hogy az eddíginapi 150.000 liter felhozatal 200.000 literre emelkedett. Ez ugyan még mindig nem elégíti ki az igényeket teljes mértékben, de mindenesetre örvendetes javulás. A tejfelhozatal szaporodása a legalkalmasabb idő arra, hogy a tej hamisítások ellen minél erélyesebben járjon el a hatóság. A tejhamisitás ügyében Folkus- házy tanácsnok kilátásba helyezte, hogy a tejellátás kérdéséi a főváros, ha nem is egészében, de jelentékeny részben kezébe fogja venni és ennek a kérdésnek a megoldására nézve olyan javaslatot fog tenni, amely az egész lakosság körében általános megnyugvást fog kelteni. Budapest üres lakásai. (Fogy az üres lakás — drágul a házbér.) Budapesten egyre kevesebb az üres lakás : ez természetes hövetkezménye a mai viszonyoknak. Ha sok budapesti háztartás szükebbre is szorult, ha sok család egy, közös lakásba is költözött, ezzel szemben megkezdődött a vidéki bevándorlás. Igen sok vidéki került Budapestre, majd a konjunktúra uj családokat vetett föl, amelyeknek szűk lett a régi keret s uj pénzükhöz méltó uj könryezetet kerestek maguknak. A statisztikai hivatalban eddig hat házbér- negyed adatait dolgozták föl .a háború alatt. Azt látjuk ezekből az adatokból, hogy a nagy ijedelem régen megszűnt, az üres lakások száma fogy s a lakások ára, amely sokáig olcsóbbodott, most ismét föleié menő tendenciájú. Hat házbérnegyed alatt, egészen 1916. február l.-éig a következő volt az üres lakások száma s a háziurak bérvesztesége : Negyed Üres lakás Negyedévi berveszleseg 1914. III. . . . . . 1.977 971.582 K. 1914. IV. . . . . . 2.910 1,300.438 » 1915. I. . . . . . 2.S99 1,378.051 » 1915. II. . . . . . 4.320 1,799.441 » 1915. III. . . . . . 3.986 1,695.924 » 1915. IV. . . . 1,618.279 » A háború hat negyedében 4,785.554 korona volt a lakásoknál való bérveszteség. Az üzlethelyiségeknél rosszabb a helyzet. Az üres üzlethelyiségek száma még mindig emelkedik : a legutóbbi negyedben 1.239 volt Budapesten. Az üres raktárak száma szintén nő: legutóbb 638 volt, mig a háború kitörését megelőző negyedben csak 210. A lakás árára vonatkozóan érdemes leközölni a háborút megelőző két évnegyed adatait is :Átlagos évi bérérték koronákban 1 szoba 2 szoba S szoba 4 szoba 5 szoba 1914. I. . . . 327 634 1.176 1.923 2.646 1914. II. . . . 341 757 1.268 1.965 2.572 1914. III. . . . 404 813 1.310 1.868 2.916 1914. IV. . . . 369 S16 1.346 1.914 2.774 1915. I. . . . 366 808 1.333 1.877 2.908 1915. ír.. . . 381 804 1.361 2.00S 2.977 1915. III. . . . 345 750 1.305 1.863 2.724 1915. IV. . . . 348 788 1.362 1.936 2.746 A lakás ára nagy hullámzást nem mutat, de most már határozott emelkedést tapasztalni. A háború után kétségtelenül újra lakásszükség fog beállani Budapesten, úgy hogy a fővárosnak már most el kellene követnie mindent, hog}'' a háború befejezése után rögtön módja legyen az építőiparnak a fokozott tevékenységre. Sí /"* Jf 2? / И kötvények a legelőnyöU f/йЯ sei,bek élet-, tűz-, baleset-, szavatossági-, betöréses- lopás elleni, üveg-, jég-és állat biztosi fásoknál. Felvilágosi fásokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a /füDCARIfl Általános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, VII. kerület, Károly-körút 3. szám és a társaság képviselőségei az ország minden részében. Összes biztosítékok 22 millió korona. — Kartellen kívül. Részvénytőke 6,000.000 korona. Telefon: 153—98, 2—11, 2—12. KOVALD fest, tisztíts ■ feBUj U Gyüjtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képvist Gyár és főüzlet: Budapest, VII., Szövetség-Utca 35—37. Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58—45, 128—13.
