Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-01-19 / 3. szám
2 Független Budapest A vilác/itás céljára szolgáló villanyáram és gáz met/adóztatása már sokkal, veszedelmesebb dolog. Ma, amikor a gázgyár községi üzem s az elektromos áramszolgáltatás teljes községesitése folyamatban van, az uj adó nem látszik másnak, mint a villany és a gáz megdrágításának. Ha a fővárosnak nincsen szándékában megváltani a Budapesti Általános Villamossági részvénytársaság telepét, ám hozza be a villanyáram adóját, de ha még komoly az akarata, akkor inkább egyenesen emelje az áram árát. A közönségnek mindegy, hogy adó formájában fizeti-e a drágább árat, vagy pedig egyenesen s ha már arról lenne szó, hogy a főváros pénzügyi egyensúlya kedvéért okvetlenül drágítani kell a villanyt és a gázt — csináljuk' meg a dolgot egyenesen. Legyen bátorsága a közgyűlésnek megmondani, hogy erre a fővárosnak múlhatatlan szüksége van! Az adónál az is félő, hogy az állam — ha nem is az egészet — de legalább egy részét követelni fogja, annál is inkább, mert az állam egyetlen uj adó-ötletet sem fog elszalasztani. A telekadó jogos és igazságos. Erre vonatkozóan már készült is előterjesztés és valóban semmi értelme sincsen a sok' halaszt- gatásnak. Sürgetni kell, hogy a készen álló adatok v alapján minél hamarább tegyen a tanács javaslatot, mert minden elszalasztott hónap kára a fővárosnak. Ami az önálló városi adót illeti, ez volna a leghelyesebb és legmegfelelőbb. Feleki Bélának', amikor a pénzügyi bizottságban kifejtette erre vonatkozó nézetét, tökéletesen igaza van: ez a progresszivitással és létminimummal biró önálló községi adó alkalmas volna arra, hogy a deficitet eltüntesse, sőt arra is, hogy a rendes mederbe terelje a főváros háztartását. S most,, amikor az állam az adórendszer megváltoztatására készül, a tárosnak résen kell lennie, nehogy a kedvező alkalmat elszalassza. Ha most, amikor remélhetően nemsokára újból a béke derűs és nyugodt idejét fogjuk élvezni, nem sikerül a fővárosnak az adórendszer terén a maga számára jelentős előnyöket kivívnia, akkor — elmulasztotta a letj utolsó alkalmat. Akkor csakugyan az lesz a helyzetünk, hogy a főváros politikai kisugárzása még évtizedekig egyenlő lesz a nullával, mert állandóan kénytelenek leszünk a kormányok kegyéért esedezni. Hogy pedig ez mit jelent a főváros életére és fejlődésére, azt — sajnos — sokkal többször tapasztaltuk a múltban, mintsem szerettük volna. Ä kenyérjegy-rendszer első hete. Meg lehet állapítani, hogy a kenyérjegy- rendszer első hete minden fennakadás és zavar nélkül múlt el. A pékek jelentése szerint a kenyérsütés mennyisége már az első héten jelentékenyen csökkent: kevesebbet hoztak forgalomba s a magánosok is kevesebbet küldtek' sütni. Az a hir, mintha a pékek egyike- másika a kenyérsütés és fogyasztás csökkenése miatt kénytelen lenne bezárni és üzemét megszüntetni, nem egyéb kitalálásnál, amelynek egyáltalán semmi alapja sincsen. Az elmúlt héten a nagy munkatorlódás és egyéb körülmények miatt a központi liszt- hivatal nem tudta elég liszttel ellátni a fü- szerkereskedőket, úgy hogy a közélelmezési ügyosztály úgy segített a bajon, hogy az első heti liszt- és kenyérjegyek érvényességét január 22-éig meghosszabbította. Ilyenformán senkit sem ér károsodás, mert az első heti lisztmennyiség nem megy veszendőbe. Kenyér volt elég az első héten s az utalványok beváltása mindenütt a legnagyobb rendben történt. Valójában nem is tudjuk megérteni, hogy az egyébként tapintatos tanács, hogyan veszíthette el ezúttal minden érzékét "a ■ tapintatosságnak ráháruló kötelezettségei iránt?! S egyenesen fáj nekünk, hogy azokon a helyeken, ahol az ilyen nüanszok érzékeny nyomokat szoktak hagyni, most olyan nemtörődömséggel vádolják még a hivatalos fővárost, amely nem a sajátja. A kenyér árára vonatkozólag már több panasz volt. A vendéglősök és kávésok alaposan kiakarják használni az uj helyzetet, mert az adag kenyeret általában kél darabra vágjak s így 12 fillért szednek érte. A rendőrség elhatározta, hogy a kávésokat ' és vendéglősöket szigorúan- megfogja büntetni, a közélelmezési ügyosztály pedig azt tervezi, hogy maximálni fogja a kenyéradagok árát a vendéglőben és a kávéházban, valamint minden más nyilvános helyiségben. A közélelmezési ügyosztálynak az az • elhatározása, hogy azoknak is juttat kenyérjegyet, akiknek van lisztkészletük, nagy örömet keltett -mindenfelé. Ilyenformán nem fog előfordulni, hogy budapesti családok, akiknek készletük van, kénytelenek magukkal vinni a kenyeret, ha vendéglőbe mennének. Mindenesetre fontos, hogy a közélelmezési osztály I ilyen apró előnyöket juttasson a lakosságnak, | mert az ilyen bizalmat és megnyugvást leélt j a hatósági intézkedésekkel szemben. Elmaradt fogadtatás. A világháborúmik reánk nézve egvik leg- fontosabb eseménye játszódott le pénteken éjjel ! Budapesten. A balkánvonat, amelynek utolsó j eugjan (iiessl báró, volt belgrádi követünk I hagyta el a szerb fővárost, tizennyolc hónapi kényszerű szünetelés után újra forgalomba he- lyeződött s pénteken éjjel robogott keresztül a fővároson. E korszakos jelentőségű eseménynek semmiféle látható nyoma nem volt Budapesten. I Hivatalos fogadtatást sem a kormány, sem a főváros nem rendezett, holott Németországban valamennyi helyen, ahol a keleti expressz áthaladt, tüntető módon rótták le a hatóságok azt a tiszteletet, amely ennek a kulturális és gazdasági eseménynek kijár. A tanács, amikor vádak érik, hogy nem rendezett hivatalos fogadtatást, bizonyára arra fog hivatkozni, hogy csak Berlinben és Konstantinipol vban, az indulási és érkezési véu- állomásokon kell ünnepélyes jelleget adni az ilyen eseménynek. Hiszen valóban úgy áll a dolog, hogy ez az érv, helytálló, például a kormány szempontjából, amely a szövetséges | kormányokkal egyetértésben állapodott meg ! abban, hogy csak Németország és 'Törökország j fővárosaiban fogják az ünneplésnek hivatalos ! pecsétjét ráülni az első Balkáncugra. De nem hivatkozhatik erre a főváros, amely eljárásaiban és cselekedeteiben anionom s amelvnek elemi kötelessége lett • volna, hogy a balkánvonat megérkezésénél < ja elindulásánál a hivatalt >s főváros örömét tolmácsolja legalább azzal. , hogy a tanács egyik lagja megjelent ; volna a pályaudvaron t is- a megérkezés pillanatában üdvözlő táviratul küldött volna Berlinbe és Konstantinápolyim. Üzlet a szállítási igazolványok körül. Hová viszik a budapesti készleteket? Előző számunkban megírtuk, hogy az utóbbi időben egy egészen uj ipar fejlődött ki a városházán: a szállítási engedélyek kijárása. A közélelmezési ügyosztály, amelynek hatáskörébe tartozik á szállítási igazolványok kiállítása, mint valami gyár, jobb ügyhöz méltó buzgósággal üti rá a hivatalos pecsétet a kijáró к kérvényeire s úgy viszik ki az élelmiszert Budapestről, mintha valamennyi készletünket az Andrássv-ut fa burkolata vagy a Fürdő-utca aszfaltja termelte volna. Serényi gróf állítása, hogy Budapest gazdasági kisugárzása egyenlő a nullával, régen megdőlt a közélelmezési ügyosztály tevékenységén: ugv sugározzuk az élelmiszert Ausztriába és különösen Galíciában, hogy már csüdaszámba megy. Naponta vaggonok indulnak el a fővárosból s ezeket az élelmiszerrel telt vaggo- nokat nem lehet föltaztóztatni, mert a köz- élelmezési osztály engedélyével csökkentik a Budapesten lévő élelmiszerkészletet. Eddig nem tudtunk arról, hogy Budapesten olyan óriási készletek vannak, hogy már fölöslegünk is van. Az élelmiszerárak alakulása nem bőségre mutat, hanem annak az ellenkezőjére, éppen ezért csudálatos és föl nem fogható, hogy éppen a közélelmezési osztály járul hozzá ahoz, hogy itt"lévő! készleteinket idegeneknek engedjük át. Szép dolog a testvériség, de az élelmiszer elsősorban mégis csak nekünk kell és nem Galíciának! Nem tudjuk, vájjon Folkusházy tanácsnok átvizsgál-e minden aktát, amely szállítási igazolvány kiállítására vonatkozik. Úgy látszik, hogy nem, meid különben nem történnék meg a vaggonszámra való kivitel. De éppen ezért kérnünk kell őt, hogy sok egyéb gondja és dolga mellett foglalkozzék a szállítási igazolványok ügyével; nézzen utána, hogy kik kérik, hová akarják vinni a mi nagy ügy- gyel-bajjal megszerzett készletünket? Ne enijedje, hoc/}/ a Royal-kávéház uzsorásai között, mini áru szerepeljen a főváros szállítási iyazolványa. mert ez lealázó úgy az ügyosztályra, mint a főváros egész közigazgatására nézve. ■UDCSBlt kötvények a legelönyö- ^ sebbek élet-, tűz-, baleset, szavatossági-, betöréseslopás elleni, üveg-, jég- és állat-bistositásoknál ДШШ1 Felvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szivesen szolgál a Általános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, VII. kér., Károly-körut 3. ssám. g Telefon: 153-98,2-11, 2-12. я it a iirtatág képviselőségei l Kartellen kívül Részvénytőke 6.000,000 korona. g я^яа ország minden résziben. Összes biztosítékok 22 millió koron»£ Чамвшммианмппва ••■»»» eaiaaaaaamiaas* Salgótarijáiii-, petrozsényi-, aniiavölgyi-, szászvári-, iiagymányoki-, karwiiii-, őst mii és porosz szenet; szászvári-, ostraui és karwiiii kovácsszenet; pirszéngyári és légszeszgyári pirszenet ipari gazdasági és háztartási célokra, minden vasúti- és hajóállomásra, Budapesten fuvarokban és szakokban is szabit: Salamon Jakab és Tsa. szénnaggykereskedés Budapest, V., Erzsébet tér 19. Telefonszámok: 73—96, 73-97, 73 — 98, 73—99, 156-56, 172 26. KOVÁID FEST, TISZTIT! " ™ ™ írVll iÍoIaIabaIí П ä7AhAäfoV9roo ív» i ii <1 n ti »»nor/obnn __ XTnmriünlütalr о Gy ár és főüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 35—37. Gyű jtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58—45 128—13.
