Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-26 / 4. szám
1914. január 26. 4. szám. NAGY BUDAPEST A ’’FÜGGETLEN BUDAPEST” ÁLLANDÓ MELLÉKLETE Munkatársak: Geley József, Hegedűs Gyula, Kerekes Aladár, Possel Gusztáv, Salgó Ignác, Serényi Gusztáv, Тоша Szilárd, Verbói Ármin, Vukovári Albert, Zólyomi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Visegrági-u. 40. Telefon: 169-38 Az esztendő beruházásai. Negyven millió közmunkákra. A hosszú gazdasági válságot a főváros háztartása is súlyosan nyögi: A teljesen elromlott pénzügyi viszonyok következtében a. főváros is kénytelen volt minimálisra csökkenteni a beruházásokat s meg kellett elégednie azzal, hogy csak olyan közmunkákat végeztessen el, .amelyek nem tűrtek halasztást. ^ Most azután, hogy a válság alapjában rendíti meg elsősorban az építőipart, azontúl minden árnyalatát a munkaalkalomnak, a főváros tanácsa végre tudatára ébred annak, hogy a munkahiányon s az ezáltal teremtett munkanélküliségen és nyomoron enyhíteni kell olyanformán, hogy az elintézésre váró közmunkákból minél nagyobb mennyiséget vegyen fel már idei költség- ségvetésének keretébe is. Miután a pénz- viszonyok némi csekély javulást mutatnak s Bárczy István dr. polgármesternek reménye van arra, hogy a közeljövőben nagyobb kölcsönt vehet fel, Írásbeli felszólítást intézett a minap az ügyosztályokhoz, hogy terjesszék be hozzá: melyek azok a közmunkák, amiknek megkezdéséhez még ebben az évben hozzá akarnak fogni? A tanácsi ügyosztályok eleget tettek a felhívásnak s bejelentették, hogy mit szeretnének még ebben az évben megépíteni. A bejelentések összege meghaladja a negyven millió koronát s ha a kölcsönszerzés sikerül, úgy a most beterjesztett programúi végrehajtása az idén legalább húsz millió koronát fog elfogyasztani. Ebből a bejelentésből érdekes, hogy az 1913. év építési statisztikája az előző 1912. évivel szemben valamivel javult. így 1913- ban 21 négy- és ötemeletes, 8 háromemeletes, 14 kétemeletes, 41 egyemeletes és 211 földszintes lakóház építésére adtak engedélyt. Az uj építések csökkenése azonban a lakásszükségletet már nem tudta kielégíteni, úgy, hogy az üres lakások száma 1913. végén már alig 800 volt s azoknak javarésze öreg, ósdi lakás. A lakáshiány tehát, amit a házbérek újabb emelése is bizonyít, megint jelentkezik, nem nagy vigasztalására a lakosságnak. Az 1914. évre most bejavasolt ópitő- programmból húsz millió korona jut az iskolák és bérházak, valamint kis lakások építésére. Az iskolák közül elsősorban kivitelre kerül a Bajza-utcai polgári iskola, a Karpfenstein- és Simor-utcai elemi iskola. Ezeknek a terveit, költségvetését a közgyűlés már engedélyezte, a belügyminiszter jóváhagyta. Tárgyalás alatt állanak ezeken kívül a következő iskolai építések: a kelenföldi, labanc-utcai, Szalay-utcai elemi iskolák; a vihar-utcai kisegitő-iskola, a római fürdőtelepi elemi iskola, egy polgári leányiskola az V. kerületben, az Alsó-erdősoron, az Erzsébet királyné-utón egy-egy elemi iskola és egy polgári iskola, a Fráter-utcában polgári és elemi iskola s végül a Hungáriaköruton polgári és elemi iskola. Ezeknek az építési költsége meghaladja a hat millió koronát. A húsz milliónak többi részét bérházak és kislakások építésére fordítják. A negyven milliós programm másik felét a többi ügyosztály foglalta le magának. Legnagyobb tétellel szerepel a gázgyár folytatólagos építése 9 millió koronával; a vízvezeték különböző bővítési munkálataira 2.600.000 korona; a deliért-gyógy fürdő 3 millió korona; a Széchenyi-fürdő szálló- épitése 500.000 korona; egészségügyi építkezések (kórház, elmebeteg megfigyelő stb.) 1.300.000 korona; közélelmezési intézményekre 1,800.000 korona. Ezek a főbb tételei a negyven milliós programmnak. A tanács a polgármester felhívására sietett beterjeszteni a tervezetet, mert — mint azt már hetekkel ezelőtt megírtuk — a polgármester egy uj kölcsön dolgában már megállapodott egy angol pénz- csoporttal. Az uj kölcsön 100—120 millió korona, mely február havában, de legkésőbben márciusban a főváros részére folyósittatni fog. Konyhakert vagy gyümölcsös? — Az üres telkek kihasználása. — A német városok, akárcsak Budapest, a perifériákon nagyobb ielektömböket vásárolnak, hogy a város fejlődését a maguk céljaira használják ki. Ezek a telkek esztendőkig üresen állnak s német kommunális körökben most arról folyik a vita, miképpen lehet legjobban hasznosítani a területeket addig, mig beépítés alá kerülnek. E témáról Jansen kertészeti igazgató cikket irt egy német szaklapba, melynek megállapításai és véleményei bennünket is érdekelnek. Jansen elvi ellensége a tisztított szennyvizek által öntözött földek konyhakertészeti célokra való kihasználásának és cikkében annak bizonyítására törekszik, hogy az ily módon öntözött földterület (Rieselfeld) higiénikus szempontokból konyhakertészeti célokra voltaképpen nem lenne kihasználandó. Szerinte, főleg nagyobb szárazság esetén, a tisztított szennyvíz, -— amely ilyenkor a kelleténél sokkal sűrűbben kerül a „Rieselfeld“-re — feltűnően inficiálja a vetemé- nyeket; úgy hogy Franciaországban, ahol a földnek ilymódon való trágyázása szintén meglehetősen elterjedt, 1906-ban a törvényhozás indíttatva érezte magát arra, hogy törvénynyel tiltsa meg az ilyen területeken olyan főzelékeknek termesztését, amelyek (mint pl. a saláta és paradicsom) főzetlen állapotban is élvezhetők. Jansen ebből arra a következtetésre jut, hogy a tisztított szennyvizekkel öntözött földterületek kerti kihasználásáról helyesebb lemondani és ezzel szemben nagyobb intenzivitással kell kertgazdasági célokra kihasználni az üresen álló városi telkeket, legyenek azok a városnak akár kül-, akár belterületén. Ami már most a kihasználás módját illeti, Jansen feltétlenül a veteményes kertet ajánlja a gyümölcstermeléssel szemben. Szerinte agyümölcs- termelésnek igen sok hátránya van, még pedig első sorban az, hogy a gyümölcsfa rendszerint csak nyolc esztendei gondozás után kezd jövedelmezni, addig pedig az ültetési és gondozási költségek egy-egy fa után átlag 25 — 30 márkára tehetők. Ezzel szemben agyümölcsfákjövedelmezősége meglehetősen jelentéktelen. Egy cseresznyefa átlag 3.50—4, egy almafa átlag 3, egy körtefa átlag 2.80 márkát jövedelmez Poroszországban és sokszor egyáltalában nem jövedelmez semmit, így pl. Naumburg német városban hatalmas gyümölcsöst létesítettek ezelőtt mintegy tiz- tizenkét esztendővel, de soha ebből a gyümölcsösből a városnak még jövedelme, nem volt, sőt 1908-ban a 27.000 fából álló gyümölcsös mindössze másfél mázsányi termést eredményezett. Közép-Németország klimatológiai viszonyai ennélfogva a gyümölcstermesztést egyáltalán nem javallják, mig ellenben a konyhakertészet a városi telkeken fényesen beválik, sőt a tisztított szennyvízzel permetezett földterületeken minden várakozást meghaladó jövedelmet hajt. Újabban a Majna melletti Offenbachban létesített a város a maga telektömbjein nagyszabású konyhakertészetet és a jó példát követni kezdik a többi városok is. Főelőnye az efajta kertgazdaságnak az, hogy egyszersmint a munka- nélküliek foglalkoztatására is szolgál és hogy a kerti termékeket nem kell szükségképpen piacra vinni, ami rendszerint a kereskedelmi kertészek ellenszenvét és tiltakozását idézi fel, hanem él lehet látni a termékekkel a városi kórházakat, népkonyhákat, árva- és szegényházakat, amelyeknek költségvetésében elegendő nagy tétel szerepel e kerti termékek átvételére. A MAGYAR Pp MYP ЧI PNEUMATIK 1/ i LfOi Tauril Pneumatik Részvénytársaság Budapest, VI. Mozsár utca 9. :: Telefon 99—^2.
