Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-23 / 12. szám
Kilencedik évfolyam. 1914. március 23. —ИММИМ—НИ Várospolitikai lap, a Budapesti függetlenségi és 48-as párt, valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek hivatalos lapja Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. •• Előfizetési ára a „NAGY BUDAPEST» melléklettel együtt: Egész évre 16 kor. «• Félévre 8 korona. Főszerkesztő: D"- SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRÁ6H GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest V, Vssegrádi-u. 40. • • TELEFONSZÁM: 169 — 38. .. — i — и ii и — — Hajnalhasadás ? A főváros közlekedési programmjának széles körvonalait mutatja az az elvi megállapodás, amely a Kossuth Lajos-utcai villamos létesítése dolgában körülbelül befejezettnek tekinthető. Az a körülmény, hogy a tanács — ezúttal először — keresztül fogja vinni az akaratát s a közlekedés lebonyolításának érdekeit úgy akarja szolgálni, ahogyan a legcélirányosabb: széles perspektívát nyújt a jövőre. Hosszú időn át az a balga hit uralkodott s talán sok tekintetben döntő ma is, hogy a közlekedés problémái szigorúan alá vannak vetve a villamos forgalmat lebonyolító magántársaságok érdekeinek. Mindenkoron mumusként szerepeltek ezek a magánérdekek s elég volt egyetlen szó, amely valamilyen reform ellen vétót kiáltott s már is hasravágódott előtte az egész kommunitás. Nem célunk és feladatunk, hogy rekriminál- junk, de csak át kell lapozni az utolsó évtizedek annáleszeit, hogy lépten-nyomon ezeknek a magánérdekeknek jogosulatlan érvényesülésére bukkanjon a kutató szem. Ki volt a hibás?— azt sem kutatjuk ezúttal, mert a múltak hibáit és bűneit nem a bosszú orvosságával kell gyógyítani. Ami a múlté, fátyolt reá! Minket csak a jövő érdekel, amelynek megalapozási munkái teherként a ma nemzedékének vállain nyugodnak. Ebből a szempontból nagy megelégedéssel kell fogadni a tanácsnak azt az előterjesztését, amellyel a Kossuth Lajos-utcai villamos dolgában a közgyűlés elé akar kerülni. A megelégedés forrása nyilvánvaló: kétségtelenül beigazolódik ezúttal, hogy nincs az a magánérdek, — még a legjogosultabb sem — amelynek a közérdek előtt hódolnia nem kellene, ha azokban, akik ezt a közérdeket képviselik, komoly akarat és energia él és érvényesül. A közérdek rabszolgájává tesz minden más érdeket, ha akadnak olyanok, akik nem hu- nyászkodnak meg, hanem kérlelhetetlen következetességgel munkálkodnak a köz javán. A Kossuth Lajos-utcai villamos dolgában ez az energia és ez a kérlelhetetlen következetesség kezdi bontogatni a szárnyait. Valami dereng a láthatáron, még nem lehet kivenni, hogy a hajnal derengése-e, de a szív ujjongva gondol arra az időre, amikor a sötétség eloszlik egészen s a nap meleg sugarai felfrissítik a tespedt vérkeringést. Ez az elv is, amely most veti előre az árnyékát, ilyen érzést ébreszt a szemlélőben. Kétségtelenül, áll mindenki előtt a bizonyosság, hogy' á magánérdekeknek természetszerűleg háttéíibö kell szorulniok, ha a kommunitás érdeke olyasmit parancsol, ami nme»-egészen Ínyükre. S bármennyire mumusok voltak is idáig, abban a pillanatban le kell hullania róluk az álarcnak, amelyet mesterségesen, évtizedek alatt fagyasztottak jégkeménnyé magukon, mihelyt elérkezett az a pillanat, amely cselekvést sürget és egész embert kíván a köz tényezőitől. S remélhetőleg ez csak az első lépés lesz, A közlekedési ügyosztály végre megtette előterjesztését a Kossuth Lajos-utcai villamos megépítéséről. Ennek a vonalnak engedélyezése alkalmából sok függő kérdést akar megoldani a főváros, amit természetesen csak helyeselni lehet. Az ügyosztály előterjesztésében jelzi, hogy a két villamos társasággal előzőén elvi meg állap óvásra jutott, ami kétségtelenül figyelmeztet arra, hogy a különböző villamos-párti bizottsági tagoknak nem kell pápábbnak lenni a pápánál. A megállapodást, a függő kérdések végleges rendezését kívánja a közönség s a közgyűlésnek meg kell tehát azokat valósítania. A lényeg igen helyes; mi csak néhány megjegyzéstakarunk tenni az előterjesztés részleteire. * A peage-szerződések ellen senkinek sem lehet kifogása. Az, hogy a Városi rámenjen a Közúti lipót-köruti sineire, igen fontos reform, mert a Nyugati pályaudvar előtt tűrhetetlen volt már egy nagy végállomás. A budai részeken való peage-szerződés nélkül a Városi nem tudna vonalat épiteni a Korvin- térig, már pedig igazán fontos, hogy a Városi végre eljusson Budára. A közös vonalak annuitását az évenkint megtett kocsi-kilométerek után fizeti a két társaság: ez helyes és igazságos megoldás. Igen fontos a Vámház-köruti peage dolgában való megegyezés rendezése is. A Vámház- körutra joga van már a Városinak, de a Közúti időközben felszedte az összekötő síneket. Ebben a Városinak is része van: ha a peage jogával állandóan élt volna, ha nem szüntette volna be a Baross-utca—Vámház- köruti vonalat, akkor a síneket sem lehetett volna a Kálvin-tér rendezésénél fölszedni. Bezzeg a Közúti használja az Eskü-térig biztosított peage-t, holott sok értelme nincs a kocsik addig való járatásának. De nagyon fontos ennek a kérdésnek rendezése azért, mert a Városi akkor eljut a Ferenc József-hídig. A hid budai hídfőjénél közlekedni fognak a városi kocsik s ha a híd pesti hidfőjéig is eljutnak: igazán nem lesz amely ledöntötte a bukott angyalok képzelt érintetlenségének ideáit: a többi most már jön magától feltartózhatatlanul. Csak arra volt szükség, hogy az emberek szemei kinyíljanak és merjenek tisztán, világosan látni is az érdekeknek abban a szövevényes hálózatában, amely a közérdeket, — mint sűrű köd a nap sugarait — körülveszi . . . túlságosan nagy dolog rámenni a Ferenc József-hidra. Ez a tendencia nyilvánul meg a Corvin- téri vonalnál is. A Városi a pesti oldalon eljut a Margit-hid pesti hídfőjéig: később nem lesz túlságosan nehéz dolog elvinni a Városit a Korvin-tértől a Margit-hid budai hid- ; főjéig. Mindezért a Városi is ad ellenszolgáltatást a Közútinak. Nincs ugyan benne az előterjesztésben, de biztos tudomásunk van róla, hogy a Közúti peage-t kap a Várositól az egész pesti dunaparti vonalra. * Az előterjesztés ellenzi a Közúti Vise- grái-utcai vonalát, holott a Visegrádi-utcában már levannak fektetve a sínek. Ehelyett a Csáhy-utcában akar vonalat építtetni egészen a Dráva-utcáig. Ez hibája az előterjesztésnek, mert a fővárost igen nagy kiadásba akarja belevinni. A Visegrádi-utca teljesen ki van épülve, mig a Csáky-utca csak a Wahrmann-utcáig van nyitva. A Wahrmann-utcától kezdve a Csáky-utca egy igen nagy darabon el van zárva, úgy hogy a fővárosnak igen nagy terjedelmű magántelket kell kisajátitania. A telkek a Roheim Károly és Fia cég, Wáncza József és neje s a Beocsini cementgyári Unió részvénytársaság tulajdonában vannak. Talán ezért akarja a főváros az uj vonalat a Csáky-utcában vezetni? * Kötelezi a főváros a Közútit arra is,, hogy építse ki a farkasréti vonal második vágányát. Ez kétségkívül helyes intézkedés. De meg akarjuk jegyezni, hogy ez micsoda nehézségekbe ütközik a főváros részéről. A farkasréti vonal második vágányát azért nem lehetett eddig kiépíteni, mert a vonal mellett húzódik el az Ördög-árok. Ha tehát a második sínpárt meg akarják épiteni, be kell tömni az Or dög-árkot, ami hozzávetőlegesen kétmillió koronába kerül. * Azok az uj szakászbeosztások, melyeket a főváros - kiköt, s a...munkás-, heti- és havibérKözlekedési reformok. (A tervezet előnyei és hátrányai, — Egy nagy kisajátítás. — Be kell tömni az Ördög-árkot.)
