Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-16 / 11. szám

6 Nagy Budapest Közgazdasági közlemények. A Buggyant agy ár közgyűlése. A Magyar Rug- iryánlagyár Részvénytársaság- szombaton tartotta rendes évi közgyűlését Marcus Húgé elnöklete alatt. Azigaz- gatésági”'elöntésből kitűnik, "hogy az üzletmenet az elmúlt év első felében, az általános válság dacára ked- : véző volt s a második félévben azonban egyes osz­tályok csak gyengén- voltak foglalkoztatva. Az 1913. éyben piacra hozott „Tauril" pneumatikok, melyeknek eladására а ,,'ГаипЬ Pneumatik Részvénytársaság, Buda­pest", valamint a Yrauril-Pne.umatik Gesellseuaft m. 1 . H. Wien" szereztetett, általános tetszést arattak és )-: i váló 1 minős'égnknol; fogva minden várakozást''félti 1- íiji.i Ю gy-o.rsaeággal hódítanak tért. -A társaság érdek- I á-éb- "t a rí ezé, vállalatok kivétel nélkül 'eredményesen miiködnek és tekintélyes részben a tavalyinál iifaga- . sabb. hasznot.mutatlak ki. Az előterjesztett, mérleg a szerződésszerű jutalékok és a tisztviselőknek kifizetett ■ \j utalinak. valamint az értékcsökkertési alapba utalt -45.823 korona 31 fillér (tavaly 250.0ÜO korona) levo­nása után 1,233.529 korona 41 fillér tiszta nyereséggel, 9. illetve a múlt'évről elővezetett 30.140 korona 13 fillér leszámítása után 1,197.289 korona 28 fillér tiszta nyere­séggel zárul. A közgyűlés a jelentést egyhangúlag i'•-• iudömásul vette és az igazgatósság' előterjesztéséhez képest elhatározta, hogy a tiszta nyereségből 093.000 korona, úgy mint tavaly 16 és lél százalék, 33 korona osztalék fizetésére fordjttassék, a rendkívüli tartalék- alap 395.000 koronával gyarapittassék, míg az igazgató- sági jutalékok levonása után fenmaradó 25.790 korona R47 fillér uj számlára vezettessék elő. A rendkívüli tar- íalékalap ezen uj javadalmazással 2,25fl.000 koronára emelkedik, a rendes tartalékalap ugyancsak 2,250.000 korona, úgy hogy a két tartalékalap együtt 4,5(0 000 .koronát tesz ki. ami megfelel az alantoké 100 száza­lékának.' Kommunális szemle. A községi mozi. A vidéki városok és köz­li-,segek egy . részében a; mozi Jett az első községi üzem. Ez kecsegtet a legnagyobb jövedelemmel s a léte­sítéséhez szükséges tőkét a,község sokkal könnyebben 'megszerezheti, mint egy magánember. A községi -mozikból nagy üzletet szándékozik most fejleszteni az a másfél éve megalakult részvénytársaság, melynek .„község, és- városfejlesztés“ a célja, de ügy látszik, legelőbb is a saját fejlesztését óhajija megcsinálni. A .terv szerint már 2000 lakosságú község is csinálhat mozit, mert az anyagszükséglet a minimumra fog redukálódni és többek között a filmkiadás csaknem fölét fogja a tömeges átvétel folytán kitenni annak, ■mint amennyit amagánvállalkozónak filmköltsége kitesz. Ezenfelül a községnek, ha. a községházán alkalmas helyiség áll rendelkezésére (pl. a képviselőtestület ülésterme) helyiségbérről sem kell gondoskodnia, végül pedig a személyi kiadásokat a község is redukálhatja azáltal, hogy az előadásokhoz szükséges személyzetet íx községi alkalmazottakból rekvirálja, ami azzal az előnynyel jár, hogy az üzem jelentékenyen olcsóbb lesz. A projektori állást (miután egy-egy községben hétenkint két előadás bizonyára elégséges lesz), mint mellékfoglalkozást elláthatja egy községi segédjegvző, (.vagy írnok évi 400—500 korona átalány ellenében, a pénztárnoki tisztségre szintén fog akadni a községi alkalmazottak közül évi 250 — 3( 0 korona tiszteletdijjal vállalkozó és ezenkívül még csak egy jegyszedőre van szükség, aki pl. aközségi szolga lehetne 120—150 korona béremelés ellenében. Ami már most a tényleges jövedelmezőséget illeti, gondos számítások alapján egy 3000—4000 lélekszámú községben átlag évi 2500 korona; egy 4 —5ü00 lélek­számú községben átlag 3500—4000 korona; egy 5 6000 lakosú községben átlag évi 5000 korona : egy 6000 lakosú községben átlag 6000 korona; egy 7000 lakosú községben átlag évi 8000 korona; egy 8000 lakosú községben átlag évi 9—10.000 korona; egy 9 — 10.000 lakosú községben pedig átlag évi 12.000 ko- i°na jövedelemre lehet számítani. így mondja ezt a tervezet. De rögtön hozzáteszi: s ha nem is lenne anyagi eredmény; a község szociális feladatot teljesít, amikor a lakosságot műveli! Itt bujt ki a szög a zsákból. Szóval mégis inkább egy részvénytársaság, mint, a községek fejlesztésére megy Magyarországon ez a legújabb községi üzem ! Kommunális pénzintézetek szövetsége. A kommunális takarékpénztárak Wiirttombergbun köz­ponti szervezetet létesítettek, мюе1у „Kommunális Takarékpénztárak Országos Szövetsége" elnevezés alatt irányítja a wiirttembergi járási és községi takarék- pénztárak pénzügyi politikáját és ügyvitelét. Az or­szágos'szövetség a'minap tartotta meg közgyűlését az ország fővárosában, Stuttgartban, Az évi jelentés adatai szerint: A wiirttembergi kommunális takarékpénztárak­ban 1913-ban 584 millió márka, (tehát körülbelül 700 mil­lió korona) volt elhelyezve betét gyanánt, holott a leg­magasabb betéti kamatláb mindössze 33 4 százalék volt. A betétek összege, dacára a rossz pénzügyi viszonyok­nak, 71 millió márkával (tehát körülbelül 85 millió koronával) haladta meg az 1912. évi betétek összegét. A közgyűlés elhatározta, hogy a betétek kamatlábát, tekintettel az ujabbi nagy versenye, 33/4 százalékról négy százalékra emeli fel. A kommunális takarék- pénztáraknak legerősebb versenytársai a legutóbbi évek során az életbiztosító-társaságok lettek, amelyek nagy intenzivitással foglalkoznak az alsóbb néposztályok életbiztosításával. A közgyűlés erre való tekintettel elhatározta, hogy legközelebb foglalkozni fog azzal a kérdéssel, nem lehetne-e az életbiztosító-társaságokkal valamely olyan szerződéses megállajnodást létesíteni, amely az egészségtelen versenynek véget vetne. El­határozta továbbá a közgyűlés, hogy állást foglal a postatakarékpénztárak behozatala ellen, mert ilyenekre a kommunális takarékpénztárak közkedveltsége és közhasznú tevékenysége mellett semmi szükség sincs. 0* ■ VIKTORIASSZABAD “ BEMENET bútorgyár részvénytársaság lakberendezési mintaterme Budapesten, IV. Városház-u. 4 Kossuth Lajos- utca sarok Szemüvegek ♦ Látcsövek о Mérő­eszközök ♦ Rajzeszközök ♦ Fény­képészeti kamarák és kellékek LIBÁL és MÄRZ Föüzlet: VI. Teréz- körut 54. sz. Nyugati pálya­udvarral szemben. Budapest Alapittatott I846 Fióküzlet: VII!. József- körút 77. sz. Üllői-uti sarokház mellett. Wagner Hugó okleveles gépészmérnök Telefon 43-93. Különlegesség: „AUTÓ DENSATOR“ szabad, alacsonynyomásu, gyorskerln- gésü melegvizfütés. Vállalat központi fűtési-, szellöztetési-, légszesz-, vízvezetéki-,csatornázási-, szivattyú - berendezésekre. BUDAPEST, Iroda: 11., Pálffy-utca I. sz. Műhely év, rakt. 11., Pálffy-utca I. sz. PLAKATOKAT Magyarország minden városában a iegmegbizhatóbban kihelyez és karbantart ORSZÁGOS PLAKÁT TÁRSASÁG Ш Budapest, VII. Dohány utca 84. Telefon 76-28. „Pallas“ nyugdíj-, élet és katonai biztosító r.t. Budapest, VI., Andrássy ut 24. Köt felette előnyös feltételek mellett nyugdíj-, élet-, hozomány-, nép-, katonai szolgálati ée orvosi vizsgálat nélküli életbiztosításokat I Kérjen prospektust! Képviselők kedvező feltételek mellett alkalmaztatnak. Kérjen prospektustl APOLLO műsora dominál! Az első Wolfram-fémből készült húzott drótszálas lámpa 75 % törhetetlen! 75% árammeg- takaritás I árammeg­takarítás ! MAGYAR-SIEMENS- SCHUCKERT-MÜVEK VILLAMOSSÁGI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, VI., Teróz-körut 36 ás VI. Gyár-utca 13. Г % GANZ ÉS TARSA-DANUBIUS GÉP-, WAGGON- ES HAJO-GYAR :: RESZVÉNYTARSASAG :• BUDAPEST, X„ KÖBANYAI-ÚT 3í. SZ. KOVALD TISZTIT! (jvöjlőitíiepeK ь székesfőváros minden részében Gyár es föüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 35-3? Képviseletek a vidék legtöbb városában. Teleion 58-45 128-13-

Next

/
Oldalképek
Tartalom