Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-23 / 8. szám
4 Nagy Budapest A király ráüzent a fővárosra. Megbízható forrásból szerezzük azt az értesülést, hogy a múlt héten a kabinetirodából jött üzenet a városházára. Úgy szólt ez az üzenet, hogy legfelsőbb helyen az a kívánság, hogy a „Zsófia-gyermékszanatórium“ ügyében nagyobb gyorsasággal járjon el a főváros adminisztrációja. Arról van szó, hogy a Zsófia-gyermek- szanatórium-egyesület szanatóriumot épit a Rózsa-dombon. A telekre ezelőtt két évvel megszavazott a főváros 112.000 koronát, azóta azonban semmi sem történt. A szanatórium építési engedélyét nem intézik el, a szanatóriumhoz vezető utat nem akarták megcsinálni, sőt az odavezető csatorna költségeit is az egyesülettel akarták megfizettetni. A legutóbbi pénzügyi bizottsági ülésben már ott láttuk a gyermekszanatórium ügyét. A belügyminiszter irt le a fővároshoz, hogy a csatorna 20.000 koronás költségét a város viselje s ebbe a pénzügyi bizottság (s a szerdai közgyűlés is) beleegyezett. De elhatározták azt is, hogy a szanatóriumhoz vezető utat 200.000 korona költséggel kiépítik s ezt az összeget már a jövő évi költségvetésbe felveszik. Az építési engedély is meglesz már nemsokára. Ez a gyorsaság, — mint informálónk mondja, — a kabinetiroda üzenetével függ össze. Eddig folyton huzták-halasztották a Háziurak és lakók. Kis példák a lakásuzsoráról. Igen tisztelt Szerkesztő ur! B. lapjának legutóbbi számában olvastam, hogy a háziurak ismét nagy stájgerolásí rendeztek. Engedje meg nekem, hogy ehez egykét adatot szolgáltassak. A Bécsi-ut környékének háztulajdonosai roppantul -sürgették a Bécsi-uti villamost és szerfelett boszankodtak azon, hogy Sándor Pál nem akart kocsikat járatni a már megépített vonalon. Amikor végre a közúti vasút engedett a ,,közkívánatának, a háztulajdonosok egyre-másra emelték a házbéreket. Amikor a lakók az okot kérdezték, a háziurak egyértelműen azt válaszolták : — Most már villamos jár a Bécsi-uton, tehát a lakás értékesebb lett. Hogy példát is hozzak fel: egyik háziúr, aki eddig 720 koronát kért két szobáért, a villamos megindulása után 900 koronára emelte fel a lakásbért. Mit tehetnek egyebet a lakók? Fizetik a magasabb házbért s éppen nem hálásak Sándor Pálnak a bécsi-uti villamosért. Egy másik példa. Amikor az autóbusz- előterjesztés megjelent s mindenki azt hitte, hogy az autobuszközlekedést csakugyan megvalósítják, még pedig rövidesen, egy naphegyi háziúr összes lakóinak stájgerolt. Egyik lakójának például 1300 koronáról 1600 koronára emelte fel a lakás bérét, az autóbuszra hivatgyermekszanatórium ügyeinek elintézését, még pedig a magánszanatórium-tulajdonosok befolyására. Eddig külön gyermekszanatórium nem volt a fővárosban, tehát a beteg gyermekeket vagy kórházban, vagy magánszanatóriumokban helyezték el. De a gyermekszanatórium módot fog adni a középosztálynak arra, hogy olcsón helyezhesse el a beteg gyermekeket s ezt a konkurenciát nem akarják látni a magánszanatóriumok. Ha meg nem tudják akadályozni az építkezést, legalább elhúzzák addig, ameddig lehet. A gyermekszanatórium-egyesületnek a védnöke Zsófia hercegasszony, a trónörökös felesége, kormányzója pedig gróf Zichy János, volt kultuszminiszter. Összeköttetései tehát vannak, s ez a magyarázata annak, hogy még a legfelsőbb helyről is ráüzentettek a főváros lassú adminisztrációjára, amely építési ügyekben egyébként amúgy is botrányosan rossz. Erre a hírre vonatkozólag felvilágosítást kértünk a szanatórium-egyesület vezető igazgatójától, dr. Fodor Oszkár kir. tanácsostól, aki erről az intervencióról nem tud, mert — kijelentése szerint —- neki ebben része nem volt. Az építési engedély kiadását szerinte ők késleltették addig, mig az előbb említett kérdések teljesen elintézve nincsenek. kozva. Amikor az autobuszelőterjesztés megbukott, a bölcs háziúr nem vette tudomásul... A nagy lakásszükségre vonatkozóan is tudok egy igen jellemző példát. Egy állami tisztviselőt, ctkinek . egyszobás lakása volt, még pedig meglehetősen félreeső helyen (nem is utcai) hirtelen áthelyeztek. A negyedévi házbért már megfizette, a lakását tehát gyorsan kiakarta adni valakinek, aki legalább a fele összeget visszafizeti neki. A cédula kitevése után félórára már jelentkezett valaki, aki kiakarta bérelni a lakást. Meg is egyeztek: az uj lakó az 1800 koronás lakás negyedévi ház- bérének felét lefizette. Most még hátra volt a háziúr. Az uj lakónak ugyan sok köze nem volt még hozzá, mert a lakást a régi bérlőtől vette ki, a háziúrnak éppen csak a jóváhagyására volt szükség. A háziúr azonban — egy bizottsági tag, aki a legutóbb került a közgyűlésbe — ok- vetlenkedett. Beleavatkozott abba, hogy az uj lakó csak a felét fizette ki a negyedévi házbérnek. Többet követelt, de, a maga számára. Azzal fenyegetőzött, hogy különben nem adja oda a lakást, végül — egy igen gazdag ember — megelégedett a maga számára 30 koronával. Ilyenek a lakásviszonyok Budapesten, kis példákban megrajzolva. Teljes tisztelettel B. J. A fővárosi könyvtár nyomoz. Ki a szerző ? A múlt héten az egyik budapesti napilapban olyan adatok jelentek meg a Fővárosi Könyvtár adminisztrációjáról, melyek cseppet sem voltak hízelgők. A könyvtárban nagy feltűnést és meglepetést keltettek ezek az adatok, annál is inkább, mert világosan kitetszett belőlük, hogy aki irta, az szakember, még pedig a javából való. A könyvtár igazgatója nyilatkozatokat tett közzé, jelentést tett Wildner tanácsnoknak is, mindamellett igen-igen kiváncsi volt arra, hogy ki szolgáltatta az újságnak e nem hízelgő adatokat? Nemsokára megjelent egy ur a napilap nyomdájában s bizalmasan érdeklődött a kézirat iránt. Bő borravalót Ígért, ha néhány napra átadják neki a cikk kéziratát. Nem tudjuk, hogy az illető ki volt s micsoda köze volt a könyvtárhoz, de vájjon kinek és minek kell gondolni valakit, aki egy ilyen cikk kézirata iránt érdeklődik s még anyagi áldozatokra is hajlandó érte? De nemcsak ez az ismeretlen ur érdeklődött a cikk szerzője után. Egy ismert váci- köruti könyvkereskedő, aki összeköttetésben áll a könyvtárral, magára vállalta, hogy kinyomozza a szerzőt. Összeköttetéseket szerzett magának s nem is igen titkolta, hogy ha sikere lesz a nyomozásának, úgy ennek a sikernek némi befolyása lesz a könyvszálli- tásokra. Magától értetődik, hogy a könyv- kereskedő érdemeket akart magának szerezni s talán igy gondolhatott arra, hogy egy ilyen dolognak nagy súlya lesz majd akkor, amikor könyvvásárlásokról lesz szó. * A kérdéses cikk leadója jószivű ember. Amikor arról értesült, hogy a nyomdász kereshet, ha a cikk kéziratát kiadja, szépen lemásoltatta a cikket, az eredetit eltette, a másolatot pedig odaadta a nyomdásznak. Az érdeklődő ur a csinos borravalóért tehát megkapta — a másolatot . . . * A nyomozás vége: — a szerző nincsen meg. Azok az urak nem nyomozó talentumok s ezt a kis eseményt is azért kellett szóvá tennünk, hogy mások tanuljanak belőle. Olvasóink figyelmét felhívjuk a Szab. amerikai légelzáró készülékek hirdetésére, uriási tüzelőanyag megtakarítás. Hunc. r(<M /*1» л tyt kötvények a legelönyö- sebbek élet-,tűs-, baleset, JfunGßRig szavatossági-, betöréses- lopás elleni, üveg-, jég- és állat-bistositásoknál Felvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a Általános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, VII. kér., Károly-körut 3. szám. Telefon: 153-98,2-11, 2—12. Kartellen kívül év a társaság képviselőségei Részvénytöke 6.000,000 korona. aa orsaág minden résziben. Összes biztosítékok 22 millió korona BgT* i в I «з gj» ic> I > 1 > I о Cf Ев uz «, t “tSU® Ha Önnek rosszul záródó ablakai és ajtói vannak, vagy villában, széltől nem védett helyen lakik, fontos hogy ablakai Zajfelfogó! Több mint 2,000.000 forgalomban. Nagy tüzelőanyag megtakarítás! SZAB. AMERIKAI LEGELZARO KÉSZÜLÉKKEL felszerelve legyenek. — E találmány az ablakrészek mentén keletkező légáramlást teljesen megakadályozzák. Nem posztó, sem vatta, lui érclemezekból készül s az ablakokba lesz építve, miáltal tartóssága egyenlő az ablakkeretei. — Ajánlatok, kölségvclcsck és rajzokkal szú legjobb referenciákkal rendelkező Mádler és Wagner mem rugalmas szívesen szolgál a céfs B««lu|>est, V., Nzigei-iilen 2. gZ. Telefon Nzflin : 127—39.