Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-16 / 7. szám

PÉNZÜGY KERESKEDELEM Nagy Budapest S PÉNZ ÉS HITEL MEZŐ GAZDASÁG Az uj kölcsön jegyzése. A napilapok keddi számában teszi közzé a pénzügyminiszter prospektusát az 500 millió korona névértékű 4 és fél százalékos törlesztéses magyar állami járadékkölcsön tárgyában. Ezzel egyidejűleg a Magyar Álta­lános Hitelbank vezetése alatt álló konzor­cium a kölcsönből 400 millió korona összegre folyó hónap 21-én, szombaton, nyilvános alá­írást publikál, A járadékkötvónyek többi részét 100 millió korona összegben tudvale­vőleg a londoni N. M. Rothschild and Sons bankházának adta el a csoport. A londoni Rotlischild-bankház az általa átvett összeg­ből 3 millió fontot pénteken, folyó hónap 20-dikán Londonban, nyilvános aláírásra bocsát. A kölcsön 400 milliós összegére Magyar- országon, Ausztriában, Németországban, Bel­giumban, Hollandiában és Svájcban szomba­ton, folyó hónap 21-én tartják meg a nyil­vános aláirást. A magyar aláírási helyek Budapesten : a Magyar királyi központi állam- pénztár, a Magyar Általános Hitelbank, a M. kir. postatakarékpénztár, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár, a Pesti Magyar Keres­kedelmi Bank, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank, továbbá a magyar szent korona országaiban az összes királyi állam- pénztárak és adóhivatalok, a fentemlített budapesti intézetek,' valamint a Wiener Bank-Verein és az Angol-Magyar Bank ösz- szes fiókjai. Az uj kölcsönkötvények aláírási folyama Magyarországon és Ausztriában 90 korona 45 fillért tesz a névérték minden száz koro­nája után; Anglia és Németországrészére az aláirási árfolyamot 90.75 százalékban, Hol­landia részére 91 százalékban, Belgium ré­szere 90-85 százalékban és Svájc részére 90.50 százalékban állapították meg. Az aláirási ár­folyamok különböző volta onnan van, hogy a címletek névértéke nemcsak koronára, hanem márkára, frankra és fontsterlingre is szól és a paritásokat a devisa-árfolyamok jelenlegi állása adja meg, Az aláirási fölhívás értelmében a jegy­zés alkalmával 1914. julius 1-én és az 1915. január 1-én esedékes 1912. évi négy és fél százalékos állami pénztárjegyeket, melyekből tudvalevőleg összesen százhatmillió márka van forgalomban, fizetésként elfogadják oly- kópen, hogy ezeket az áilampénztárjegyeket a sorozatok megkülönböztetése nélkül a be­nyújtóknak né verték ben a folyó évi január 1-től számított szelvénykamatok hozzászámi- tásával számítják be. Az uj járadékkötvények a bemutatóra szólnak és magvar, német, francia és angol nyelven 480 korona, 408 márka, 504 frank, 20 font és ezen összeg ötszöröseiben, tízsze­reseiben és hús szorosaiban állíttattak ki. Ezek a kötvények folyó évi március 1-től kezdődőleg félévenként utólagosan minden év március 1-én és szeptember 1-én négy és fél százalékkal kamatoztatnak. A kamatok és a kölcsönkötvények tőke­értéke minden fennálló és a jövőben beho­zandó magyarországi adó, bélyeg és illeték levonása nélkül fizetettetnek ki. Az uj kölcsön az aláíróknak az átvételi árfolyam alapján és a hatvan éven belül névértéken történendő törlesztés esélyeinek figyelembevételével kö­rülbelül 5.13 százalékra rugó tényleges kama­tozást nyújt. A hét közgazdasági eseményei. Nagyon szűk keretek közé szorult az értéktőzsde üzleti forgalma. A papirok túl­nyomó része ma alacsonyabban áll, mint nyolc nappal ezelőtt és csak egy-két részvény kurzusában mutatkozott némi javulás. Külö­nösen a Magyar bank részvényei emelkedtek, mert a spekuláció biztosra veszi, hogy az intézet 36 koronás dividendát fog fizetni. A téglapapirok is, hosszú idők után, megint egy kis árjavulást értek el, mert az építkezés egyre nagyobb arányokat kezd ölteni, aminek persze elsősorban a téglagyárak látják majd a hasznát. A koronajáradék emelkedésének az uj félmilliárdos kölcsön emissziója vágta el az útját. A záloglevélpiacon ezzel szemben valami javulás tapasztalható. A kurzusok emelkednek, ami arra vezethető vissza, hogy kereslet mutatkozik irántuk és kevés címletet dobnak piacra belőlük. Az uj félmilliárdos államkölcsön, amelynek kibocsátása február 24-re volt tervezve, február 21-én kerül jegyzésre. A határnap megváltoz­tatása a londoni és berlini érdekeltség inter­venciójára történt, mivel ezek úgy találták, hogy a pénzpiac kedvező diszpozíciói kívá­natossá teszik a kölcsön mielőbbi lebonyolítását. A prospektust nálunk február 17-én, de Ber­linben már február 16-án hozták nyilvános­ságra. Nagy érdeklődést keltett a gazdasági világban Tolnay Kornélnak, a Máv. uj elnök­igazgatójának részletes programmja, amellyel reorganizálni kívánja a Mávot. A Máv. adminisztrációja és pénzügyi re­formja tárgyában Tolnay már részletes pro- grammot terjesztett fel Harkányi és Teleszky miniszterekhez. A sokatigérő programmból kiemeljük azokat a reformterveket, amelyek­nek megvalósitását a gazdasági közvélemény már régóta sürgeti. Tolnay javaslatot tett a refakciák fokozatos megszüntetése, az áru­tarifáknak egységes alapon való reformálása, az adminisztratív szolgálat decentralizálása és a személyforgalomnak kereskedelmi alapon való szervezése tárgyában. Nagyjelentőségű még a közlekedés szempontjából, hogy Tolnay kiterjedt kísérletek foganatbavételét ajánlja a villamos nagyvasúti üzem behozatalára vonat­kozólag. Előrelátható volt, hogy a Pool-szerzöclés revíziójával kapcsolatban a kivándorlási taná­csot összefogják hívni. Ez most tényleg be is következett, amennyiben a kivándorlási tanácsot február 17-re már össze is hívták. Ez alkalommal be fog számolni a belügyminisz­ter arról, hogy mit végzett a német hajós­társaságok vezetőivel. Az uj megállapodásokat külön szerződésben fogják precizirozni, ami annyit jelent, hogy az 1910-ben létrejött Pool-szerződést föl fogja bontani a kormány. HIRER. Megint drágább lesz a gyufa. Mióta a gyufatröszt megalakult, folytonosan emelkedik a gyufa ára. A gyufa árát ez a tröszt csak nem régen emelte fel 1 korona 12 fillérre. Most azt az értesülést nyertük, hogy legközelebb már 1 korona 20 fillérre akarják felemelni a gyufa árát. Érdekes, hogy a kartelen kívül maradt gyufaárak svéd gyufája 96 filléréit kapható. Emiatt most a tröszt kíméletlenül hozzálát a trösztön kívül maradt gyárak letöréséhez. Hogy milyen fegyverekkel küzd a tröszt, arra nézve elég ha megemlítjük, hogy a monarchia egyetlen gyufadoboz-gyárosát rábírták arra, hogy trösztön kívüli gyufagyárakat ne szolgáljon ki. A „Gresham“-tól — az Adria biztositóhoz. Mint szakkörökből halljuk, Schuck Józsefet, a „The Gresham“ budapesti igazgatóját meghívták az Adriai biztosító- társulat ausztriai igazgatóságához igazgatónak. Schuck József az Adria életbiztosítási osztá­lyát vezetné, de eddig még nem határozott afölött, hogy elfogadja-e a felkinált igazgatói állást. Egy bankszindikátus főnyere­ménye. A Pesti hazai sorsjegyek kurzu­sának felhajtására alakult konzorciumot, a sok csalódás és veszteség után, végre igen kellemes meglepetés érte. A Hazai sorsjegyek legutóbbi húzása alkalmával kisorsolt 200.000 koronás főnyeremény ugyanis egy, a konzorcium tárcájában levő sorsjegyre esett. Ezidőszerint körülbelül 20.000 darab Pesti hazai sorsjegye van ennek a bankcsoportnak és igy nem is lehet csodálni, hogy ők csináltak 9 treffert. Hirek a Hazai bankból. Arról értesülünk, hogy a Hazai bank rendes évi közgyűlésén báró Hatvány Bélát be fogják választani az igazgatóságba, ügy halljuk, hogy báró Hatvány Bélát ez alkalommal egyszersmind az intézet alelnökévé fogják meg­választani. Az utóbbi napokban több lap azt a hirt közölte, hogy a Hazai bank uj sörfőz­déje belép a sörkartelba. Mint most jó forrás­ból halljuk, ebből a híresztelésből egy szó sem igaz. A sörkartel és az uj sörfőző között még csak tárgyalások sem voltak ebben az irányban. A Központi jelzálogbank divi- dendája. A Magyar takarékpénztárak köz­ponti jelzálogbankja a hét végén tartja igaz­gatósági ülését, amelynek egyetlen tárgya az 1913. évi mérleg megállapítása. Úgy halljuk, hogy az intézet a tavalyinál nagyobb nyere­séget ért el, azonban 6°/0-os osztalékot fog fizetni. Az intézet az uj üzletév kezdetén 5u/0-os zálog­leveleket bocsátott ki, amelyeket a budapesti és a bécsi tőzsdén is jegyezni fognak. Az Angol-Osztrák bank uj el­nöke. Az Angol-osztrák bank igazgatósága tegnapi ülésében töltötte be a Morawetz elnök elhalálozása folytán megüresedett el­nöki tisztségét. Az uj elnök, mint előrelát­ható volt, dr. Landesberger Gyula, az eddigi alelnök lett. Hatmillió korona jégkár. Bizto­sitó társaságaink a múlt üzleti évben — mint a hivatalos statisztika megállapította — 22.106 jégkár után 6,247.366 korona jégkárt fizettek ki az előző évi 12,602.771 koronával szemben. A múlt évben tehát sokkal jobb

Next

/
Oldalképek
Tartalom