Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-11-02 / 44. szám
2 Független Budapest----------de arról szó sem volt, hogy ez az elv gyakorlatban mikor valósittatik meg. A főváros külömböző szervei tehát, amelyek azért alakultak, hogy az élelmiszeruzsorát megakadályozzák, teljesen tehetetlenül funkcionálnak, mert a legvégső eszköz igénybevételét a minisztérium nem bocsátja a rendelkezésükre. Ezzel szemben Ausztriában, vagyis Becsben is már ott tartanak, hogy miniszteri intézkedésekkel nemcsak az árakat, de a forgalmat is korlátozták. Ott nincsenek semmi tekintettel a lisztbárókra és élelmiszergrófokra, mert ott csak az a szempont irányadó, hogy élelmicikk az egész háború alatt megfelelő mennyiségben legyen s az árak úgy szabályozóijának, hogy a fogyasztó közönség (ide számítódik most a katonaság is) uzsora-áraknak ne legyen kitéve. Kizártnak tartjuk, hogy a magyar kormányban ne lehessen meg ugyanaz az erő és erély, mint az osztrákban, ha szivén viseli a fogyasztók érdekeit és eleve gondoskodni akar arról, hogy a hadiállapot alatt társadalmi katasztrófa ne következzék be. Ám az erély nem tűri meg az ankéton való szétforgácso- lását és befolyásolását az erőnek. Ahoz, hogy az élelmiszeruzsora kiirtassék és végleg meg- akadályoztassék, nem szükséges okvetlenül, hogy azoknak is beleszólásuk legj^en a dologba, akiket anyagi érdekeik a keztyüskezü kormányintézkedés kiprovokálására késztet, A mai rendkívüli állapot egyetlen embernek okos, fölényes és gyors intézkedéseit követeli. Lám, a vidéki kereskedelmi és iparkamarák már sorra jelentkeznek életrevaló és kivihető ideákkal. Az egyik azt tanácsolja, hogy a hatósági árakat ne a forgalom, hanem a készlet alapján állapítsák meg, ami egy- szersmindenkorra biztosítja azt, hogy uzsora ne lehessen, a másik azt követeli, hogy az állam foglalja le az összes gabonakészleteket, hogy ezzel is a hatósági árszabályozásnak támogatására lehessen. A minisztériumnak ilyen körülmények között nem szabadna kísérleteznie. A németek áldozatkészsége és az osztrákok szigorúsága intő példa a számára, hogy rendkívüli helyzetekben csak rendkívüli eszközökkel és gyors körültekintéssel lehet kioperálni az olyan rákfenéket, amiket az emberi kapzsiság és szükkeblüség szült. Tessék a hatósági árakat —■ nem a mai, hanem a készlet szerinti árfolyamokon — életbeléptetni a legrövidebb idő alatt s akkor a fogyasztó-közönség védve lesz teljesen az élelmiszeruzsorától! A főváros tisztviselői a harctéren. — Nincs uj alkalmaztatás. — A polgármesternek az a jelentése, amelyet a legutolsó közgyűlés elé terjesztett, beszámolt többek között arról is, hogy a fővárosnak közel kétezerhatszáz tisztviselője vonult be katonai szolgálatra, vagyis a tisztviselői létszámnak körülbelül ötven százalékát kell nélkülöznie most a főváros hatalmas adminisztrációjának. Szerencsére a háborús állapot bizonyos tekintetben annyira csökkentette a közigazgatás rendes munkáját s olyan szüle területre szorította azokat a teendőket, amiket okvetlenül el kell végezni, hogy az adminisztráció alig-alig érezte meg a 2600 tisztviselő hiányát s mindössze körülbelül 60—100-ra rúg azoknak a száma, akiket ideiglenesen alkalmazni kellett. Ezeknél az ideiglenes alkalmaztatásoknál is inkább a könyür ület és szánalom, mint a szűk séglet kielégítésé vezette a tanácsot és elsősorban a polgármestert, aki valóban a legnemesebb intencióktól vezéreltetve oldja meg azt a problémát, hogy a főváros lakosságának gazdasági egyensúlya rázkődtatást ne szenvedjen. Ma a helyzet az, hogy az elnöki ügyosztály bejáratánál ott lóg a figyelmeztetés, hogy a. fővárosnak semmiféle hivatalnokra szüksége nincs, de egyébként is uj állásokra, vagy ideiglenes alkalmaztatásokra fedezete sincs. A jövő szerdán: közgyűlés. Egy értesülünk, hogy a főváros legközelebbi közgyűlése a jövő szerdán lesz. A közgyűlés tárgysorozatát most állítják össze s természetszerűleg csak olyan tárgyakat vesznek fel reá, amelyekben a határozat- hozatal az adminisztráció zavartalan folytatásához szükséges. Sajnos, a bizottsági tagok között semmiféle mozgalom sem észlelhető, hogy ennek a közgyűlésnek napirendjére indítvány formájában olyan tárgyak is kerüljenek, amelyek a háború folytán nyertek aktualitást. Vájjon mért nem gondoskodnak a bizottsági tagok arról, hogy például az élelmiszeruzsorát itt. ezen a közgyűlésen tárgyalják le és világítsák meg minden irányban, hogy a tanácsnak módjában álljon, hogy a felmerült óhajok, sérelmek és kívánságok alapján járhasson el a minisztériumban ?! Az élelmiszerkereskedőkre nem kell semmi tekintettel lenni, mert azok az adott esetekben bizonyára nem az uzsorások, hanem a gyors hatósági szanálás álláspontjára fognak helyezkedni. Az élelmiszeruzsorán kívül még egész sereg olyan dolog van, amit a szerdai közgyűlésen szőnyegre hozni lehetne abból a célból, hogy a különböző anomáliák kiküszöbölődjenek s a hadiállapot alatt a főváros polgársága felesleges vexaturáknak ne legyen kitéve. Azuj barakk-kórház és a Rókus kihelyezése. A „Független Budapest“ irta meg legelőbb, hogy a Gyáli-uton épülő uj barakkkórház, amelyet már rövid idő múlva rendeltetésének is átadnak, a háború befejezése után arra fog szolgálni, hogy helyet adjon a Rókus kórháznak, amíg az uj, modern Rókus felépül. A pénzügyi bizottság minapi ülésén Bódy Tivadar alpolgármester megerősítette ezt az értesülésünket s kiegészítette azzal is, hogy a hadügyi kormánynak elvben semmi kifogása sincs az ellen, ha a 3700 ágyas barakk-kórházat a háború után erre a célra akarja a főváros felhasználni. Ez csak természetes, mert a barakk katonai célra akkor már jóformán teljesen használhatatlan lesz, az pedig egészen irreleváns, hogy a barakk lebontása nyomban a háború után, avagy csak két-három év múlva történik-e meg. A pénzügyi bizottságban nagy megelégedéssel vették tudomásul ezt a bejelentést, mert most már egészen bizonyos, hogy a Rókus-kórház kitelepítésével azokat a konjunktúrákat is ki lehet majd használni, amiket ez a Rákóei-uti hatalmas terület utcarendezési és pénzügyi szempontokból nyújt. Közgazdasági közlemények. A Rimamurányi közgyűlése. A Rimamurány- Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság- okt. 28-án tartotta Lánczy Leó v. b. t. t. elnöklésével 33-ik közgyűlését. A közgyűlés elé terjesztett jelentés megállapítja, hogy a vasipar visszaeső irányzata az üzemév egész tartama alatt erős mértékben jutott érvényre. Ennek dacára az elért nyereség kielégítő volt és megfelelő osztalék lett volna fizethető, ha a társulat nem állana a háborús események hatása alatt. A magasabb tartalékolás a normális viszonyok helyreálltával a részvényesek javára fog szolgálni. A testvérvállalatok közül a Hernádvölgyi Magyar Vasipar Részvénytársaság, azonos okok által vezéreltetve, tetemes nyereség-elővezetés mellett tíz korona osztalékot fizet. Az „Unió“ cs. kir. szab. vas- és bádoggyár társulat az 1913. üzletóvre tiz százalék osztalékot fizetett. A Kaláni bánya- és kohó-részvénytársaság üzletéve 1913-ban szintén kisebb nyereséggel zárult. Több részvényesnek a nyereség fölosztására vonatkozó fölszólamlása után Oesterreicher Samu dr. részvényes az igazgatósági ; indítvány változatlan elfogadását pártolta. Az elnök fölvilágositásai alapján a közgyűlés a nyereség föl- ! osztására vonatkozó javaslatot 4563 szavazattal 8 szavazat ellenében elfogadta, a jelentést egyhangúlag tudomásul vette és úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő-bizottságnak a felmentvényt egyhangúan megadta. Eszerint az 1913—1914. évi üzletév 10,221.784 korona 28 fillért kitevő nyereségéből az értékcsökkenési alap javadalmazására és egyéb leírásokra összesen 2,500.000 korona íordittatik s a ien- : maradó összegből az alapszabájVSzei'ü jutalékok levonása után a tartalékalap javába ^08.871 korona 37 fillér esilr. a részvényeseknek a 4O millió korona részvénytőke után részvényenként 10 korona, összesen 2 millió korona fizettetik ki, a kü^n tartalékalap javára 600.000 korona jut, a tisztviselő^ nyugdíjalapjáig 10П.000 korona, a társládák javára lOO.OOO korona fordittatik és a fenmaradó 5,515.493 korona fillér a jövő üzletév számlájára vezettetik át. Az esedékes szelvények november l-étől fogva 10 koronával vab tatnak be. A nyugalomba vonult Borbély Rajos műszaki vezérigazgatónak a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét nyilvánította. A közgyűlés végül Biró Árm‘u vezér- i igazgató indítványára a hadi jótékonyság céljaira 100.000 koronát szavazott meg. A közgyűlést követő igazgatósági ülésben Seemanv Jenő és Sátori Ernő cégvezetőket igazgató-helyettesekké, Pálmai Andor és Bécsi Mór főhivatalnokokat cégvezetőkké nevezték ki. Közgyűlés. Az Első magyar részvény serfőződe t. c. részvényesei és elsőbbségi kötvénytulajdonosai ezennel tiszteletteljesen meghivatnak a folyó évi november hó 14-én délelőtt 10 órakor a társaság Vili., Ester- házy-utca 6. sz. I. emeleti Irodahelyiségeiben tartandó XLVI.I rendes közgyűlésére. xaimri:m> : 1. Az igazgatóság évi jelentése, a felügyelőbizottság által megvizsgált mérleg előterjesztése, a kifizetendő osztalék megállapítása és a feltnentvény feletti határozathozatal. 2. Egy igazgatósági tag választása Azon t. c. részvényesek és elsőbbségi kötvénytulajdonosok. ldk szavazójogukat gyakorolni akarják, szíveskedjenek részvényeiket és elsőbbségi kötvényeiket, azok szelvényeivel együtt, az alapszabályok 13. és 44.'S--ai értelmében legalább három nappal a közgyűlés előtt a Magyar országos központi takarékpénztárnál (Budapest, IV.. Deák Ferenc-utca 7. sz.) léritvénv ellenében letenni, hol a felügyelőbizottság által megvizsgált és helybenhagyott mérleg, valamint az igazgatóság és felőgvelőbizottság jelentései nyolc nappal a köz gyűlés előtt a részvényesek és elsőbbségi kötvénytulajdonosok rendelkezésére állanak. Budapest, 1914 október 27-én. Az igazgatóság. A „Független Budapest“ felelős szerkesztője és kiadója: B. ViRAGH GÉZA. A kiadóhivatal hazgatója: SZILÁGYI MIKLÓS. kötvények a legelőnyösebbek élet-, tűs-, baleset, szavatossági-, betöréseslopás elleni, ü vég-, jég- és állat-bistosi tások nál Felvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a ffuDGÁBIJI Általános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, VII. кет., Károly-körut 3. ssám. Telefon. 163-98,2-11,2-12 Kartellen kívül ’>•• társaság régei Részvénytöke 6.000,000 korona, au orsae g minden résmi ban. Összes biztosítékok 22 millió kor.ua *■»■■*■■■■■■« ■■■■■■■■■■{■■■■■ma***■■■*■■■•■■• K0V1LD FEST, TISZTIT! ' ™ ЯИг V Я И ИИ UV í ■ V ii I i í\i í\ I <1 »k/k I.' О Cirr/vlr Atjfi A 1’«» («no lt/Ulrr/ilkAit T7 Av\iricn1 uf л1г 4Л Gyár és föüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 35—37. G.Vii.jfőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58—45 128—13.
