Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-26 / 4. szám
2 Független Budapest köreiből, igy múlhatatlanul szükséges, hogy a Közmunkák Tanácsának előadója, mint valami koadjutor működjék az alelnök mellett. Az előadó pedig nem lehet más, mint Harrer Ferenc tanácsnok, illetve a városépítési ügyosztály mindenkori vezetője. Ezt kívánja nemcsak a főváros érdeke, de a természetes fejlődés is. Ilyen körülmények között el lehet érni azt, hogy a Közmunkák Tanácsa olyan kapcsolatba lép a fővárossal, amely legalább nem egészségtelen. A főváros többségben lesz a Közmunkák Tanácsában, de nem is képzelhető, hogy ne legyen, hiszen a főváros elég önálló már ahhoz, hogy a saját ügyeit maga intézze. A Közmunkák Tanácsa abban az időben keletkezett, amikor a mai Budapest területén három város élt: ezek építésének szabályozására csakugyan szükség volt egy egységesen irányitó hatóságra. Abban a pillanatban, amint a három város egygyé lett, fölöslegessé vált a Közmunkák Tanácsa. A mozgalmat pártfogolnia kell mindenkinek, aki sürgősen akarja a kérdés rendezését, Mert akinek nem sürgős, az bele akar nyugodni abba, hogy a kormány egyszerűen betöltse az üres helyeket, a főváros érdekeire való tekintet nélkül. Beszámoló a közgyük lésről. A szerdai közgyűlés nem tartozott az érdekesek közé; még az a beszéd, melyet Feleki Béla mondott a tanács önkényességéről, sem keltette azt a hatást, melyet normális körülmények között keltenie kellett volna. Vájjon ki az, aki olyan sokat törődik ma azzal, dolgoznak-e a bizottságok vagy sem ? A pénzügyi bizottságot meglehetősen sokszor hivják össze s ez a bizottság végzi mégis a legfontosabb teendőket. Kinek fáj az, hogy a középitési bizottság nem ül össze olyan gyakran? Kinek hiányzanak Steinhardt Antal vagy Álpár Ignác felszólalásai ? Örülünk, ha hallgatnak a derék emberek s a polgármester egyenesen jót cselekszik velünk, amikor nem ad nekik alkalmat becses szakértelmük kifejtésére. Sok az nekünk így is. Azokban a tárgyakban pedig, melyek a szerdai közgyűlés napirendjére voltak felvéve, egyáltalában nem volt sérelem. Ami pedig az Erzsébet-sugárút vonalvezetésének megváltoztatását jelenti: két napra rá csakugyan elfogadta a középitési bizottság a javaslatot — de Steinhardt Antal megjegyzéseivel fűszerezve. Hát kellett ez nekünk? Vájjon ezért szólalt fel Feleki, hogy Steinhardt Antal minél többször jusson szóhoz ? Senki sem kisérte kommentárral Platthy György indítványát, melyet a választókerületek beosztása dolgában tett. A fővárosi törvény revíziójára kiküldött bizottság olyan alaposan letárgyalta ezt az ügyet, a Yázsonyi megjegyzései annyira fedilc a főváros jogos és igazságos álláspontját, hogy a közgyűlés egyhangúlag, járult hozzá az indítványhoz. Ünnepélyes megnyilatkozás volt ez : nem merték megzavarni felszólalásukkal a mindenkori hatalom alázatos szolgái . . . Bródy Ernőnek Martinovics emlékének megörökítéséről szóló indítványát egyhangúlag elfogadta a közgyűlés. De Martinovicsnak és mártírhalált halt társainak emlékezetéből a VII. kerület is ki akarta venni a részét s Benedek Dezső szintén indítványt tett. Vájjon hogy jön a hetedik kerület, ez a mindenkor megalázkodó, minden uralmon levő pártot vakon és gondolkozás nélkül támogató kerület a forradalmár jakobinusokhoz ? Még gondolatnak is furcsa; Ehrlich G. Gusztáv és Martinovics; Nessi Gyula és Szentmarj ay, Popper Mór és Sigray; Bogdányi Mór és Laczkovics . . . Szegény vértanúk! Elparentálták ezen a közgyűlésen Kasics Pétert is. A polgármester szavai melegek és őszinték voltak s a közgyűlés szívesen járult Pető Sándornak ahhoz az indítványához, hogy az elhunytat a főváros költségén temessék el. Sokat dolgozott életében a törvényhatóságban: ezt a megemlékezést csakugyan megérdemelte Kasics Péter. Az interpellációk — három volt — mind figyelemre méltók. Igaza volt Petri Ottónak, amikor a főváros árlejtései körül reformot követelt, igaza volt Baránszky Gyulának, amikor a városi vasút programmjának megvitatására kiküldött bizottság összehívását sürgette, de főképen igaza volt Ribári Mórnak a kéményseprők dolgában. Hol késik ez ügyben a házi kezelésre vonatkozó javaslat ? Tessék községi üzembe venni a kéményseprést s összekötni a tűzoltóság munkájával ! A mai rendszer a kisváros Pest maradéka, a világvárosi Pest egészen mást kíván. Akik Nessi Gyula közelében ültek, azok igen nagy hatásúnak mondották Ribári interpellációját. Hogy csakugyan az volt-e, az majd a polgármester válasza után fog igazában kiderülni. De annyi bizonyos : a polgármester nem foglalhat állást a házi üzem ellen . . . 560 eladó telek. Az Andrássy-íéle telektömb szabályozása. A városépítési ügyosztály a középitési bizottság elé. terjesztette a zuglói Andrássy- féle telekkomplexum szabályozási tervét. A bizottság minden módosítás nélkül hozzájárult ehhez a szabályozáshoz, amelynek az a legfontosabb eredménye, hogy a közeli jövőben 560 városi telek lesz eladó. A szabályozás tervét bőven ismertették a napilapok s bennünket nem is a szabályozás mikéntje érdekel. Nem fontos az sem, hogy a szabályozás a szomszédos Csávolszky-féle telkekre is kiterjed, melyek a Magyar Bank tulajdonában vannak s igy a gyors szabályozást nem kis mértékben a Magyar Bank jó összeköttetéseinek köszönhetjük. Fontos és jelentős maga a tény, hogy a szabályozás megtörtént s hogy a kihasználatlanul heverő telkeket végre értékesíteni lehet s ezzel igen nagy mértékben hozzájárul a főváros ahhoz, hogy minél több lakás legyen Budapesten. A főváros 12 és fél koronájával vásárolta meg a szabályozatlan telek ölét, a szabályozott telek négyszögöle pedig 40 koronába kerül. A terv az, hogy átlagosan 50 koronájával i értékesítik, a fekvés szerint 25—80 koronáért. E számítás szerint a fővárosnak még haszna maradna a tranzakción, de ismerjük az ilyen városi tranzakciókat s nagyon fogunk örülni, ha a főváros nem fog ráfizetni. Egy dolog azonban igen fontos és pedig az, hogy a fővárös minél előbb adja el a telkeket és pedig jelentékeny árengedménynyel, ha a vevő gyors beépítésre kötelezi magát. Minden lehető kedvezményt meg kell adni azoknak, akik rövid időn belül építeni fognak, mert ezzel nemcsak az építőipart támogatják, hanem polgárságot nevelnek, mely egy kis vagyonra fog támaszkodni. Ne rideg üzletnek tekintse a főváros az Andrássy-féle telkek értékesítését, hanem szociális és városfejlesztő eszköznek. Adjon módot arra, hogy a telkek olcsóbb részéből olyanok is vásároljanak, akik nem tudják egyszerre letörleszteni a telek vételárát, de a saját ház reménye takarékosságra fogja buzdítani őket. Főképen a spekulánsokra kell vigyázni, ami nem nehéz, hiszen csupán 560 telek értékésitéséről van szó. A főváros lakáspolitikai programmjába kell beilleszteni a telkek értékesítését s minél hamarább meg kell csinálni a Krausz Mayer- féle telektömb szabályozási tervét is. Megfelelően értékesíteni a telkeket, hogy hamarosan. néhány év alatt uj városrész épüljön rajtuk: ez az igazi, egészséges szociálpolitika! 1 1 Wikus Tátra Tejcsokoládé, < PÍű / A kötvenyek a legelő ну ö- • Mg iiÍ/ÍJMM8pl sebbek •ölet-, tűs-, baleset, J szavatossági-, betű re es- » lopáselleni, üveg-, jég-és állat-bistositásoknál 1 Felvilágosításokkal, prospektusokkal tfl; fJf'ÜDI * és díjajánlattal szívesen szolgál a d Í-... , ____pj ■ Ál talános Biztosító R.-T. igazgatósága 1 Budapest, VII. kér., Kár oly-körút 3. ssátn. ■ Telejon : 153-98,2-11, 2-12. Kartellen kívül és a társaság képviselőségei Részvénytöke 6.000,000 korona. aa ország minden részében. Összes biztosítékok 22 millió korona * & % VEKTORIÄj---------------------------а \SZ ABAD \ BEMENET bútorgyár részvénytársaság lakberendezési I ÍP mintaterme j Kossuth Lajos- 1 utca sarok Budapesten, EV. Városház-u. 4 ]■----------------------------------------------в % Я SZÉN, KOKSZ SALAMON JAKAB a T« «i Budapest, V., Erzsébet-tér 19 Telefonszámok: 73-96,73-97, 73-98, 73-99, 172-26. KOVALD fest,tisztit*. Gyár es föüzlet: Budapest, VH., Szövetség-utcza 35-:Г< Gyűjlőtelepek a székesfőváros minden részében —Képviseletek a vidék legtöbn városáoan. Teleion 58—45 128-15
