Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-10-19 / 42. szám
2 Független Budapest rafusokat s nemcsak dohányoztak a villamos kocsik peronján, de — horribile dictu! — helyet követeltek a kocsik belsejében is. S a jó Isten ne vegye tölünk zokon ezt a megjegyzést, mi — bizony — nem találtunk ezen semmi megütközni valót. Szép lassan és fokozatosan beletörődtünk abba, hogy egymás mellett szorongjunk a kocsik belsejében s rájöttünk arra is, hogy meg tudunk békülni azzal a gondolattal, hogy lehet valakinek sürgős dolga is s ilyenkor a buta paragrafus kedvéért nem illik sorra elhessegetni a kocsiktól. Hiszen a katonáknak s ez fájdalmasan szomorú — nem volt sürgősebb dolguk, amikor nyakig feltolongtak egy-egy kocsira, mint esetleg rohanva meghalni a hazáért.. S kinek nem jutott eszébe ilyenkor, hogy békés polgári időkben is egy-egy pillanat, amivel lekésünk — nem jelenti-e ugyancsak a halált?! 8 igy pattant ki a titok, hogy azok a bizonyos közlekedési tilalmak, amiket a polgárságnak nyögnie kell, lényegében csupa nagyképü aktusok, amikre nincs szükség, sőt nem is ildomos, hogy foganatba vétessenek. 8 bár azóta már megint elrendelték, hogy nem szabad dohányozni a villamos kocsikon, mégis sokkal okosabbnak tartanok, ha egyszerűen tűzbe dobnák ezeket a kellemetlen paragrafusokat s. bebizonyítanák, hogy a a hatóságok nem a polgárok vexálására, hanem üdvére vannak teremtve. Amiből persze az is következik, hogy ezentúl üdvös dolgokon törjék a hatóságok a fejüket . . . * * A Vilmos esászár-utért és a berlini-térért Németország fővárosa, Berlin is gyorsan revanzsot adott. A Kőniggraetz-strassét, amely a velünk való nagyszerű szövetség folytán úgyis túlságosan sértette már az osztrákok érzékenységét, elnevezte Budapestem strassének. Eszerint egyik főváros sem maradt adósa a másiknak, de mi azt szeret- nők, ha ebből az előzékenységből és udvariasságból melegebb viszony és érintkezés is fakadna a két pompásan fejlődő székváros között. A németek értik a módját, hogy miképpen csináljanak kultuszt az ötleteiknek s most már csak az hiányozna, hogy Budapest illetékes tényezői is megtanulják az ilyen fortélyokat . . . Az összes fővárosi iskolák műkődnek. — Az oktatás biztosítása az egész vonalon. — Sok akadály elhárítása után sikerült a közoktatási ügyosztálynak biztositania azt, hogy az oktatás az összes fővárosi iskolákban zavartalanul meginduljon. A legnagyobb akadály ebben a tekintetben tudvalévőién az volt, hogy az iskolák nagy részét katonai célokra kellett igénybe venni. Időközben azonban a hadvezetőség úgy intézkedett, hogy az iskolai épületeket lehetőleg mentesíteni kell a katonai beszállásoktól s ennek megfelelően azután módjában állott a főváros közoktatásügyi ügyosztályának is, hogy az összes fővárosi iskolákat megnyissa. Ahol az iskolai épület még mindig katonai célokat szolgál, о t ugyanazon kerület szomszédos iskoláiban összevontan tanítják a hajléktalan növendékeket. Miután erre nézve világos tájékoztató nem állott az érdeklődők rendelkezésére, már -múlt heti számunkban felhívtuk az illetékes ügyosztályt, hogy tisztázza a bizonytalanságot és nyugtassa meg végérvényesen a szülőket. Erre nézve azután Déri Ferenc dr. tanácsnok, a közoktatási ügyosztály vezetője a következő levelet küldte hozzánk: Igen tisztelt Szerkesztőség! A „Független Budapest“ f. é. október 12-ki 39—41. számának „Az iskolák nyitva maradnak?“ c. cikkében hibáztatja, hogy a közoktatási ügyosztály még mindig nem tudta biztosítani azt, hogy a főváros valamennyi községi iskoláját (jelesül az elemi iskolákat is) megnyissa, és ebben az égetően fontos kérdésben cselekvésre szélit fel engem. Az igen tisztelt Szerkesztőségnek bizonyára az iskolák megnyitása elé tornyosult nagy nehézségek és sok akadály ismerete sugalta azt a "feltevést, hogy iskoláink egy része még mindig nem nyílt meg, amely nehézségek és akadályok miatt már-már tényleg úgy látszott, hogy lehetetlen lesz összes iskoláinkat megnyitni, azonban szívós munkával sikerült a nehézségeket leküzdeni és az akadályokat — legalább egyelőre — elhárítani, úgy hogy az összes községi iskolák (az elemi iskolák is) már október 1-én megnyíltak és azóta zavartalanul folg tátják működésűket. Az igen tisztelt Szerkesztőségnek Budapesten, 1914. október 16-án kész szolgája Déri s. k. tanácsnok. Olybá vesszük ezt a konciliáns s minden irányban kielégítő választ, mint aktuális s nagyon is érthető kérdésünkre adott feleletet s csak elismeréssel adózhatunk Déri tanácsnoknak, hogy az akadályok elhárításából teljes erővel kivette a maga részét. A főváros beruházásai. A főváros illetékes tényezői most sorra igyekszenek megvalósítani olyan beruházásokat, amelyekre a költségvetés keretein kívül is felhatalmazásuk van. Ez az elhatározás abból a nemes indokból fakad, hogy kenyérkei eseti alkalom nyujtassék azoknak, akik a hadiállapot folytán munkanélküliek lettek. Ezen az alapon, amint a Fővárosi Közlönyben olvasható, már is egész sereg közmunkát juttattak külömböző vállalkozóknak s valószínű, hogy még további árlejtések következnek, mert hiszen jóval több az eszkimó, mint a fóka s a főváros nem valósíthatna meg annyi beruházást, amennyinek a tízszerese is elegendő volna a munkanélküliség teljes megszüntetésére. Az illetékes tényezőknek ezt az elhatározását természetesen csak helyeselni lehet. Minden tégla, amit a társadalom alapjainak szilárdításához hordhatunk, nagyobb értéket képvisel ma. mint békés időkben valamennyi kommunizáló elhatározás együttesen. Csak azt szeretnek biztosítva látni, hogy a közmunkákkal, amiket a főváros külömböző vállalkozóknak juttat, tényleg el is érik a célt, amire hivatvák. Ebben pedig az foglaltatik, hogy a fővárosnak biztositania kellene magát arról az oldalról, hogy a vállalkozók, akiknek kereseti alkalmat nyújt, valóban az üzleti tisztesség keretei között elégitik-e ki a munka- nélküliség igényeit?! Németországban hatósági utón biztosították azt, hogy a vállalkozók ne szorítsák le a munkabéreket. Kiváncsiak vagyunk, vájjon a főváros is gondoskodott-e arról, hogy vállalkozói tisztességes munkabéreket adjanak munkásaiknak s legalább annyi munkást foglalkoztassanak, amennyit békeidőben hasonló munkaalkalmakra foglalkoztatni szoktak ?! A főváros társadalma a munkanélküliség csökkentésére irányuló szociális szándékot csak akkor tudná igazi értékében megbecsülni, ha ezekre a kérdésekre megnyugtató választ kaphatna. Aminthogy nagyban hozzájárulna a megnyugtatáshoz az is, ha biztosítanák, hogy semmiiéle protekció, vagy klikktámogatás a közmunkák odaítélésénél nem érvényesülhet, egyedül csak a közérdek s a legszigorúbb tárgyilagosság. A sárga villamos Átszálló forgalmat a budai villamosokon! A városi villamos hosszú esztendők nehéz és elkeseredett küzdelme után átjutott Budára, ahol a közúti vasút évtizedeken át valósággal monopolizálta a forgalmat. Csak természetes, hogy a városi villamos budai relációival egészséges verseny indult meg Budán is a két társaság között s bár a sárga villamos egyelőre még csak csonka vonalon halad, ez mégis szükségszerűséget pótoló, egészséges kiinduló pontja lesz egy uj hálózatnak, amelynek egyrészt а II—III. kerület irányában, másrészt a felépülő Tabánban kell keresnie az érvényesülést. Az uj városi közlekedésnek egyik nagy előnye, hogy a nagykörút sarkától egészen a Rác-fürdőig szakaszforgalmat biztosit a publikumnak; mindaddig azonban ez az uj villamos reláció nem fogja kielégíthetni az igényeket, amig a két társaság között a budai átszálló forgalomra megegyezés nem létesül. A főváros forgalmi politikájából természetszerűen folyik, hogy a tanácsnak és a közgyűlésnek az átszálló forgalomra való megegyezést ki kell forszíroznia, mert ezt az utazó-közönség érdeke kívánja. Kell-e téli menetrend? A főváros közlekedési bizottságát szerdára ülésre hivfak < ssze, hogy a közúti vasutak téli menetrendjét megállapítsa. Az ülésnek ez a programmpontja ki-sé naiv és teljesen illuzórius, mert hiszen a villamostársaságok a legjobb akarat mellett is képtelenek lesznek bármilyen menetrendet betartani mindaddig, amig személyzetük kétharmad része védkütelezettségének tesz eleget. Most, hogy a másodosztályú népfelkelők behívása is sorra került, különösen rengeteg akadály fog hárulni a villamos társaságok ama törekvése elé, hogy a forgalmat a legtökéletesebben lebonyolít hassák. Normális időben, amikor a közúti vasutak üzleti politikája sok nélkülözhetetlen újításnak és forgalmi javításnak szokta útját állani, nemffuwh ж kötvények a legelönyö- % sebbek élet-, tűs-, baleset, ssavatossági-, betöréses- S lopáselleni., üveg-, jég-és állat-bistositásoknál Felvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a jfUQGARIX j Általános Biztosító R.-T. igazgatósága \ Budapest, VII. kér., Károly-körut 3. ssdm. ■ Telejon: 153-98,2-11, 2-12. Kartellen kívül ■ ét a iártasdg képvítelőtégei Részvénytöke 6.000,000 korona. \ <*• orvodg minden réveiben. ♦. Összes biztosítékok 22 millió korona • KOVALD FEST, TISZTIT! ' * íívillfíkÍAldTiAl/ П G7A1/Aűfnvurn0 tllliwl/kll »«АОг/лЬлп ŰaI /RaF Gyár és főQzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 35—37. Gyiijtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58—45 128—13.
