Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-06-15 / 24. szám
6 Nagy Budapest F elhőkar colók a Rózsadombon. Egy beteg telekspekulációs üzlet. Nevetséges, egyben azonban; bosszantó is az a terv, melyet a Rózsadomb s később a város elcsúfítására találtak ki azok, akik jó üzleteket szeretnének kötni újfajta ravaszkodásokkal. Élelmes emberek egyszerre kitalálták, mivel lehetne a lakásszükségen segíteni: a londoni kalitka-házak rendszerét szeretnék Budapesten meghonosítani, mert igy a drága telkeket könnyen lehetne értékesíteni. A terv a rózsadombi 1200 öles telekre van alapítva, melyre egy társaság 100 koronás áron szerzett opciót s ezt az 1200 öles telket 40 parcellára osztva szeretné eladni. Természetesen nem 100 koronás áron, hanem legalább háromszor annyiért, megtoldva azzal a nyereséggel, amelyet egy készen átadott házon még szerezni lehet. Elképzelhető, hogy egy negyven öles telken micsoda házat lehet építeni. Egy vékony és magas kalitkát, amely jól festhet Londonban, de amely abszurd és lehetetlen Budapesten s különösen az a Rózsadombon, amely villákkal van beépitve. Mégis, a köz- épitési bizottság hozzájárult ehhez a valóban különleges beépítési módhoz s nem ellenezte azt a tanács sem. Hogy van azonban az, hogy itt egy elvi határozatról van szó s az ügyelnem terjesztik a közgyűlés elé? Félnek talán a közgyűléstől, amely végre mégis döntő faktor szokott lenni az ilyen ügyekben ? Azt hiszik talán, hogy elegendő, ha majd a közmunkák tanácsánál szép csendesen elintézik ezt a „különleges“ beépítési módot s ezzel meglehet kerülni a közgyűlést ? Furcsa, hogy a rengeteg kiterjedésű Budapesten elő mernek állani negyven öles telkek beépítésével, de még furcsább, hogy ezt a közgyűlés kizárásával óhajtják elintézni. Vájjon kinek, vagy kiknek érdeke lapul- meg e szokatlanul és feltűnően furcsa dolog mögött? Nem hisszük, hogy ez a lehetetlen, városesufitó terv megvalósuljon. Annál is inkább nem, mert hiszen ha megengedik a Rózsadombon, meg kell engedniük szerte az egész városban. S akkor csakugyan szép lesz Budapest! Méltó mindazokhoz, akik meg nem gátolják, hogy ilyen ostoba tervek csak föl is vetődhessenek! Legyeu-e városi aszfaltgyár? Bőven ismertettük azt az előterjesztést, melyet az ut- és csatornaépítési ügyosztály vezetője, Fock Ede tanácsnok tett a községi aszfaltgyár felállítására vonatkozóan. Most Menczer Béla, a Magyar Aszfalt Részvénytársaság műszaki tanácsosa röpiratot irt „A székesfővárosi aszfaltgyár“ címmel s ebben a városi gyár hiábavalóságát fejtegeti. Az audiatur et altera pars elve alapján itt adunk ismertetőt a kétségkívül szakszerűen megirt röp iratból. A hazai iparról a következőket mondja Menczer: A II. ügyosztály nemcsak a fővárosi I aszfalt-vállalatoknak, hanem a magyaror- ' szagi aszfaltbányáknak is megüzente a há- { borút, mert előterjesztésében csak felényi j öntött aszfaltburkolat készítését veszi programúiba, — ezt is csak a javításoknál mint amennyi comprimé-burkolatot szándékozik létesíteni, de ezen prograrnmjának indokolásával adós marad, ellenben tervezi az öntött aszfaltburkolati anyagnak Albániából és a Trinidad-szigetekről való beszerzését. így fest nálunk a honi ipar pártolása a gyakorlatban akkor, a midőn Bécs birodalmi fővárosnak a közelmúltban elhunyt polgár- mestere, dr. Lueger Károly, egy osztrák aszfalt-vállalatnak, melylyel Bécs városa szerződéses viszonyban állott és amely vállalat Magyarországból vette a bitumenanyagot, — mert azt kitűnőnek találta — kereken kijelentette, hog^y a magyar bányatermék feldolgozását nem tűri és ha a vállalat továbbra is azt használja, több munkára ne számítson. Iparfejlesztési törvény, közhangulat, közszálhtási szabályzat együttvéve nem akadályozzák meg a II. ügyosztályt abban, hogy irtóháborüt üzenjen egy magyar bányavállalatnak, amely óriási tőkebefektetéssel, nagy kockázattal és 40 éves ernyedetlen munkával megteremtette a magyar aszfaltbányaipart, románlakta vidéken kultúrát teremtett, bánya- és gyárüzemeinél, valamint építési munkálatainál 2000 családnak ad kenyeret és megélhetést. Az előterjesztés az adminisztráció egyszerűsítésére is hivatkozik. Erre a következőket jegyzi meg a röpirat: A tanácsi előterjesztés hangsúlyozza, hogy különösen nagy eredményt vár az adminisztráció egyszerűsítése által, amit Fock tanácsnok ur csakis a községi üzem életbeléptetésével vél megoldhatónak. Az adminisztráció tényleg nagyon komplikált és erre nézve a Magyar Aszfalt r.-t. már szóbelileg több Ízben is tett előterjesztést Fock tanácsnok urnák. A javaslat lényege az volt, hogy a székes- főváros Páris város példáján elindulva, az előforduló asphaltmunkálatokat 5 évi cyklusban adja vállalatba akár kerületenként, akár pedig más területi beosztás szerint. Páriában pl. négy aszfaltvállalat látja el az összes előforduló aszfaltburkolási munkát, amelyek 5 éves szerződés alapján dolgoznak és igy a város vagy az illetékes ügyosztály fel van mentve a folytonos kiírási műveletek elkészítésétől és mindazon valóban fölösleges munkától, amelyek a folyton megújuló verse n у tárgy alás о к к а 1 járnak. Maga azon egy körülmény, hogy egy és ugyanazon vállalkozónak százakra menő tételekben kell letett óvadékait nyilvántartani, szelvényeket kicserélni vagy váltani stb. oly nauy munka, amelyet mindkét részről csakis állandó nagy személyzet végezhet el. Sokkal egyszerűbb volna, ha Budapest aszfaltburkolási vállalkozói egy nagy összegű óvadékot a város pénztáránál letétbe helyezve, ezen közigazgatási béklyóktól mentesen dolgozhatnának. Ez tényleg egyszerűsítés volna, de ehelyett az előterjesztés célszerűbbnek látja az adminisztráció megkönnyítése céljából egy egészen uj ügyosztály szervezését, amelynek aktái a már meglevő aktahalmazt nem kis mértékben szaporítanák. Az aszfaltburkolatok jóságára vonatkozóan ezeket mondja Menczer: Mélyen tisztelt Tanácsnok ur! Ön évenként 16.000 П-méter öntött és 2500 П-mé- ter comprimé aszfaltburkolatot akar a kocsi- uton kijavítani. Amint fentebb már említettem, Budapesten kereken 350.000 D-méter olyan kocsiburkolat van, amely nem áll díjazott fen tartás alatt. Tanácsnok ur véleménye szerint tehát a kérdéses területnek — mert hiszen csak erről lehet szó — mintegy 50 százaléka szorul javításra és pótlásra. Talán mégsem olyan nagyon rosszak azok a burkolatok, amelyeket átlagban 10— 12 év előtt azon vállalatok készíttettek, amelyeket Ön oly szigorú bírálatban részesített és amelyeket Ön — Tanácsnok ur — halálra akar ítélni. A röpirat ezután részletesen vitatkozik az előterjesztés költségszámítási adataival s azt igyekszik kimutatni, hogy az ügyosztály költségszámítása nem állja meg a helyét. Azt mondja befejezésében, hogy a főváros gyáralapitásra már a tervezetben csődöt : mondott. BRISTOL kalapáruda ¥áczi-körut 21. Telefon : József 3-85. f Amon Antal és Fiai Ф1 útépítési, csatorna- és betonépítésí vállalat Budapest, VIII., Futó-utca 10. i S !Я55ЯЭ b ^ £? í Hirdetéseket TVVVVT ПУТТТ¥?ТТ aFliggetien Budapest részére felvesz a kiadóhivatal: V, Visegrádi-u. 40. „A U STRO-A ME RIC AN A“ TR TEST. 37 Oceángözös 57 Oceángőzös. Reudszeres személy és árujáratok az északatnorikai egyesült Államokba és Kanadába, Görögország, Olaszország, Északafrika és Spanyolország érintéséről. Triesztből New-Yorkba és Kanadába a .Kaiser Franz Joseph I.“ és a „Martha Wasliingioti“ stb. pompas kettösesavaru gőzösökkel. Az átkelés az Óceánon, Gibraltártól, New-Yorkig mindössze 7—8 nap. Az előző fi napos ut Gibraltárig az adriai és földközi tenger gyönyörű tájékán át vezet és ingyenes kéjutazásszámba megy, mert nz egész ut nem kerül többo, mint az egyszerű ocoánátkelés. Üdülő és kéjutazások a földközi-tengeren. Kizárólagkajütutasnk fid vő telő adőlamerikai vonalakra. Argontinia. Brazília. Felvilágosításokkal szolgát az „ATJSTRO- AMfiRICANA“ Irodája: Budapest, VII., Thököly-ut 2 A kelüti pályaudvar mduiasi oldalával szóm ben. „SMITH PREMIER“ látható irásu írógép „BRUNSVIGA' számológép, C?2 „DALTON“ összeadó- és számleirógép.язей SMITH PREMIER ÍRÓGÉPEK magyarországi vezérképviselete BUDAPEST, ANKER-PALOTA. S i 8 KOVALO ETET ОТ TIC7T1TI Gyár és föüzlet: FLO I § I lila Bpest,VII.,Szövetseg utca 35-37. Telefon: Gyüjtötelepek a székesfőváros minden részében. Telefon: 65-46, 128-13. Képviseletek a vidék legtöbb városában. 58-45, 12-ш
