Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-20 / 16. szám
Nagy Budapest 5 PÉNZÜGY 1mPTO'T pe httpi^i IPAR KERESKEDELEM Г 1 JL_/V3 111 A. JE/JW MEZŐGAZDASÁG A hét közgazdasági eseményei. Izgalmak a külpolitikában. — Megcsappant a pénz. — Az uj bosnyák kölcsön. A husvéti ünnepek lezajlása után sem változott meg a tőzsde képe. Üzleti forgalom alig volt és papírokat csak árengedménnyel lehetett eladni. Ezúttal legalább volt is oka tartózkodásra a spekulációnak. Az egyesült államoknak Mexicóval szemben való energikus föllépése, az Albániából érkező nyugtalanító liirek, azután az Alpesi kedvezőtlen üzleti jelentése nagyon ellanyhitóttá a kurzusokat. De a pénzpiacon is megváltozott a helyzet és akik azt remélték, hogy husvét után megjavulnak a pézviszonyok, alaposan csalódtak. A nagybankoknak ugyanis 60 milliót kellett befizetni az osztrák kölcsönre és a jövő héten- a magyar kölcsönre újabb 30 milliós befizetést kell teljesiteniök. Ilyen körülmények között a nyílt piacon alig volt pénzkínálat. A forgalomba kerüli értékek közül különösen téglaértékek csúsztak le alaposan. A Dräsche és az Újlaki tetemesen olcsóbbodtak- Estek még a vasipari értékek is, mert az Alpesi kedvezőtlen üzleti jelentése nagyon kiszámította az optimista spekulációt. Emelkedtek az Adria és a Magyar helyi érdekű vasutak részvényei. Az utóbbiak főleg azért, mert a börzén azt rebesgetik, hogy ennél a vállalatnál jelentékeny osztalékemelés van kilátásban. A záloglevél piac és a sorsjegy- piac üzlettelen volt. Meg kell még emliteni, hogy ezen a héten sikerült megállapodnia a közös pénzügy miniszternek a Dresdner bank vezetése alatt álló bankcsoporttal a bosnyák vasúti és beruházási kölcsön tárgyában. A 270 millió korona vasúti és 130 millió korona beruházási kölcsönt hat évre felosztva fogják emittálni. Az uj kölcsönök típusa 5°/o'os lesz és mindkét kölcsönt 96%-os fix nettoárfolyamon veszi át a német bank konzorcium. Annak, hogy a bosnyák kölcsönt a német piacon sikerült elhelyezni, csak örülni lehet. Ellenben sajnálatos, hogy dacára a mai alacsony kamatlábnak, 5%"OS kamattípus melett kötötték meg a kölcsönt. A földgáz és az erdélyi városok. Hosszas tárgyalások után végre megtörtént a végleges döntés a földgáz-akcióban. A földgázt Erdély legdrágább és legújabb kincsét az erdélyi városok kapják meg koncesszióképen a Pénzügyminisztertől. Eddig Medgyes, Marosvásárhely, Kolozsvár és Torclcc kaptak földgázt a kincstártól, de sorrendben utána következnek Dés és a kisebb erdélyi városok Persze a városok vezetőinek sok gondot okoz a földgáz hasznosításának problémája. A földgáz vezeték kiépítésére sok millió szükséges és a városok bizony nehezen tudnak pénzhez jutni. Azonkívül az építési munkálatok és a technikai munkák nehézségeinek leküzdése is sok fejtörést okoz az erdélyi városok vezetőinek, akiknek most egyszerre kitűnő földgáz-szakértőnek ügyes pénzügynöknek és élelmes üzlet embernek kell lenniük. A koncessziókban kikötötte a kincstár, hogy a földgáz vezetéket bizonyos idő múlva megválthatja a városoktól. Ez a kikötés arra enged következtetni, hogy a kormány — ha gyakorlatilag is bevált a földgáz felhasználása — mégis csak Budapestre fogja elvezetni a földgáz vezetéket. A pénzügyminiszternek a földgáz kérdésben az az álláspontja, hogy a városok saját rezsiben építsék meg a vezetéket, amelyet azután házilag tartsanak üzemben. Ennek következtében Marosvásárhely és Kolozsvár városa nem fognak külön részvénytársaságot alapítani erre a célra, mint ahogyan azt kezdetben tervezték. Ami a földgáz kérdés financiális megoldását illeti, ez is rövidesen rendben lesz. Nem régen az a terv merült fel, hogy a vezeték építéséhez szükséges milliókat a postatakarékpénztár adja az erdélyi városoknak. Újabban azonban tárgyalások folynak a fővárosi bank kartellal és valószínű, hogy az ismert bankcsoporttal létre jön a megállapodás. hírek.. Az uj ágyugyár építése. A napokban tartották meg Győrött az ágyugyár telepengedélyezési tárgyalását. A tárgyaláson a város küldöttein kívül megjelentek az iparfelügyelőség és az ágyugyár képviselői. A városi tanács az építési terveket, kisebb szerkezeti módosításokkal jóváhagyta. A pékek szervezkedése az élesztő kartel ellen. Az élesztő-kartel azon kezdte meg működését, hogy az árakat 50%-al felemelte. így azután nem is csoda, ha a kereskedők és a pékek körében nagy az elkeseredés az uj kartel ellen. Néhány nagyobb cég azzal a tervvel foglalkozik, hogy a karteltől függetlenül uj élesztögyárat létesítenek. A nagyváradi pékek pedig elhatározták, hogyha az előbbi tervet nem lehetne megvalósítani, külföldről fogják a jövőben beszerezni szükségleteiket. Az építési engedélyek mérlege. A budapesti építőmesterek, kőmivesmesterek és építési vállalkozók évi jelentése az 1913. évről most jelent meg. Érdekes adatokat közöl a múlt év válságos viszonyairól. Budapest területén 1911. évben 720, 1912. évben 583, 1913. évben pedig már csak 295 építési engedélyt adtak ki. Még jobban kirívó a válságos helyzet, melyben az építőipar a múlt évben tengett, ha az engedélyeket közelebbről vizsgáljuk. Mert amig 1911. évben 142 engedély szólt négy-ötemeletes házra, 104 szólt háromemeletesre és 76 kétemeletesre csak 14 engedély szólt. A csökkenés tehát nemcsak számszerű, de munkamennyiségben is nagy volt. A munkáslétszám is rendkívül csökkent; munkás dolgozott 1911-ben 7948, 1913-ban *2704, segédmunkás 19,870, illetőleg 6792. Elek Pál. A magyar gazdasági élet első sorából kidőlt egy egészen kivételes tehetségű finanezseni: Elek Pál, akinek nevét félve tanulták meg tisztelni az ellenfelei és aki egy uj korszakot teremtett meg a gazdasági világban. Elek Pál neve fogalom volt a bankvilágban és működését uj ipar- vállalatok és pénzintézetek egész sora jelzi. Most — hogy Elek Pál megszűnt élni — fogja megérezni igazán hiányát az ország gazdasági élete, amelyben vajmi ritka az olyan tüneményszerü karrier, mint a milyent Elek Pál aránylag rövid idő alatt befutott. Az ő megroppanását is a politika okozta, de még életében élvezhette a teljes rehabilitáció megnyugtató érzését, ami ugyancsak ritkán szokott előfordulni az életben. Ha valaki majd megírja egyszer a mostani idők történetét, külön fejezetet kell szentelnie annak az Elek Pálnak, aki megtörte a bankkartelt, aki százmilliós bankot csinált tiz év alatt és akinek tehetsége és ritka munkabírása rohamléptekben vitte előre a magyar gazdasági életet. A főváros uj kötvényei a tőzsdén. A napokban vezették be a főváros uj kölcsönének kötvényeit a tőzsdére. Üzlet nem jött létre a papírokban, amelyeknek 89 a mostani kurzusuk. Érdekes, hogy 89% volt a papírok átvételi árfolyama is. A Jelzálog-Hitelbank uj köl- csöneí. Pénzügyi körökből nyert értesülésünk szerint a Magyar Jelzálog-Hitelbank az utóbbi napokban két nagy jelzálogkölcsönt folyósított. Az egyiket: egy 77г milliós kölcsönt egy vizszabályozó társulat vette fel. A másikat: egy U/2 milliós külcsönt grófi birtokra engedélyezte a Jelzálog-Hitelbank. A Ferencz-József kórház. A Fe- rencs-József kereskedelmi kórház igazgatói állására 17 pályázó nyujotta be ajánlatát. Az igazgatóság a pályázatot mégis meddőnek találta és kimondotta, hogy az állást meghívás utján Dr. Marschan Gézával a Társadalmi Muzeum aligazgatójával tölti be. Dr. Mar- schannal a szerződést meg is kötötték, azonban az uj igazgató kijelentette, hogy tisztségéről lemond. A legutóbb megtartott elnökségi ülésen ezen a tárgyon kívül szóba került még egy női beteg kórház létesítésének a terve is. A Jegybank részvényesei. A Jegybank most bocsátotta ki múlt évi mü-
