Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-20 / 16. szám

2 év korona 1904 7,581.262 1905 7,968.539 1906 8,999.317 1907 10,452.495 1908 11,420.996 1909 12,481.113 1910 14,038.142 1911 15,395.261 1912 17,416.783 1913 18,146.727 Az utóbbi három esztendő összes főbb adatai ezek: Bevétel 1913 1912 1911 Személyszállítások 18,146.727 17,416.783 15,395.261 Kamatok 1,335.035 553.833 718.118 Ház- és haszonbérek 1,144.645 1,043.157 787.256 Vegyesek 29.646 34.211 34.464 Vasúti címletek jöved. , 3,280.290 2,833.808 2,569.954 Nyereség-áthozat 166.744 80.934 114.445 Bruttó jövedelem 24,103.087 21,962.726 19,619.498 Kiadás 1913 1912 1911 Üzemi kiadások 8,89-2.747 9: ,416.956 8,095.852 Főváros részesedése 1,973.476 1 ,856.685 1,533.242 Különböző kiadások 715.967 854.930 856.993 Egészségügyi szolgálat 230.281 180.794 167.857 Kötvény- és kölcsönkam. 1,768.873 1 ,207.945 1,246.616 Adók és illetékek 916.029 854.952 735.09S Tőketörlösztés 1,229.810 947.850 902.470 Leírás 140.000 120.000 120.000 Ideiglenes részv. kamatai ' — — 172.256 Tiszta nyereség 8.235.903 6, 522.613 5,889.111 A főváros részesedése 1913-ban közel két millió koronát tett ki, tehát a brutto jöve­delem egy tizenketted részét. Mint érdekesebb adatot emelhetjük ki,- hogy a vasúti vonalakba az anyagkészletekkel együtt 1913-ban közel 94 millió korona van invesztálva. A társaság jelentősebb vagyon- tételei: a vicinális vasutak eimletei 70 millió korona értékben s az ingatlanok 18 millió korona értékben. Ez utóbbiak 11%-on felül jövedelmeznek, inig a közlekedés tiszta jöve­delmezősége a 33/4—41/2°/u között mozog. Nem lesz érdektelen, ha megemlítjük azt az arányt, amely a lakosság szaporodása és a személyforgalom emelkedése között van. íme : Év Lakők száma Közlekedő válla­latok forgalma Helyi hajók forgalma 1869 280.349 4,342.440 — 1375 309.208 6,286.666 3,606.048 1880 370.767 7,549.341 4,023.542 1890 506.384 23,023.420 5,093.398 1900 7 33.358 63,363.907 3,037.749 1910 880.371 161,354.089 6,301.683 1912 910.548 203,651.172 5,862.803 Eszerint 1869-ben a közlekedő vállalatok forgalma 15-ször volt nagyobb mint a lakos­ság száma, 1875-ben 20-szor, 1880-ban 20- szor, 1890-ben 45-ször, 1900-ben 86-szor, 1910-ben 183-szor és 1912-ben 223-szor. Ez már'csak ezért is érdekes, mert 1910- ben London forgalma 220-szor, Glasgowé pedig 1912-ben 239-szer volt akkora, mint a lakók száma, ami egyúttal annyit is jelent, hogy mig London minden egyes lakójára átlag 220 utazás esett, addig minden budapestire (1910- ben) 183. BRISTOL kaSapáruda Váczi-körut 21. Független Budapest HIRER. — Főügyész-választás. A legkö­zelebbi közgyűlésen főügyészt választ a fő­város. A kerületek már állást foglaltak a választás dolgában s az állásfoglalások szá­mából megállapítható, hogy a többség ez­úttal dr. Szabó Imre tiszti főügyész-helyettes mellett foglalt állást. Abban viszont nem lehet kétség, hogy az ezt követő közgyűlésen a tiszti főügyész-helyettesi állásra mindenki 1 más mellőzésével dr. Köves Boldizsár tiszti ügyészt fogják megválasztani — Pcrlik a Vérmezőt. Az a sére­lem, hogy a katonaság elzárja a Vérmezőt és sem az átjárást, sem a gyerekek játékát nem engedik meg, valószínűen rövidesen meg fog szűnni. A Vérmező tulajdonjogára vonat­kozó okmányok után kutatva, sikerült fel­fedezni olyan írásokat, amelyek kétségtelenül igazolják a főváros polgárságának használati jogát, kivéve a hadgyakorlatok idejét. Ezekre a bizonyítékokra támaszkodva dr. Szabó Imre tiszti főügyész-helyettes be is nyújtotta a visszahelyezési keresetet az I—III. kerületi járásbíróságnál. Most már csakugyan alapo­san remélhető, hogy a budaiak panaszának vége szakad s nem lesznek kénytelenek tűrni, hogy a katonaság a város közepén | közlekedési akadályt állítson. — Egyesületi ház — fővárosi telken. A Kereskedő Ifjak Társulata Buda­pesten néhány évvel ezelőtt egy fényes be- ; rendezésű ötemeletes klubházat épített a Molnár-utca és Sörház-utca sarkán. Az egye­sület ezzel az építkezéssel anyagi erejét messze túlhaladó vállalkozásba bocsátkozott s az épület csakhamar átment az építési köl­csönt nyújtó Magyar- általános takarékpénz­tár tulajdonába. A takarékpénztár a klub- házat most el akarja adni, megkínálva azzal az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületet. Az utóbb említett egyesület azonban nem fogadta el az ajánlatot és saját klubház építését tervezi a Gyáriparosok Országos Szövetségével s más társegyesiile- tekkel karöltve. Egy küldöttség is járt már ez ügyben Bárczy polgármesternél, aki kilá­tásba helyezte azt, hogy a főváros az uj országház közelében levő telkei közül haj­landó volna egyet a tervbe vett egyesületi ház céljára ajándékba adni. — A vaskereskedők s a gáz­gyár. A vaskereskedők egyesülete meg­kereste a fővárosi gázmüveket, hogy az el- árusitásnál vegye figyelembe a vaskereske­dőket és a gázszerei vények, valamint egyéb szükségleti cikkek eladásánál vegye igénybe a vaskereskedők közreműködését. A gáz­müvek igazgatósága kijelentette, hogy ez idő szerint csupán világítási és fűtési, vala­mint ipari célokra szolgáló gázfogyasztás propagálása végett mintaraktárt tart fenn, hatósági versenyt azonban nem támaszt a ke­reskedőknek és ez idő szerint elárusitásba belefogni nem akar. A gázgyár szervezési szabály­zata.. A gázgyári bizottság végre letárgyalta a gázgyár szervezéséről szóló szabályzatot és — igen helyesen — megállapította azt is, hogy ' a gázgyár igazgatóságában bizottsági t.igok no ; foglaljanak helyet. Ez annyi félreértésre, és annyi rosszakaratú magyarázgatásra adott volna okot, hogy helyessége mellett még igen tapin­tatos is a gázgyári bizottság határozata. Az elleyőrző bizottság formája épen úgy megfelel ! a célnak, mint ahogy az igazgatóság megfelelt volna. Kilenc tagból áll, tehát minden kerület képviselve lesz benne s az ellenőrző tagoknak lesz annyi betekintésük az üzembe, mintha igazgatósági tagok lettek volna. Emellett lehe­tetlenségnek látszik, hogy a gázgyár üzemének vezetésébe bizottsági tagok is befolyjanak, mig az ellenőrzés speciálisan az ő joguk. Az igaz­gatóságban csak felelős tisztviselők ülhetnek. Igen örvendetes, hogy a gázgyári bizottság állást foglalt amellett, hogy a gázgyár főtitkára is tagja legyen az igazgatóságnak. Ez az eredeti előterjesztésben is benne volt s tisztára vélet- lenség, hogy a bizottsági tárgyalás kapkodásai és az igazgatósági tagságokról való veszekedés közben kimaradt. A hiba holyrepótlása annál örvendetesebb, mert Rózsa Károlyról van szó, aki páratlan ambícióval s igeu nagy hozzá­értéssel vezeti a gyár adminisztrációs ügyeit. Az ő igazgatósági tagsága nem személyes ér­demek és kiválóságok jutalmazása, hanem a főváros érdeke, mert az igazgatóságnak feltétlen szüksége van Rózsa tehetségére s éles judi- cumára. Községi propeller-vállalat Előző számunkban ré-zletesen ismertettük azt az indítványt, melyet Biró Henrik tett a szerdai közgyűlésen a propeller-vállalat ügyében. Az indítványt, mely azt célozza, hogy a propeller­vállalatot a fővaios valósítsa meg, már előzőén nagy helye-Lssel fogadta mindenki. A közgyű­lésen nem is volt hozzászólás, ami ezúttal azt jelentette, hogy a közgyűlés egyhangúin állást foglalt amellett, hogy a propeller-vállalat kon­cesszióját a főváros szerezze meg magának a pénzügyminisztertől. Ismerve a tanács Elfo­gását, semmi kétségünk sem lehet aziránt, hogy a főváros csakugyan komolyan el fog járni ebben a dologban. És hisszük, hogy a pénz­ügyminiszternek semmi kifogása sem lesz a főváros ellen, hiszen csak a főváros nyújtja azt a garanciát, hogy a dunai helyi közlekedést nagygyá, hatalmassá s a közönség érdekeit szolgálóvá fogja tenni. — Az omnibusz megbecslése. A pénzügyi bizottságnak azt a határozatát, hogy az Omnibusz-társaság üzemének megbecslését ne fogadják el, hanem küldjenek ki egy albi­zottságot a társaság könyveinek megvizsgálá­sára, egyhangúan fogadta el a közgyűlés. Még a javaslat határozattá sem vált, már is meg­jelent az omnibusz-társaság beadványa, mely­ben hajlandónak mutatkozik arra, hogyr könyveit a főváros kiküldötteinek megmutassa. Tehát elég volt egy egyszerű kívánság s az üzleti könyvek megnyílnak a főváros előtt. Vájjon a becslő-bizottság miért nem kívánta ezt ilyen ha­tározottan ? S a főváros határozott fellépésének, amelyet ismét csak Vázsonyi Vilmosnak köszön­hetünk, meg van az az eredménye, hogy a társaság már nem ragaszkodik makacsul a becslő-bizottság megállapította árhoz, hanem hajlandó engedményeket tenni. A megváltás tár­gyában teendő nyilatkozat határidejét meg­hosszabbította, alkudozásra is kész s mint halljuk, legalább százezer koronával fog a fő­város kevesebbet fizetni, mint azt a becslő- bizottság megállapította. És ez intő példa a jö­vőre : tessék egy kicsit bátrabbnak, egy kicsit erélyesebbnek lenni, amikor a főváros vagyo­náról van szó! Olvasóink figyelmét felhívjuk a Szab. amerikai legelzáró készülékek hirdetésére. Óriási tüzelőanyag megtakarítás. kötvények a legelőtiyö- Liif rjMsebbek élet-, tűs-, baleset, szavatossági-, betöréses­■ lopási elleni, üveg-, jég- és állat-bist о sitá soknál ■ Felvilágosításokkal, prospektusokkal ■ és díjajánlattal szívesen szolgál a a j Általános Biztosító R.-T. igazgatósága ; Budapest, VII. kér., Károly-körut 3. ssátn. ■ Telefon : 153-98,2-11, 2—12. Kartellen kívül ■ is a társaság képviselőségei Részvénytőke 6.000,000 korona. \ aa ország minden résziben. Összes biztosítékok 22 millió korona KOVALD fest,tisztit! Gyűj tőtelepek a székesfőváros minden részében Gyár es föüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 35-3? Képviseletek a vidék legtöbb városában. Teleíon 58-45 128-15

Next

/
Oldalképek
Tartalom