Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-14 / 15. szám
6 Nagy Budapest ezt az iramot, ezt a nekilendülést mutatja be igen érdekes és sokszor eddig nem ismert adatokkal Pásztor Mihály kitűnő tanulmánya. Dr. Rácz Gyula a főváros pénziigyeinelc fejlődését irta meg könnyű áttekinthetőséggel s nagy szorgalommal. A múlt rezümékről itt-ott elejt egy-egy nem épen liizelgő szót, az utóbbi évek pénzügyi gazdálkodásához azonban nincs szava. Az adatok sok mindent megmagyaráznak annak, aki tud olvasni a számok között, viszont az is igaz, hogy a legújabb keletű pénzügyi gazdálkodás tiszta képét majd csak hosszú esztendők múlva lehet látni. Annyi azonban bizonyos, hogy a régiek meglehetős könnyűséggel bántak a pénzzel. Amikor á költségvetés hiányait kölcsönpénzből pótolták, amikor még a kolera elleni védekezés költségeit és drága kamatú kölcsönpénzből fedezték; az a rendszer mindeneseire rosszabb volt, mint a mai. De az ő mentségük benne van a város hirtelen fejlődésében. A hirtelen megnövekedett szükségletekhez nem voltak elegendők a bevételi források s nem is igen gondoskodtak róla, hogy ilyenek legyenek. A fogyasztási adót, amely a város növekedésével egyre nőtt, az állam kontingentálta, tehát elvette a város elől a növekedéssel járó többletet. S elődeink, akik közül a legtöbben még pompás egészségnek örvendenek, minden igyekezetüket kimentették az uj adók kigondolásában. Más jövedelmi forrást, mint adót, nem tudtak elképzelni s Bárczynak és Vázsonyinak kellett jönni, hogy a város ipari vállalatok alapításával foglalkozzék — jövedelemszerzés szempontjából. Az eredményt persze még ma nem lehet megállapítani; hiszen az egész Programm néhány esztendős. De annyi bizonyos, hogy a negyven esztendőnek legnagyobb része jövedelem keresésben telt el s végül abban nyert befejezést, hogy az adójövedelem, legyen bár sokféle uj adó, nem tudja fedezni a város kiadásait. A községi pótadó emeléséről nem is szólva, mert ennek emelése — tekintetbe véve az állami adó degresszivitását — épen a vagyontalan polgárokat sújtja legjobban. Dr. Schmelhegger Árpád a városépítésről irt igen érdekesen s az ő tanulmányából is az tűnik ki. hogy a hirtelen és előre nem sejthető fejlődés volt az oka Budapest sok hibájának. A Nagykörút szűk volt, a nagyobb forgalom lebonyolítására alkalmas utak hiánya, a szabályozások kisvárosiassága mind abból az időből erednek, amikor nem láthatták előre a fejlődés ekkora lehetőségét. S ezért jegyzi meg Schmelhegger, hogy még jó az, hogy elődeink elmulasztották megcsinálni a külső területek szabályozási terveit — a hibák egy részét most legalább pótolni lehet. Dr. Szabó Sándor tiszti főorvos-helyettes a közegészségügy fejlődését irta meg igen alaposan, Márter Aladár tanácsnok a szervezetről irt igen érdekes tájékoztatót, dr. Basch Imre a főváros gazdasági tevékeny sóig ét m é 11 atta i ge n jó cikkben, de a többiek is, akik egy-egy fejlődési ágat dolgoztak fel, érdemes és jó munkát végeztek. A Városi Szemle ez ünnepi számában belepillanthatunk a régi Budapestbe és — őszintén megvalljuk — idegen nekünk ez a város. Úgy érezzük, hogy teljesen igazuk van azoknak, akik még a régi Budapestből maradtak itt s állandóan hibáztatják a város igazgatásának rendszerét. Nekik épen olyan idegen ez az uj Budapest, mint nekünk ez a régi, melyet tanulmányokból és adatokból látunk magunk előtt. A változás olyan nagy, a távolság olyan messzi, hogy a régi és az uj Buadpest nem értheti meg egymást. Kommunális szemle. Kommunális pénzügyi statisztika Porosz- országban. A porosz belügyminiszter utasította a statisztikai hivatalt, ' hogy kimerítő statisztikát készítsen a porosz városok és községek pénzügyi viszonyairól. Az adatgyűjtés már folyamatban van és az eredmény előreláthatólag már az őszszel nyilvánosságra lesz hozható. A statisztika célja, hogy megállapíttassanak a porosz községek kommunális adósságai, melyek a legutóbbi évek folyamán erősen felszaporodtak Az adósságok emelkedését annak tulajdonítják, hogy a porosz községek túlságos sokat költenek iskolaügyi célokra. E végből már jelenleg is tárgyalások vannak folyamatban a belügyi, pénzügyi és közoktatásügyi miniszterek között, hogy miképpen lehetne a községeknek iskolaügyi terhein könnyíteni. Ha a statisztika elkészül, tanácskozások indulnak meg afelett is, hogy miképpen lehetne a községek további eladósodásán segíteni. Mélyépítés városi házi kezelésben. A városok kommunális közgazdasági és technikai tevékenysége terén valóságoz rekordot ér el most Flensburg, schleswigvholsteini város, amely a múlt hónapban az összes vállalkozók nem kis megütközésé’e úgy határozott, hogy a város csatornázási munkálatait házi kezelésben fogja elvégezni. Ez a határozat úgy keletkezett, hogy a város árlejtést hirdetett csatornázási munkálatokra, de a város a legolcsóbb ajánlattevő ajánlatát sem tartotta elfogadhatónak és ennek folytan elhatározta, hogy a csatornázási munkát házi kezelésben maga fogja végezteini. A város e célból felfogadott egy sereg munkást, akidnek az összes munkálatokat akkordban adta ki. A munkások óránként 44 pfenniget (52 fillért) kapnak a várostól és az esetleges akkord-felesleg a munkálatok befejezése után a munkások között szét fog osztatni. Asszonyok a közigazgatásban. Berlin vá ros képviselőtestülete elhatározta, hogy szegény- ügyi bizottságának taglétszámát három taggal szaporítja és az uj tagsági helyeket asszonyokkal tölti be. A temesvári városi villanytelep záró- számadása. A temesvári városi villanytelep 1913. évi zárszámadása a legutóbbi városi közgyűlésen került elbírálás, illetve jóváhagyás alá. A villanytelepuek az elmúlt év folyamán 1,239.386 kor. 1л fillér bevétele és 1,177.041 kor. 54 fill, kiadása volt. A tiszta jövedelem ennek alapján 62.345 kor. 54 fiiér összeget jelent. A városi villanytelep üzemében bizonyos visszafejlődés mutatkozik. Dacára annak, hogy a fogyasztott kilowatt száma 4.706,443-ról 4,812.654-re emelkedett, a bevétel jeletékenyen csökkent. A csökkenés a gazdasági válságban és az általános pangásban találja magyarázatát. Az elért tiszta jövedelem 1 százaléka a tisztviselői segélyalapra, 5 százaléka pedig egyenlően felosztva a szegényalapra és a polgári menház alapjára fog fordittatni ! Wikus Tátra Tejcsokoládé, PLUTO ílllllllllilllllllllllllllMlllllllllllllllllllllllllllinl Üzembiztos! szabadalmazott GazdabíZtonSági ságosl szeszgázfőzo ▼▼▼ ▼▼ Kapható minden jobb szak- és vas- kereskedésben. о Egyedárusitás az Országos Központi Hitelszövetkezet ooo kötelékébe tartozó ooo Vasipari termelő szövetkezetek Telefon 29-18. Telefon 29 18. vezérképviseleténél! Budapest, V., Géza-utca 1. sz. Várr si üzemek, Villamos telepek, Iparvállalatok figyelmébe! TELEFON 36—54. О TELEFON 36-54. RÉNYI ARTUR oki. gépészmérnök tüzeléstechnikai vállalata Budapest, V., Katona József utca 41. Elvállalja teljes garancia mellett meglevő kazántelepek gazdaságosabbá tételét, különösen szabadalmazott Schulz- rendszerü economiserek (szenet megtakarító készülékekl szállítását és beépítését és garanciát vállal az elérendő szénmegtakaritásért. Terv, ajánlat és mérnöki látogatás az ország bármely részén díjtalan. Elsőrangú referenciák. C Elsőrangú referenciák. Távirati cim: Szénmegtakaritó Budapest, Г*Ы isié öbbé left li it z: a t Ha Önnek rosszul záródó ablakai és ajtói vannak, vagy villában, szélről nem védett helyen lakik, fontos hogy ablakai Zajfelfogó ! Több mint 2,000.000 forgalomban. Nagy tüzelőanyag megtakarítás! AMERIKAI LÉGELZÁRÓ KÉSZÜLÉKKEL felszerelve legyenek. — E találmány az ahlak részek mentén keletkező légáramlást teljesen megakadályozzák. Nem posztó, sem vatta, hanem rugalmas érclemezekböl készül s az ab'akokba lösz építve, miáltal tartóssága egyenlő az ablakkere tel. — Ajánlatok, kölségvctések és rajzokkal szívesen szolgál a legjobb referenciákkal, rendelkező й[Лг|пи ttöj -гшт**. n n c«5«r v., Sziget-utcn 2. ez. »V dll tr eb »»«Ujner Telefon nzm.h: 127—»9
