Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-06 / 14. szám
4 Nagy Budapest meg a „Pedagógiai filmgyár“ részvénytársaság. A cég 80.000 korona alaptőkével (nyolcvan darab 1000 korona névértékű részvény) indul s célja a hivatalos bevallás szerint „a Magyar Tanitók Otthona és az iskolai hatóságok által alakitott pedagógiai bizottság ellenőrzése mellett az iskolai tanitás kiegészítésére szolgáló tudományos, oktató stb. filmeket és diapozitiveket gyártani.“ Az igazgatóság tagjai: Ágotái Béla, Kommer Gábor és dr. Orbay Dénes. Á részvénytársaság tehát megalakult s a főváros már el is rendelte, hogy az iskolákat a Tanitók Otthonába tereljék. Az elemi iskolai oktatás ugyan ingyenes a törvény szerint, de a gyerekek a „szemléltető oktatásért“ hotelesek fizetni. Tehát nem elég, hogy a főváros 140.000 korona készpénzt adott a mozi céljaira, még az elemi iskolás gyerekeket is fizetésre kényszeríti. A minap tartották meg az első ilyen pedagógiai film-produkciót. Az előadást megnézte Bárczy polgármester is s elcsodálkozott azon technikán, melylyel e filmeket készítették. A mozi feltalálása korában Edison próba- filmjei lehettek ilyenek. A képek tárgyainak találgatása annyira kimerítették a polgár- mestert, hogy rövid idő múlva eltávozott s nem nyilatkozott a pedagógiai filmekről. Az omnibusz megváltása. Nemzeti ajándék. Vájjon mikor fog a főváros valahára szakítani azzal a felfogásával, hogy a megváltás egyértelmű a nemzeti ajándékkal? Mert hogy még mindig ezen a véleményen van, azt igazolja az omnibusz-társaság üzemének megbecslése. Ezt a kopott, rozoga, hasznavehetetlen üzemet úgy értékelték a becslő-bizottság tisztelt tagjai, mintha nem ló fogatú, hanem autóbusz-üzemről volna szó ! Akkor, amikor az angol társaság másfél millió koronáért átvehette volna az egész vállalatot lovakkal együtt s ezért a másfél millió koronáért a társaság lemondott az elmaradt haszonról is, akkor a főváros 1,165.146 korona 72 fillért akar adni a vállalatért lovak nélkül s elmaradt haszon címén 1915. január 1-től 1927. augusztusáig 57.632 korona 61 fillér évjáradékot! Másfél millió korona helyett tehát 1,683.444 korona! Ezeknek az adatoknak birtokában nem kell-e könnyelmű és léha gazdálkodásról beszélni? S ezenfelül még bosszantó is, hogy épen ez a vállalat kapjon nemzeti ajándékot, mely amióta megvan, a legjobban ingerelte maga ellen a közönséget? Reálisnak tehát semmi esetre sem lehet tekintenünk ezt a becslést, de a főváros érdekében valónak sem. De akkor, mikor mindezekről megemlékezünk, ki kell térnünk arra is: kik voltak a becslő-bizottság tagjai? A társaság a maga becslőiül Benedek Dezső és Herczeg József bizottsági tagokat kérdezte meg. S ezek az urak, akik a főváros törvényhatóságának tagjai, vállalták azt a feladatot. Nem találták-e inkompatibilisnek magukat? Vájjon illő és helyes dolog-e az, hogy a főváros törvényhatóságának tagjai résztvegyenek egy olyan vállalat képviseletében, amelynek az az érdeke, hogy a főváros minél többet fizessen? Szó nélkül fogja-e ezt tűrni a közgyűlés? Mert ha eltűri, akkor megérdemli, hogy még többet is fizessen a megállapított becsárnál. De vájjon mit szóljon hozzá a közönség, amelynek a zsebéből fizetik ezeket a nagy összeget? A munkanélküliségről kereskedő szemmel. Több Ízben irtunk már arról a statisztikai játékról, amelyet Ferenczi szakelőadó ur vitt véghez a munkanélküliek megszámlálásával. Hogy ez a tízezer koronába kerülő statisztikai móka semmit sem ér, azt utánunk konstatálta több tekintélyes napilap; legutóbb pedig a „Vaskereskedők Lapja“ irt róla „kereskedő szemmel“ címen egy cikket. A cikk rövid bevezetés után igy folytatja: A szociálpolitika késsakáljai nekifeküsznek a számlálólapok adatainak, hogy világraszóló cikkeket és a tudománytól valósággal roskadozó tanulmányokat irkáljanak. A szemed-szád el fogod tátani szerencsétlen mafla laikus publikum, hogy milyen valami csudálatosán tudományos dolog az az egyszerűségében olyan szomorú és szomorúságában oly egyszerű tény, hogy Budapesten 22 ezer ember volt 1914 március 22-ikén munka nélkül. Mire vége lesz a dolognak: az ifjú tudós akkora glóriával a feje körül fog itt állani előttünk, mint hogyha valóban valami mindannyiunkra nézve hasznos megváltó gondolatot termelt volna a koponyája, nem pedig üres babrálás lett volna az egész, amit rettenetes reklámcsatazaj közepette véghez vitt. Ne üljön föl senki ennek a haszon nélkül való nagy csörtetésnek. Budapest székesfőváros már be. ugrott. Egy kis kitérés után a munkanélküliség tudományára, igy folytatódik a cikk: A munkanélküliség problémája a legnehezebb és a legkönnyebb probléma. Nincsen benne semmi, de abszolúte semmi tudomány. Amit a munkanélküliség . tudós“-ai ilyennek tüntetnek föl, az csak nagyképűség és fontoskodás, nem pedig tudomány. A dolog egyszerűen igy áll: a nagy gazdasági hanyatlások idejében maga az atyauristen se képes segiteni a dől gon. A szabályszerű folyomatok közepette is jelent, kező szabályszerű munkanélküliséget pedig általános biztosítással lehet paralizálni, ha az ember akarja- Mert, hogy akarja-e akarni, vagy se, ez megint más kérdés. Ilyen biztosítás sehol másutt nincsen még csak Angliában egynéhány iparágban. Mindenütt egyebütt csak kis helyi bablevesosztogatás az, ami ezen a téren történik. Egyik város ötezer koronát ad ki egy évben, a másik kétszázezer koronát. Az egyik épen olyan semmi, mint a másik és abszolúte nincs nagyobb jelentősége az összesség szempontjából, mint annak, hogy ha egy koldusnak, aki éppen az utamba kerüli a markába nyomok egy piculát. Ezenkívül még rette, netes sok koldus van a világon, akiknek nem segítettem semmit azzal a piculával : A szerepre, állásra, ujságreklámra, érvényesülésre éhes alcarnolcok kipiszkálhatnak valami korcs intézményt a munkanélküliség-probléma megoldásának kívánatos ürügye alatt és telelápmázhatják a világot a maguk kocatudákosságával Ám ezzel a munkanélküliség kérdése nincsen elintézve, hanem csak a városi proletá- riátus tenyésztésére alkalmas az egész dolog. Pláne a mi primitiv viszonyaink között. Mutatóba ezeket a szemelvényeket közöltük a „Vaskereskedők Lapja“ cikkéből, amelyet igen kitűnő szakember, dr. Kadosa Marcell a jeles szociálpolitikus irt. Régi és új nevek A főváros legújabb jelöltjei Még alig száradt meg a tinta az új kerületi beosztást tartalmazó miniszteri rendeletén, a különböző kotteriák és érdekszövetkezetek kebelében máris tömegesen gyártódnak az ön- és sokszor közveszélyes képviselőjelöltek a főváros 22 választókerületében. Hétről-hétre, szinte napról-napra újabb és újabb nevekkel találkozunk a jelöltek sorában. Kurióziumképpen felsoroljuk itt a legújabban közszájon forgó, legtöbbnyire rövid szereplésre felbukkant jelöltek névsorát. I. kerületben : Szebeny Antal. 11. Dr. Ripka Ferenc, Garancsy Mihály. III. Bródy Ernő. IV. Kollár Lajos, Berzeviczy Albert, Ghilányi Mihály.§ V. Schubert Sándor, Pető Sándor, Dr. Stern József. VI. Preyer Hugo, Tisza István gróf, Khuen Héderváry Károly gróf, VII. Sándor Pál. Vili. Glücksthal Samu, Baracs Marcell. IX. Krayer Emil, Gál Jenő, For- báth Imre. X. Vázsonyi Vilmos. XI. Feleky Béla. XII. Jászi Oszkár, Sümegi Vilmos. XIII. Báró Kohner Adolf, Kohn Gábor, Márkus Miksa. XIV. „ Paksy Béla, Kiss Ernő, Purjesz Lajos, gróf Károlyi Mihály. X < Le rs Vilmos, dr. Somogyi Lajos, XVI. Kiss Ferenc, Benedek Dezső, Márkus József, Lányi Mór. XVII. „ Jakabffy Imre. XVIII. „ Hűvös Iván. XIX. Springer Ferenc. XX. Hecht Ernő. XXI. Helvey Tivadar, Minke Béla. XII. Gróf Batthyány Tivadar, dr. Junker Pál. A komoly jelöltek mellett, kiket egyes kerületek bizonyára meg is fognak választani, a jelöltek nevének jórésze azért bukkant fel, hogy minél gyorsabban eltűnjön és helyet adjon újabb, szintén rövid lélekzetü szereplésre szánt neveknek. Jövő héten bizonyára újabb nevekkel szolgálhatunk, de kérdések kérdése, hogy e nevek fennmaradnak-e addig, amíg a választás órája, a döntés bekövetkezik. Кипсщд sebbek élet-,tűs-, baleset, ; szavatossági-, betöréses- j lopás elleni, üveg-, jég-és állat-biztosításoknál 2 Felvilágosításokkal, prospektusokkal f-ijin / w és díjajánlattal szívesen szolgál a Jt7 5 Általános Biztosító R.-T. igazgatósága S Budapest, VII. kér., Károly-körut 3. szám. j Telejon: 153—98,2—11, 2—12. Kartellen kívül i» a társaság képviselőségei Részvénytőke 6.000,000 korona. 5 aa ország mindem részében. Összes biztosítékok 22 millió korona • r>í ine« t ö 1И» é 1 é к В в и %at Ha önnek rosszul záródó ablakai és ajtói vannak, vagy villában, széltől nem védett helyen lakik, fontos hogy ablakai Zajíelfogó ! Több mint 2,000.000 forgalomban. Nagy tüzelőanyag megtakarítás! SZAB. AMERIKAI LÉGELZÁRÓ KÉSZÜLÉKKEL felszerelve legyenek. — E találmány az ablakrészek mentén keletkező légáramlást teljesen megakadályozzák. Nem posztó, sem vatta, hanem rugalmas érclemezekból készül s az ablakokba lesz építve, miáltal tartóssága egyenlő az ablakkere tel. — Ajánlatok, kölségvetések és rajzokkal szívesen szolgál a legjobb referenciákkal rendelkező Nádler és Wagner V., 8z.Ke,.ntca 2. .* Telefon их Lili : 127—SS.
