Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-06-02 / 22. szám

NAGY BUDAPEST 3 PÉNZÜGY К KERESKEDELEM PÉNZ ÉS HITELÜGY MEZŐGAZDASÁG K IPAR A világkonjunktura. Budapest, junius 1. Az egyes országok közzétett kereskedelmi mérlegei sok irányban értékes adatokat tartal­maznak, A rendkívül nyomasztó gazdasági viszonyok hatása alatt átformálódott egész gazdasági életünk. A fejlődést, a nyugati piacokon uralkodó Hochkonjunkturát fölvál­tott« az általános tespedés. A munkanélküliek száma ijesztő módon megnőtt, s a munkás vándorlás, a munka utáni kereslet szokatlan arányokat öltött. Nemcsak a vén Európát reszkettette meg a gazdasági krízis, hanem Amerika erőteljes gazdasági életére is rányomta bélyegét az abnormis gazdasági időjárás. Az öt év előtti krízis Amerikából indult körútra, mig az egy és háromnegyed éves hosszú múltra vissza tekintő jelenlegi válság először Európa kereskedelmét, iparát és egész gazdasági berendezkedését kezdte ki, s csak miután itt elvégezte romboló munkáját, vonult be a tengeren túlra, a munkát jól megbecsülő, a magas munkabérek eldorádójába, a gazdag Amerikába. Ha a válság nem húzódik a végtelen­ségig, úgy Amerika megmenekül a krízis kellemetlen hatásaitól, de a végeláthatatlan hanyatló konjunktúra végre mégis fölkeltette a reakciót Amerika erőteljes, nagyarányú gaz­dasági életében is. Amerikáben, a nagyipar emporiumban a gyárak az utóbbi hónapokban üzemüket lénye­gesen redukálták. A drágább pénz, a súlyos és állandóan feszült pénzpiac miatt az Amerikai ipari export kisebbedéit. Az összes iparágakban élezhető a lanyhulás, de még sem abban a nagy mértékben, mint Európában. A világkonjunktura nagy hanyatlására a gyárak kisebb produkciójára vall, hogy Német­országban — iparág egv-két fegyverkezési cikkeket gyártó iparágtól eltekintve — átlag 25—30 százalékkal termel ma kevesebbet mint két évvel ezelőtt. A lakosság szaporo­dásának, a népek gazdagodásának megfele­lően a termelt cikkeknek növekedniök, nem pedig csökkenniük kell, Ezt az egyszerű gaz­dasági törvényt dezavuálta a gazdasági krízis, amely lerontotta a produktumok emelkedését. A textilipar, vas és fémipar, cementipar nagyon lecsuszhk, s épen ez a háram iparág szenvedte a legérzékenyebb veszteséget a krízis alatt. Ausztriában állandó a textilgyárak fölszámolása, mert a tömeges textilszakmabeli fizetésképtelenségek miatt a gyárakat nagy veszteségek érték. A vas és fémipar és építési anyagokat gyártó vállalatok üzemredukcióját az építkezési mozgalom szünetelése idézte elő. A belga vasipar, amely legjobban van az exportra utalva hónapok óta, állandóan mér­sékeli a kiviteli árakat. Az elekrotechnikai ipar, mely Németországban a múlt évben 100 millió márka uj tőkét vett igénybe üzemeinek a kibővítésére, a rendelések csökkenéséről panaszkodik, mert a városok ott is nehezen tudnak kölcsönöket kapni a tervezett köz­munkák elvégzésére. Érthető ezek után, hogy a gazdasági körök világszerte türelmetlenül várják, hogy abalkáni háború után újból meginduljon és a rendes kerékvágásba terelődjön az ipari és kereske­delmimunka. Egyedül a remény táplál bennün- I két, csakhogy ez a remény aligha válik való- í sággá, mert a nagy gazdasági krízis annyit rontott, ártott és pusztítóit, hogy utána nem tisztul ki olyan gyorsan a horizont, mint egy hűsítő, nagyszemü nyári zivatar után. HÍREK. Békekötés után. Pénteken Londonban megpecsételték a háború sorsát, amennyiben a Balkán-államok megbízottai és a török kikül­döttek aláírták a békeszerződést. Sajnos, a gaz­dasági életben nem hozta meg a bőn óhajtott béke a javulást. A kedélyek még nem szaba­dultak föl a háború lidércnyomása alól, mert alig szorultak a kardok hüvelybe, máris uj háború fenyeget. A Balkáni szövetségesek nem tudnak egymás között megegyezni s apró kis csatározások már történték is közöttük. Ilyen­formán nem csoda, ha a tőke még mindig nem jelentkezik a piacon, ami a változatlanul magas kamattételeket, az állandóan feszült pénzpiaci viszonyokat eredményezi. Tartós javulás már azért sem remélhető, mert az összes államok kölcsönmüveletek előtt állanak s csak ezek lebonyolítása után kerül a sor a kereskedelem és ipar legitim hiteligényeinek kielégítésére Addig azoi^an sok idő fog eltelni, majd be­köszönt az őszi kampány, amely nagy, sötét, úgy, hogy ebben az évben javulás már nem remélhető. Ha a magánforgalomban a kamat­tételek olcsóbbodnak is, a jegybank rátos leszál­lítására beláthatatlan időn belül nem kerül a sor. A záróra. Fontos szociális és gazdasági kérdés az üzletek zárórájának a megoldása. Elég kemény feladat a záróra rendezése, mert két ellentétes szempontot kell összeegyeztetni, amely két álláspont homlokegyenest ellenkezik egymással. A főnök este akármilyen későig szivesen nyitva tartja üzletét, különösen, ha konkurrenciától fél. A segéd minél előbb akar az üzletből szabadulni, mert a fáradságos napi munka szellemi és testi erejét túlságosan igénybe veszi. A záróra kérdésének azzal a rendezésé­vel, ahogy a parlament előtt fekvő javaslat szabályozza, a főnökök és alkalmazottak is meg vannak elégedve. Az alkalmazottak egyedül azt kifogásolják, hogy szombaton este V2IO óráig nyitva lehet az üzletet tartani. Ebben a tekintetben — bármilyen erős is a szociális érzékünk — nem tudunk egyet érteni az alkal­mazottakkal, mert el kell ismernie mindenki­nek, hogy a szombat kivételes intézkedéseket provokál. Nemcsak a kereskedőknél, hanem a bankoknál is más a szombati hivatalos óra berendezése s ép azért örüljenek a kereskedő- segédek, fia a záróra kérdése úgy nyer vég­leges elintézést, hogy a szombat este kivételé­vel a 8 órai zárás kötelező. Nem tartunk még ott, hogy a kereskedőket arra kényszeritsük, hogy szombat este is 8 órakor csukják üzletü­ket, mert ezáltal nagyobb összeget képviselő bevételtől ütjük el őket, ami nem lehet az alkal­mazottaknak sem érdekük. Az egybankár-rendszer. Az utóbbi idő­ben előszeretettel a sok bukás okának azt tün­tetik föl, hogy a kereskedő és gyáros nem egy-két pénintézettel állott állandó összekötte­tésben, hanem egyidejűleg több banknál is keresett hitelt. így gyorsabban történt a fizetés- képtelenség, mert ha a fél pontosan nem tudta egyik bankban kötelezettségeit rendezni, rögtön poröltek, ami sok fölösleges költségei okozott neki s gyakran egy ilyen perlés idézte elő a fizetésképtelenséget. Ha a kereskedő csak egy bankkal áll állandó üzleti összeköttetésben, akkor — ha talán kevesebb hitelt kap is — de többre megy a csekélyebb hitellel, mint a nagy bankösszeköttetéssel. Ennek az egy pénz­intézetnek bemutatja könyveit, továbbítja vál­tóit s ha lejáratkor nem is tudja pontosan fizetni, a bank rögtön nem perel, mert nem kell attól tartania, hogy egy másik pénzintézet megelőzi. Az egybankár-rendszer még külföldön sem terjedt el nagy mértékben, de a hosszú hitelválság kitanitotta az iparosokat és keres­kedőket ennek az előnyére s ezután az egy- bankár-rendszernek több lesz a hive. Akció a külföldi papirok ellen. A hitelkeresők mekkájában, Párisban, erős agi­táció indult meg. Arról van szó, hogy a párisi tőzsdén egyelőre ne vezessenek be uj papírokat, mert a hazai értékeket is alig lehet plaszirozni. Ennek az akciónak az éle első sorban az Egyesült Államok ellen irányul, mert tömérdek vasúti papír került a francia árfolyam jelző lapra, amelyeken ottani spekulánsok jókora összegeket veszítettek. A hitelválság az a köpe- nyeg, amely alá az akció valódi célját bujtat­ják, mert a tényleges ok, mely a külföldi értékek visszaszorítására irányul, a párisi tőzsde­játékosok hagy vesztesége. Bennünket az akció alig érint. Nálunk évtizedek óta a leghőbb óhaj értékeink számára a párisi piacot meg­nyerni, de ez nem sikerült. Egy-egy nagyobb kötésünk elkerült francia piacra, de korántsem annyi, mint a mekkora összegű papír tőlünk külföldre vándorolhatna; t - ■ .. Közgazdasági közlemények. A Magyar Élet- és Járadék-Biztositó Inté­zet mint szövetkezet szombaton tartotta az intézet palotájában 12-ik évi rendes közgyűlését gróf Szé­chenyi Aladár elnöklete alatt. Az igazgatósági jelen­tés szerint a szövetkezet tagjainak száma 14.272-ről 16.138-ra emelkedett. Ä biztosítási állomány 42,591.420 К-t tesz ki. Az 1912. év folyamán halálesetekből és elérésekből kifolyólag 302.902 К került kifizetésre- A zárszámadás 39.288 К 92 fillér tiszta nyereséget tüntet fel, melyből a részjegyek alapszabályszerü 5°/o kamatoztatása után 17.693 К összeget a biztosí­tottak nyereség osztalék alapjának gyarapítására fordít az intézet. Az 1903. évben belépett tagok másod-, az 1908-ban belépett tagok első Ízben része­sülnek nyereségkiosztásban. A közgyűlés tudomásul vette az igazgatósági jelentést, a mérleget és zár­számadást, megadta a felmentvényt, hozzájárult a nyereségfelosztási javaslathoz, réhai Vargha Sándor helyére igazgatósági tagul megválasztotta Györgyey Illés földbirtokos urat, a választmányt pedig Benkó Gyula, dr. Gyergyánffy Jenő, Györgyey Illés, Réti Béla, báró Rudnvánszky Sándor és gróf Somssich Tihamér urakkal egészítette ki. A Magyar Élet- és Járadék-Biztositó Inté zet mint szövetkezet igazgatósága legutóbb tartott igazgazgatósági ülésén Hajós Aladár főkönyvelőit és és Zalai Ignác osztályfőnököt eégvevetőkké, Halmos Alfréd és Bass Gyula főtisztviselőket pedig osztály­főnökökké nevezte ki. ,.Pallas“ nyugdíj-, élet és katonai biztositó r.t. Budapest, VII., Erzséöet-körut 24. Köt felette előnyös feltételek mellett nyugdij-, élet-, hozomány-, nép-, katonai szolgálati és orvosi vizsgálat nélküli életbiztosításokat Kérjen prospektust! Képviselők kedvelő feltételek mellett alkalmaztatnak. Kérjen prospektust!

Next

/
Oldalképek
Tartalom