Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-24 / 8. szám
9 Még formai okokból sem lehetne megsemmisíteni a tanács határozatát, hiszen tizenöt nap alatt kell azt megfelebbezni s ez a tizenöt nap réges-régen elmúlt! A tanács, minthogy felebbezés nem érkezett, megkötötte a szerződéseket s csak nem hiszi komolyan valaki, hogy megkötött szerződéseket felfognak rúgni a kocsisok kedvéért! Ok csak lármázzanak, kiabáljanak, ez természetes is, hiszen ez a kocsistempó, amelyet -— sajnos — nagyon jól ismerünk valamennyien. Önmagukat, a múltjukat tagadnák n^e^, ha ezt nem tennék. De azért julius elsején..'fneg fog i^e fenni Budapest utcáin az első áutotaxi. Es ez a fő. Megint a tulkiadások. ^Vállalkozók és protektorok. — Igén tanulságos vitában volt részünk a pénzügyi bizottság legutóbbi ülésén. Mint minden pénzügyi bizottsági napirenden, ugv ezen is rengeteg túl kiadási tétel szerepelt s amikor az aránylag apró tulkiadásokat lejegyeztük és összeszámoltunk, kiderült, hogy ezen az egyetlen ülésen több mint 80.000 korona tulkiadást szavaztak meg. S ha tekintetbe vesszük még a körülményeket is? Kiderült, hogy a tanács olyan munkát is elvégeztetett, amelyről a pénzügyi bizottság azt határozta, hogy egyelőre ne csinálják meg s nemcsak hogy elvégeztette, de még 11.000 korona tulkiadást is csinált! A bizottságot meglepték ezek az adatok s néhány bizottsági tag igen szigorú hangon kritizálta a tanács működését. A tanácsét persze. Mert mindig a tanács hibás — a bizottsági tagok szerint. S minthogy a tanácsnak nem lehet olyan energikusan válaszolnia, mint amilyen energikusan vádakat lehet hangoztatni, tehát rajta is marad a tanácson, hogy 6 az oka a sok tulkiadásnak. Nem mondjuk, hogy ez nincs igy, de ebből az alkalomból is felemlítjük, hogy ez nincs egészen igy. A bizottsági tag urak szónokolnak, elveket hangoztatnak és támadnak, mindezt igen helyesen, de félnek a dolog elevenére tapintani. Félnek tulmenni a tanácson, félnek tovább tekinteni a tanácson túl, mert tudják, hogy ami azután következik, az kissé kényelmetlen és kinos. Mert a tanácson túl meg kellene látniok azokat a bizottsági, tagokat, akik szállítói és vállalkozói a főVp-. rosnak vagy azokat, akik a bizottsági tagok protegáltjai. Fzek azok, akik — egy közgyűlésen elhangzott beszéd szerint — néhány RIDIKÜL ÉS FINOM BŐRÁRU r _ gyári árban PAPEK JÓZSEF I császári és kir. udv. szállító börárugyártónál, . r 1 1 4 i :| 1 Budapest, VIII., Rákóczi-ut 11 és 15.---------— 1 etetőn bb — .i4 —......... lÜGGETLEN BUDAPEST. száz korona munkateljesítményért ezreket számítanak fel a fővárosnak. Ezek azok, akik a legrosszabb anyagot szállítják s akiket nem lehet felelősségre vonni, mert a közgyűlésben vannak vagy ők, vagy a pártfogóik. Mért nem említik ezeket a körülményeket is a pénzügyi bizottságban? Mért hallgatnak csupán csak erről? Ha nem számítunk mást csak azt, hogy minden pénzügyi bizottsági ülésen 80.000 korona tulkiadást szavaznak meg, ez másfél millió koronánál többet tesz ki oly esztendőben, húsz ülést véve számításba. Ennyit harácsolnak el a szállítók és vállalkozók — ha úgy tetszik — a tanács ellenőrzésével. De akkor ne csak az egyiket lássák meg az urak, ne csak azt vegyék észre, aki behunyja a szemét, hanem pillantsanak néha arra is, aki — kinyújtja a kezét . . . Uj elnök a közmunkatanácsban. — Tolnay Lajos. — A minisztertanács szakított a tradícióval és elnököt nevezett ki a közmunkatanácsba, Tolnai/ Lajos személyében. Tolnay azelőtt, amikor még a miniszterelnök foglalta el az elnöki széket, alelnöke volt a tanácsnak s mint ilyen eleget ártott a fővárosnak, tehát a minisztertanács méltónak tartotta az elő- lépésre. Nem kell ezen a helyen hangoztatni, hiszen eleget megírtuk, hogy a közmunkatanács elavult és fölösleges szerve a főváros adminisztrációjának, csak arra az egyre utalunk, hogy Tolnay Lajos volt az, aki a sertésszállások telkeinek ügyét kisürgette a fővárosnál. Mint a közmunkatanács alelnöke s mint a sertésszállás-tulajdonosok részvénytársaságának elnöke. Tehát kétfelől is ártott, igy a miniszter- tanács szemében valószínűleg kettős érdeme volt. S hogy teljes legyen az örömünk, azt is hangoztatják, hogy Garancsy Mihály lesz a közmunkatanács alelnöke. Az a Garancsy, aki mint előadó állandóan a főváros érdekei ellen dolgozott, az a Garancsy, aki ezt az elavult és fölösleges szervet még kellemetlenné és veszedelmessé tette. Annyi bizonyos, hogy ezek a változások egyáltalában nem alkalmasak arra, hogy a főváros és a közmunkatanács közötti viszonyt barátságossá . es, báke.sS’é tegyék, pedig éppen erre volna szükség. A közmunkatanácsnak szigorúan ragaszkodnia' 'kellene a törvényben előirt hatásköréhez, még pedig ugv, ahogy azt a változott viszonyok megkövetelik. Mert az bizonyos, hogy a főváros admi- . nisztrációjának egészséges testében a köz- mui/katanács a — vakbél. Valaha volt rendeltetése, de ma már csak bajt és kellemetlenséget okoz. A kormányra nézve jellemző, hogy az egészséges testben — a vakbelet favorizálja . . ,--------------------------, A középosztály szanatóriuma. Bárczy polgármester említést telt aminap egy tervéről, amelylyel most foglalkozik. Meg akarja csinálni a középosztály szanatóriumát, ahol napi 10 — 15 koronáért lehetne ápolást kapni, orvosi költséget és minden borravalót is beleértve. A mai szanatóriumok vagy a nagyon gazdagoknak, vagy a nagyon szegényeknek szolgálnak, a középosztály' érdekeit egy sem szolgálja. Ha egy közép- osztálybeli ember szanatóriumra szorul, akkor esztendőkre adósságokba veri magát, mert kénytelen a drága szanatóriumokhoz fordulni. A középosztály' szanatóriuma tehát olvan gondolat, amelyet már réges-régen meg kellett volna valósítani, ha eszébe jutott volna valakinek. De éppen az a baj, hogy eddig senkinek sem jatott az eszébe. A főváros nagy kórházépítési programm- jába bele kellett volna már venni a közép- osztály szanatóriumát, de még most sem késő. Az igaz, hogy a fővárosnak egyelőre nincs pénze, de a terveket, a számításokat már most meg lehet csinálni, úgy hogy egy nagyobb kölcsön után rögtön meg lehessen kezdeni a munkálatokat. A közgyűlésnek minden erejével oda kell hatnia, hogy ez az eszme minél hamarább megvalósuljon, mert ennél okosabb, jótékonyabb és hasznosabb tervet már régen nem hallottunk. Építkezések és a Picklin. Ma nem úgy építenek, mint régeníe. A nagy építkezési tevékenység, a fővárosnak világvárosi fejlődése és az általános gazdasági konjunktúra annyira felszöktette az építkezéshez szükséges anyagok árát, a munkabérek is oly aránytalanul megdrágultak, hogy az, aki ma házat épít, kénytelen olcsón, mentül kevesebb téglából, vékony falakkal megépíttetni a házát, mert különben még a drága házbér mellett sem találja meg a számadásait. Ezért van az, hogy egy uj bérház megremeg, ha egy társzekér döcög végig az utcán a ház előtt, a menyezeten függő csillárok csilingelnek, mint a téli szánkók és ha téli szél süvít végig az utcákon : a szobában is megérzik fagyos lehelletét. Ezt a jelenséget minden pesti lakos nap-nap után végigszenvedi, aki uj, modern bérházban lakik. Ilyen körülmények között valóságos áldásnak kell minősíteni azt a találmányt, mely Pick Emil budapesti I gyáros nevét országos hírűvé avatta és amely találmány megvédi a lakót a léghuzam kellemetlenségei j és veszedelmei elől. A találmánj' neve : Picklin, egy építési anyag, amely ablak- és ajtórekeszeket szinte hermetikusan zár el és útját állja annak, hogy a szél í/ienr)Íö 1)9 kötvények ° legelőnyö- // UÍ/ÜA4К //§ sebbek élet-, tűs-, baleset, szavatossági-, betörés-, üveg-, jég- és állat-bi&tositásoknál. Felvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a ffűncAeuj Általános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, IV. kér., Károly-körut 2. szám. Telefon : 153-9S, 2-11. 2-12. Részvénytöke 6.000,000 kor. és a társaság képviselőségei Kartellen kívül az ország minden részében Szervezési alap 1.200,000 К SZÉN, KOKSZ nagyban és kicsinyben SALAMON JAKAB es T SA CÉGNÉL X Telefonszámok:73_96- 73~97' 73—98, 73-99. BUDAPEST, V., Erzsébet-tér 19. Telefonszámok: KOVALD fest,tisztit» Gyár és főüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 35-37 Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében —Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58-45 128-13.
