Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-10 / 6. szám
2 ipar ellen alaptalanul támasztott aggályokat és feladata magaslatán állva a fővárosi autotaxi közlekedést, — mely a legnagyobb magyar automobil fogyasztónak ígérkezik — a hazai iparnak biztosította. Ez igen helyes álláspont mellett most már nem szabad figyelmen kivid hagyni azt a fontos szempontot, hogy a hazai gyártmányok sorában a legmegbizhatób- jbakat kell alkalmazni. Erre nézve döntőid azt kell elfogadni, hogy a főváros lehetőleg akként adja ki -a rendszámokat. hogy a gyáros maya érdekelve legyen az autotaxi jó, pontos és megbízható működésében, vagyis, hogy a taxiforgalmat maga a gyáros folytassa üzletképen. Ez esetben ki van zárva az a veszély, hogy a gyár selejtezett és megbízhatatlan autókat fog az autotaxi-fuvarozók nyakába sózni, mert a kocsik jósága a vállalkozók legsajátosabb érdeke. E kívánalomnak megfelelő ajánlat már van a fővárosnál, melyben egy nagy és megbízható automobilgyár, a Márta, vállalkozik a saját gyártmányú kocsijaival a forgalom lebonyolítására. E szerencsés megoldás mellett a hazai ipar szempontja, de meg a közönség érdeke is teljes kielégítést nyer és biztos remény van arra, hogy a pesti autotaxi is oly népszerű és kedvelt közlekedési eszközzé válik, mint a külföld világvárosainak hasonló intézményei. A közúti — a betegek ellen. (Panaszos levél). Egy kis példa arra, micsoda ostoba módon van megállapítva a Közúti tarifája: A városi villamos nagykörúti vonaláról át lehet szállani a közúti villamos üllőiuti vonalára. A nyugati pályaudvartól 24 fillér a dij, a Népszínháztól pedig 20 fillér. A vonalat igen nagy mértékben veszik igénybe azok, akiknek a Szent István-kórházban van dolguk. Csakhogy ezek még 24 fillérért sem juthatnak el a Szent István-kórházba. És pedig azért nem, mert az álszálló-jegven az van rajta: — érvényes a Ludoviceumig. A Eudo- viceumtól a Szent Islván-kórházig már csak egy állomás, de annak a beteg embernek, aki a kórházba igyekszik, vagy gyalog kell mennie azt az egy megállóhelynyi távolságot vagy fizetnie érte 12 fillért. Mi az oka ennek az ostobaságnak? Valószínűleg az, hogy annak idején a Ludoviceumig terjedt a közúti vonala. Itt volt a régi lóvasut végállomása. Később kiépítették az Orczy-uti vonalat is, de a jegyen következe tesen ott maradt ez az ósdi rendelkezés s most öröm nézni, hogy dobálják ki a kalauzok a beteg embereket a Ludoviceumnál. Sándor Pál már megcsinálta, hogv az Üllói- utról menő kocsiknál kitolta a szakaszhatárt a Ferenc József-hídig, illetve a központi vásárcsarnokig, — mért nem törölte el hát ezt az ostoba, régi rendelkezést is? FÜGGETLEN BUDAPEST. A szubvenciós-színház — szünetel. Épen vasárnapra érkezett le a belügyminiszter leirata, amelyben jóváhagyta a Eeld- féle városligeti színháznak engedélyezett évi 12.000 korona szubvenciót. Épen jókor. Már a vasárnapi lapokban gyönyörű programmot olvasunk a városligeti műintézettől. A színházak műsorában a lapok jóvoltából az Opera, a Nemzeti Színház meg a többi színház mellett a Feldék műsora is olvasható, azaz olvasható volna, ha nem láttuk volna a következőképen: BUDAPESTI SZÍNHÁZ Hétfő Kedd — Szerda — Csütörtök — Péntek — Szombat — Vasárnap Náni Folt, amely tisztit Mi ez? A szubvenciós-színház beszüntette az előadásait? Úgy halljuk, hogy azon a címen nem játszanak egyelőre, hogy „uj darabra készülnek“. Vagy talán a tanács mégis okos volt és a szubvenció-engedélyezés valamelyik titkos záradékában kikötötte, hogy legfeljebb hetenkint egyszer szabad játszani? A jótékonysági programúi. A közjótékonysági tűzoltóság legutóbbi ülésén Almády Géza tanácsnok beterjesztette az ügyosztály prograrumját, amely már az első pillanatra is meglep bőségével s annak az összegnek nagyságával, amelyet közjótékonysági célokra óhajt fordítani az ügyosztály. Ha ez a programúi abban az időben látott volna napvilágot, amikor a városházán özönével volt a pénz, amikor alig múlt el közgyűlés, hogy milliókat ne szavaztak volna meg építkezésekre és telekvásárlásokra, bizonyára minden nehézség nélkül keresztülmentek volna ezek a tervek, a mai helvzet- ben azonban úgy látjuk, hogy igen súlyos akadályok állanak a közjótékonysági Programm végrehajtásának útjába. Hol vannak már azok a jó idők, amikor a főváros könnyen kapott kölcsönt! Hol vannak már azok a jó idők, amikor a pénzügyi bizottság s a közgyűlés alig érdeklődtek a milliók hovafordilása iránt! Ma már megnézik a pénzt s bármilyen nagyszerű és igazságos is legyen a cél, elsősorban mégis a főváros pénzügyi helyzetét veszik tekintetbe. Ez helyes is igy s ha az állandóan igy történt volna a múltban is, akkor bizonyára semmi akadálya nem volna a közjótékonysági programra megvalósításának. De alig hisszük, hogy a mai nehéz körülmények között a közgyűlés belemenne abba, hogy nyolc-kilenc millió korona költséggel egy uj szegényházat létesítsen. A cél bizonyára kitűnő s elkelne már egy uj és nagyszabású szegényház, de a mai viszonyok nem alkalmasak arra, hogy megépítsék. Mindenesetre jó, ha beszélnek róla, ha alaposan megtárgyalják a körülményeket, de még sem hisszük, hogy a nyolc-kilenc milliós befektetést még elvben is elfogadják. Sajnos, nem élünk már a pénzbőséges világban s ha a nyolc-kilenc milliós uj szegényházhói egy milliós szegényház válik valóra, már akkor is meg leszünk elégedve. Uj nyugdíj szabályzat. Most, hogy a kormány élelbeléptette az állami tisztviselők és alkalmazottak uj nyugdíj- szabályzatát, megengedte, hogv a főváros is gondoskodjék a tisztviselőiről. Ezelőtt négy esztendővel még hallani sem akart a kormány arról, hogy a főváros uj nyugdijszabályzatot készíttessen a tisztviselői részére s jóvá sem hagyta a nyugdíj szervezetet, mert az — jobb voir, mint az állami tisztviselőké, ügy látszik, hogy a fővárosnál minden jobb, mintáz államnál — nemcsak azért, mert az államtitkárok is idehozzák már be a fiaikat — hanem mert a tanszemélyzet fizetésrendezését is azért húzta olyan sokáig a kormány, mert félt, hogy majd az állami tanítók nagy igényekkel fognak fellépni. Ilyenformán a főváros uj nyugdijszabálv- zata az állami nyugdíjtörvény után kullog s körülbelül ugyanazokat a rendelkezéseket tartalmazza. Leszállítja a negyvenévi szolgálati időt harmincötre, de csupán azokban az állásokban, amelyek egyetemi kvalifikációhoz vannak kötve s még egyéb más megszorításokkal. Mint érdekes uj pontját említhetjük fel a szabályzatnak azt a rendelkezését, hogv a polgármester s az alpolgármesterek bármikor, minden hivatkozás nélkül kérhetik ffund. 0 kötvények a legelönyö- Ul/ÜMKl/f sebbek élet-, tűz-, baleset, szavatossági-, betörés-, üveg-, jég- és állat-biztosításoknál. Felvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a Általános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, IV. kér., Károly-körut 2. szám. Részvénytöke 6.000,000 kor. Kartellen kiviil Szervezési alap 1.200,000 К UnűÁRJX Telefon : 153-98, 2-11. 2-12. én a társaság képviselőségei az ország minden részében. X SZÉN, KOK Telefonszámok: ?lxll; SALAMON JAKAB ÉS TsA CÉGNÉL X BUDAPEST, V., Erzsébet-tér 19. ® nagyban és kicsinyben Telefonszámok:73-96’ 73~97 73 - 98. 73—99 KOVÁID fest,tisztit Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében Gyár es főüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utasa 35-3? Képviseletek a vidék legtöDU városáoan. 1 eleion áS—45 128-t3.
