Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-03 / 5. szám
NAt'.Y BUDA PEST pedig tiltakozni kell, mert nem igaz, hogy a felsővezeték megjavítja a közlekedést. Az alsóvezetékes pálya fentartása többe kerül, kizárólag ezért olyan nagy hive a közúti a felső vezetéknek. A közúti anyagi érdekei nem lehetnek irányadók a közönségre nézve. Tessék ezt nyíltan és egyenesen megmondani, mikor a közúti közlekedés-javítást emleget s ilyen ürügy alatt akarja megvalósítani a felső- vezetéket. Egy dolgozó egyesületről. — A Magyar Tanítók Otthona. — Napi- és hetilapokban mind gyakrabban találkozunk a főváros tanítósága egyik, napjainkban már úgy a nemzeti kultúra, az ifjúság erkölcsi és szellemi nevelése, valamint a tanítók társadalmi és kulturális életében elismerést és méltánylást érdemlő munkát végző egyesületének, a Magyar Tanítók Otthonának nevével. Részint abból a célból, hogy olvasóink pontos értesüléseket nyerjenek a derék egyesületről, mely mindenképen érdemes a sajtó és nagy közönség rokonszenvére, részint abból az okból, hogy az egyesület épen a legutóbbi időben nag}'Obb átalakulásokon ment át, fejlődésének legszebb időpontjához jutott el, ez alkalommal részletesebben ismertetjük működését és jövő céljait, terveit, mint azt az egyesület egyik vezetőjétől hallottuk. A Magyar Tanítók Otthona 1895-ben alakult és igy már tizenhét éves múltra tekinthet vissza. A régebbi időben főtörekvése inkább az volt, hogy kellemes klubja legyen a tanítóságnak. Tagjainak szórakoztatására estélyeket, hangversenyeket rendeztek, jól berendezett helyisége mindig kedves találkozó helye volt a főváros tanítóságának. Foglalkoztak mindenkor tudományos, főleg tanügyi kérdések megvitatásával is s ezek mellett az egyesület mindig kivette a részét a tanítóság anyagi és erkölcsi érdekeinek előbbreviteléért folytatott munkájából is. Vezetésére mindenkor a tanítóság jobbjai tömörültek. Az utóbbi három év alatt azonban még nagyobb munkásságot fejt ki az egyesület. A vezetőség mindenekelőtt megfelelőbb helyiségekről gondoskodott. Tagjainak száma a legutóbbi évek alatt ötszörösére emelkedett, tudományos előadásait, felolvasásait és estéit újból oly nagy számban keresik fel a tagok és a társadalom minden rétegéből az érdeklődők, hogy rövid három év alatt négyszer kellett nagyobbitani a helyiségeket, Az egyesület mostani vezetősége a fent említett célok mellett, hogy a tagoknak kellemes szórakoztatásáról gondoskodik és a tudományos munkálkodás terén is szép eredményekre mutat rá, az ifjúság nevelésének fejlesztését, tökéletesítését is nagyobb mértékben és erővel akarja szolgálni. E célból alapította meg az Első magyar Ifjúsági Színházat, mely már két éven át szórakoztatta és részesítette művészi nevelésben a főváros tanuló ifjúságát. Színpadán hivatásos szinész-müvészek játszanak, rendszerint egyfel- vonásos, az ifjúság számára pályázat utján beszerzett színdarabokat. A folyó évben már, amennyiben színpadát a modern nagy színpadokhoz hasonlóan átalakították, felszerelték, nagyobb, háromfelvonásos, kiválóbb irodalmértékü darabokat is adnak elő magasabb iskolák számára, mely darabok rendszerint az iskolákban az irodalmi oktatásnál mint szemelvények tárgyal tatnak, olvastatnak. A főváros hatósága nevelő intézményei sorába emelte a színházat s ezért megengedte, hogy tanítási időben látogathatják az előadásokat a tanulók. Ilasonlóképen az ifjúság oktatását és nevelését szolgálja másik nagy alkotása : a pedagógiai mozgóképes előadások rendezése. A főváros összes iskolái számára engedélye van ilyen előadások rendezésére. A nyugoti államokban nagyobb összeget áldoznak évenként az eszme megvalósítására, melynek előnyeit a tanításban szinte mérlegelni sem lehet. Az egyesület egyetlen fillér hatósági segítség nélkül gondoskodik az előadások rendezéséről — a tantervi és iskolai céloknak leg- nagyobbmérvii szemmeltartásával — az összes fővárosi iskolák számára. Nagy kulturális munkássága mellett az egyesület vezetősége még egy igen fontos célt tűzött maga elé. Tagjainak gazdasági érdekeit akarja minél hathatósabban szolgálni. Közvetíti, minden fillér haszon nélkül, lehetőleg közvetlen termelőktől a háztartáshoz szükséges cikkeket. A közelebbi jövőben az egyesület tagjai közé tartozni anyagi szempontból is határozottan és érezhetően előnyös lesz. Az egyesületnek ezidőszerint nagyobb számban csak Budapestről vannak tagjai, bár már több vidéki tanítótestület és tanító is lépett kötelékébe. Szép és nagy célja azonban az is az I egyesületnek, hogy országos otthont akar teremteni. Már is építettek a vidékről felránduló tanítók számára szobákat, melyeket a lehető legolcsóbb áron bocsájtanak azok rendelkezésére. A lelkes törekvésekből azt látjuk, hogy vala- ; mikor a Magyar Tanítók Otthona kulturális köz- j pontja lesz az ország tanítóságának, esetleg tanárságának is. Tagjainak a tagsági dij fejében két folyóiratot is ad: az üj Elet cimü főként társadalomtudományi kérdésekkel foglalkozó heti lapot és a Népnevelők Lapját, mely tanügyi és tanítói közéleti kérdésekkel foglalkozik. E rövid vázlatból is látható a Tanítók Otthona érdemes működése. Ennek köszönheti az egyesület, hogy a legutóbbi nyári nagy építkezésénél már hathatósan támogatta úgy az állam, mint a székes- főváros. A pénzügyminisztérium a szomszéd dohánygyárból egy nagy, 32 méter hosszú és 17 méter széles termet engedett át teljesen ingyen az Otthon céljaira. A főváros törvényhatósága a közoktatás bizottság és a Tanács pártoló előterjesztése alapján egyhangúlag 115.000 koronát szavazott meg az építkezés céljaira, amely összeg egyrészével visszaváltotta a városi telken az egyesület által eddig épített helyiségeket, nagyobb része az összegnek pedig az uj építkezés födö- zetére szolgál. Az Otthon a XL, Kinizsy-utca 16. szám alatti városi telken épült, illetve az ottani épületet alakították át s ehhez csatolták az említett dohánygyári termet is. A Ferencvárosnak igazi látványossága lesz ez a külsejében szerény, de belsejében annál meglepőbb alkotás, intim helyiségeivel, nagy termeivel, színházával, teraszszávai, szép kertjével. A Magyar Tanítók Otthona, nagy és szép jövő előtt áll, méltó mindenki megbecsülésére és támogatására. = ILONA TEAVAJAT = (édes tejszínből készült legfinomabb csemegevaj) Fürdőtelepekre legolcsóbb napi árban szállituuk kívánt adagokban. Szántó Samu és Szántó Adolf VII., István-ut 67 Telefon f>6-48. POPPER ZSIGMOND építővállalata és ácsüzlete ♦ BUDAPESTEN #> 3roöa: V., £ipót-körút 15. sz. ipartelep: V., pozsonyi-út 25. Elvállal minden e szakmába vágó építkezési és ácsmunkákat. Hol van a Fővárosi Muzeum? Olvassuk, bogy a tanács a pedagógiai szemináriummal kapcsolatosan pedagógia múzeumot is szándékozik létesíteni. Való igaz, hogy igen szép a cél, de ebből az alkalomból nem ártana tudakozódni aziránt, mi van a Fővárosi Múzeummal? Ezt a múzeumot meglehetősen nagy költséggel létesítették, de nincs helyisége, tehát senki sem férhet hozzá. ’S an igazgatója is, de vájjon mit igazgathat, amikor két szobába vannak összezsúfolva a múzeum tárgyai? Néhány hónappal ezelőtt kiakarta bérelni a főváros a Képzőművészeti Társulat Andrássy- uti palotáját, de akkor a szakértők arról győződtek meg, hogy az épület tűzveszélyes és amugysem felelne meg a Fővárosi Muzeum céljainak. E beszámolás óta semmit sem hallottunk a Fővárosi Múzeumról, pedig épen iít volna már az ideje, hogy megcsinálják. Egy ilyen intézmény nem is fejlődhetik, ha nincsen megfelelő helyisége, gondoskodjék tehát a főváros helyiségről. Ne pedagógiai múzeumot létesítsenek előbb, hanem csinálják meg végre a Fővárosi Múzeumot! Közgazdaság. A tavaszi vásár. A tavavaszi vásár a budapesti kereskedelmi és iparkamara ügykezelése és vezetése alá került. Ez az elhatározás immár per- fektté vált s a kamara a tavaszi vásár vezetésére Kármán Aladár kiváló kollégánkat, az Egyetértés közgazdasági szerkesztőjét delegálta. Az üj és avatott kezekben a tavaszi vásár bizonyára fokozott sikerrel fogja szolgálni a magyar kereskedelem és ipar érdekeit. „Unió“ élet- és gyermekbiztositó intézet mint szövetkezet (Első Leánykiházasitó Egylet) Budapest VI. Teréz-körut 40—42. (Az intézet Alapit- tatott 1863. évben. 1913 január 1-től január 31-éig bezárólag be- nyujtatott 1,279.100 К értékű biztosítási ajánlat, amelyből 998.000 К kötvényesitletett Biztosított összegek fejében a folyó évben 129.389‘35 К az intézet fennállása óta 20,554.683’37 К fizettetett ki. Ezen intézet az élet- és gyermek-biztositás minden nemével foglalkozik a legolcsóbb díjtételek és a legelőnyösebb feltételek mellett. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület igazgatósága január hó 17-iki ülésében Payr István főtitkárt igazgató-helyettesnek nevezte ki. A Bárdi Automobil r.-t. mérlege. A Bárdi József Automobil r.-t. igazgatósága a gróf Károlyi Imre elnöklete alatt tartott igazgatósági ülésén megállapította legutolsó mérlegét, amely a múlt évi 115.019.85 korona tiszta nyereséggel szemben 142.881.54 korona tiszta nyereséggel zárult. Az igazgatóság elhatározta, hogy a február 10-ére összehívandó rendes közgyűlésnek javasolni fogja a tartalékalap kellő dotálását és az alapszabályszerű jutalékok levonása után 15°/0, vagyis részvényenként 30 korona osztalék kifizetését. A rendes közgyűlésen a részvénytársaság új igazgatósági tagjává Kohner Jenő bárót és Krausz Simont fogja megválasztani. A Magyar Érték- és Iparbank Részvény- társaság megalakulása. A Budapesti Bank Részvény- társaság csütörtökön tartott rendes évi közgyűlése az igazgatóság javaslatához képest elhatározta, hogy az intézet alaptőkéjét 10,000.000 koronáról 6,000.000 koronára leszállítja, a társaság cégét „Magyar Érték- és Iparbank Részvénytársaság“-та változtatja és az alaptőkét 30.000 darab új, egyenként 300 korona névértékű részvény kibocsájtása után 9,000.000 koronával 15,000.000 koronára emeli. Az új részvényekre való elővételi jogot teljességében a részvényeseknek felajánlja és pedig oly módon, hogy minden 2 darab régi részvényre 3 új részvény követelhető. Ezen részvényekre a teljes névérték január 1-161 számított folyókamatokkal együtt
