Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-16 / 50. szám
2 FÜGGETLEN BUDAPEST. tatlanul állott a saját, mindig becsületes meggyőződése mellett? Ügy érezzük, bogy a közgyűlésnek nagy, meleg ünneplésben kell részesítenie Melhát. Olyan ember hagyja ott a főváros szolgálatát, aki egyike volt a legszebb, a legpéldásább jeli emeknek s aki mindenütt, ahol szerepelt, a legnagyobb elismerést és tiszteletet szerezte a fővárosnak. Pörök a taxiórák körül. A Magyar Taxaméter részvénytársaság, amely címéből és kitetszőleg a taxiórák gyártásával, felszerelésével és bérletével foglalkozik, furcsa botrány központjába került. A dolog nem olyan egyszerű, amilyennek első pillanatra latszik. A bonyolult helyzet abból keletkezett, hogy a főváros tudvalevőleg háromezer koronával váltotta meg azoknak a bérkocsiknak jogát, amelyeknek rendszámát az autotaxik kibocsátásával bevonták. A háromezer korona kártalanításul szolgált s nem lehet tagadni, hogy ez az átalányösszeg valamely bérkocsinak bevont jogért bőséges kárpótlásul szolgált, mert a főváros, mint erkölcsi testület, nem bocsátkozhatik annak a bírálatába, hogy a megváltott bérkocsik egyenként mekkora értéket képviselnek. Ezért szolgált átalánv-kártalanitásul a háromezer korona, amelyből ötven-ölven koronákat visszatartottak a fővárosnál azon a címen, hogy a megsemmisülő koncessziót esetleg adósság is terhelheti, tehát gondoskodni kellett arról, hogy ez az adósság kifizethető legven. Csak a vak nem veheti észre, hogy ennél a visszatartásnál mi volt a főváros intenciója. Semmi egyéb, mint biztosítékot teremteni a megsemmisülő koncessziókat még esetleg terhelő közadókra, vagy egyéb talán 'bünletésjellegü közszolgáltatásokra.Máscimen a fővárosnak nem is volna joga visszatartani ezt az összeget, mert a magánjellegő adósságot csak a bíróság közbenjöttével lehet behajtani. Mégis megtörtént ennek kapcsán az az anomália, hogy a Magyar Taxaméter részvénytársaság szemet veteti erre a visszatartott összegre s koholván magának egy bizonytalan jogcímet ahhoz, hogy ezt követelhesse, most perrel fenyegeti meg a kielégített bérkocsiíulajdonosokat arra az esetre, ha ezt a visszatartott pénzt nem engedi át neki. Koholt jogcíme a következő : Amikor a taksamérőt kötelezővé telte a főváros, a Magyar Taxaméter társaság, mint a taksamérők forgalombahelvező koncenssziótulaj- donosa, minden bérkocsitulajdonossal úgynevezett bérleti szerződést kötött, amelynek érvénye hat esztendőre szólt s bizonvos bérleti összeg lizetésére kötelezi az összes bérkocsitulajdonosokat a taksamérő felszereléséért és állandó üzembetartásáért. A megváltott bérkocsikon is voltak természetesen taksamérők s a kocsik tulajdonosai is kötelezték magukat hat évre a bérleti szerződés pontos teljesítésére. Most azután, hogy az autotaxik forgalomba hozatalával ezeket a bérkocsikat kivonták a forgalomból, a Magyar taxaméter társaság gondolt egvet s a megszűnt rendszámok tulajdonosait ügyvédje utján felszólította, hogy a hat esztendőből hátralékos bérleti időre fizessék meg a bérösszeget, vagy pedig kiegyenlitéseül ennek a követelésnek engedjék át neki azt az összeget, amit a főváros a kártalanítási díjból visszatartott. Első pillanatra úgy tetszik, mintha a társaságnak ehhez szerződései szerint joga volna. De a jogi ravaszság s a jogcim-koho- lás rögtön nyilvánvalóvá lesz, ha megmondjuk, hogy a Magyar Taxaméter társaságnak a bérkocsirendszámok bevonásakor százötven megszűnő bérkocsiról kellett leszerelni a taksáméról, de ugyanakkor háromszáz autó- taxira szerelte fél a taksamérőt s háromszáz uj bérleti klienst kapott a százötven helyett. Vagyis a társaság fényesen keresett ezen az üzleten, mert a változás i.illanalatól kezdve százötvennel több kocsi után kapja a bérösszeget. Miért folyamodik tehát ahhoz a ravaszsághoz, hogy a megszűnt bérkocsik volt tulajdonosait zaklatja a hat esztendőből még hátralékos idő kérleli összegéért? Hiszen azt tudnia kellene, hogy nincs a világon olvan bíróság, amely ezt a követelést jogosnak ismerné el és megítélné! Hiszen a megváltás a bérleti szerződésekre olyan vis major volt, amelyet minden bíróság akceptálni kénytelen. Mi sohasem voltunk barátai annak az álláspontnak, amely a bérkocsitulajdonosokon, akik ingyen lopott jogokból fényes exisztenciákat teremtettek maguknak, vég nélkül sajnálkozott. De nyílt jogtalanságot nem nézhetünk tétlenül! S a fővárosnak fel kell világosítani a Magyar Taxaméter társaságot, hogy ez a követelése, amelyért perrel fenyegeti a fővárost is, teljesen jogtalan s csak arra alkalmas, hogy amúgy sem rokonszenves működését még gyűlöletesebbé tegye. Sztrájkéinak a kéményseprő- segédek. Már a múlt számunkban részletesen foglalkoztunk azzal a tervvel, hogy a főváros megakarja váltani a reáljogu kéményseprőkoncessziókat. A kéményseprőjog is olyan közforrásból ered, amelynél az egyéneknek való jogadoraányozás mélyen sérti a polgárok összességének érdekeit vagyis demoralizáló hatással jár, ha a főváros a polgárok sorából kiválaszt egyeseket s azoknak százezreket jövedelmező jogokat ád. A kéményseprést házi kezelésbe kell venni, ez kétségtelen. Nemcsak azért, hogy senkise érezze a jogadományozás demoralizá- lásának hatását, hanem azért is, mert a kéményseprőmesterek rideg önzéssel kezelik a jog gyakorlását s bár a munkát nem ők végzik el, mégis rabszolgatartással akarnak minél több hasznot elérni. Bizonyítja ezt az, hogy a kéményseprősegédek több esztendei elégedetlenség után vasárnap sztrájkba léptek. Amilyen jogosulatlan és a közönség érdekei ellen való volt a sofförsztrájk, ép olyan jogosult és minden részletében indokolt a kéményseprősegédek bérmozgahua. Ezek a kéményseprősegédek, amint most kiderül, valóságos éhbérért dolgoztak a mestereknek, akik lelkiismeretlen könnyelműséggel rabszolgatartó'rendszer alapján kizsákmányolták a munkaerőket. A sep- rési jog a legtöbbjének nem került egy fillérjébe sem, az üzleti befektetés, ami a jog gyakorlásához kellett, szintén jelentéktelen volt. mégis csupán könvöradományokat jut- jattak nagy kegyesen a segédeknek, akik számukra az ezreseket összedolgozták. A huszadik században egyenesen középkori állapot veit az, amit a kéményseprőmesterek megteremtettek. A munkauzsorának képtelen tobzódása tűnik ki abból, amit a kéményseprősegédek bérmozgalmuk alapjául követeléseikben lefektetlek Ezek a szegény, kiéheztetett emberek csak most eszmélnek rá arra, hogy ők eddig rabszolgák voltak, csak most jutnak annak a tudomására, hogv a mesterek minden jogcím nélkül s a legféktelenebb munkauzsorával éltek vissza azzal, hogy a kéményseprőjoghoz a főváros jóvoltából, szerencsés véletlen folytán jutottak. A kéményseprősegédek bérmozgalma most egyszerre felnyithatja a főváros illetékes szemét: a visszaéléseknek mekkora láncolata vezetett ehez a mai állapothoz s milyen bűn terheli azoknak a lelkét, akik eddig kíméletet és elnézést prédikáltak a kéményseprő- jog tulajdonosai számára. Ez a mostani sztrájk a legjobb alkalom arra, hogy a főváros szabályrendeletben lefektetett jogai alapján beleavatkozzék a kéményseprőjog gyakorlásába s egyelőre a legszűkebb körzetekre szorítva vissza a jogok mostani tulajdonosainak munkáját, lassanként a megváltásig és térjen rá a házi kezelés rendszerére. Ha a főváros lesz a gazdája a kéményseprősegédeknek, bizonyára a legemberségesebb bánásmódot fogja használni velük szemben s nem fog arra törekedni, hogy egy esztendő alatt milliomosodjon meg. A közönség, a polgárok s a sztrájkoló kéményseprő alkalmazottak eminens érdeke követeli, hogy a főváros minél előbb váltsa meg a kéményseprőjogokat s a kéményseprést vegye házi kezelésbe. HÍREK A polgármester uj titkára. A polgár- mester Sztankovics Szilárd főjegyzőt a pénzügyi osztályba helyezte át. Helyébe titkárául dr. Miklós Elemér tanácsjegyzőt nevezte ki, aki tehetségénél s egyéni szeretetreméltósá- gánál fogva általános szeretetnek örvend úgy kötvények a legelőnyösebbek elet-,tűs-, baleset, szavatossági-, betö reres- lopáselleni, üveg-, jég- és állat-biztositásoknál Felvilágosításokkal, prospektusokkal ffUí)CJÍQ!S és díjajánlattal szívesen szolgál a ----- U Ál talános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, IV. kér., Károly-körut. 2. szánt. Telefon- 153-9S.2-U.2-12 Kartellen kívül és a társaság képviselőségei Részvénytöke 6.000,000 korona. aa ország minden részében Összes biztonsági alapunk 21 milliók SZÉN, KOKSZ SALAMON JAKAB es T KOVALD fest,tisztit! Bud3pest, V., Erzsébet-tér 19 jMt QA PCnjyn Telefonszámok: 73-96,73-97. OR UDJIILL 73-98, 73-99, 172-26. ~ ^ Gyár es föüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 35-37 Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében —Képviseletek a vidék legtöbb városában. Teleíon 5S-45 12S-13
