Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-10 / 49. szám
NAGY BUDAPES! PÉNZÜGY К ТУ "VT *7 P ^ TI T ПГ P? T MEZŐGAZDASÁG KERESKEDELEM I La JLA КЗ 11 JL JL С 1/ к iPAR Tőkeválság. Hegedűs Lóránt a gazdasági krízisről. ; Az internacionális gazdasági élei kél esz- j tendő súlyos válságán esett keresztül. Minden ország közgazdasági faktorai konstatálják, hogy a most lezajlott krízis minden eddigi válságot fölülmúl, s épen azért kétszeresen fontos, hogy a konzekvenciákat, a tanulságokat belőle levonjuk. Ezt te’te Hegedűs Lóránt is pénteki parlamenti beszédében, amikor a féléves állami költségvetés előadói előterjesztésében a gazdasági válsággal foglalkozva, igyekezett annak tanulságait hallgatóközönségével megismer- j tetni. Előadói beszédében abból indult ki, ! hogy nálunk nem gazdasági, hanem tőkeválság \ volt, s épen azért a fél százalékos ráta ! leszállítástól nem remélhetjük azonnal a ' viszonyok igen kedvező alakulását. Ezzel —- sajnos — eddig is tisztában j voltunk, s a Hegedűs Lóránt megállapítása S nélkül is teljes tudatában vagyunk annak, hogy bennünket egy méreteiben igen nagy, s hatásában fölötte súlyos tőkeválság annyira leteritett, hogy a föltápászkodás máról-holnapra be nem következik. Egy tőkeválság után az enyhülés sokkal lassúbb, semhogy egy fél százalékos rátaleszállitás a hanyatló konjunktúrát útjában feltartóztassa, s erőteljes gazdasági föllendülést idézzen elő. Mi idézte elő az általános tőkeválságot? Első sorban a balkáni háború, amely nnlliárdokat emésztett föl, továbbá a háborúban passzív szerepet betöltő államok hadi beruházásai, j melyek fölszivtak minden rendelkezésre álló i tőkét, s a kereskedelem és ipar megfelelő j anyagi támasz hiányában súlyos válságba jutott. Hogy egy újabb tőke válságot könnyebben legyőzzünk, s általában gazdasági viszonyainkat megjavíthassuk, takarékoskodnunk kell. Legyünk takarékosak, ez a Hegedűs Lóránt irányiló szava, amelyet azonban a mai viszonyok mellett úgyis megteszünk. A megélhetési viszonyok rosszabbodása követkéz- tében kevesebbet köllün ruhára, élelemre, kulturális szükségleteink kielégítésére, de arra j nem jut, hogy tartaléktőkét gyüjtsünk, dacara a kiszámított életmódnak. Nehéz a takarékosság elvét követni akkor, amint Budapest utcáin naponta 10.000 éhes gvomru családapa kiált munkaalkalomért, hogy télviz idején családját elláthassa. Legyünk takarékosak, amikor az adóprés utolsó párnánkat ágyúgolyóra és gyorstüzelőre viszi el, amikor uj hajószörnyeteget bocsátanak vízre, csak azért, ne hogy a külföld haditengerészetünket ócsárolja. Akár pénzválság, akár tőkeválság közepén állunk, annyi bizonyos, hogy a tömegnyomor Magyarországon még akkora nem volt soha, mint most. Arról kellett volna Hegedűs Lóránt- nak előbb megemlékeznie, mielőtt a takarékosságra intette az országot. • • Üzérkedés a betétekkel. A pécsi bankbukás. A legnagyobb vidéki magánbank, az Ullmann M. Károly pécsi bankcég beszüntette fizetéseit és a státus megállapításánál kitűnt, hogy a bank 7 millió korona passzívájával szemben az aktívák csak 5 millió koronára rúgnak. A fizetési zavarokba jutott banknak több mint két millió korona volt a betétállománya, amely nagy összeg csupa kis betétből, úgynevezett mosóné betétből állott, ami banknyelven azt jelenti, hogy a betétek átlagos összege kétezer korona körül mozgott. Ezek a szegény emberek, akik utolsó filléreiket vitték az Ullmann-bankba, most mély aggodalommal szemlélik a szanálási akciót, mert ennek a sikerétől remélik betéteik visszakapását. Ez a bankbukás ismét aktuálissá tette azt a kérdést, szabad-e bankoknak — akár részvénytársasági vagy szövetkezeti, akár magáncég vagy közkereseti és betéti társasági alapon működnek, betétet korlátlan mértékben elfogadni és a betétek elhelyezése nem tartozik-e ellenőrzés alá ? Nálunk teljes a bankszabadság, ami azt jelenti, hogy mindenki korlátlanul fogadhat el betétet s bank ‘és takarékpénztár közölt különbség nincs. Nem ilyen azonban a helyzet Ausztriában. Ott az állam beleszól abba, ki fogadhat el és milyen mértékben takarék- betétet és élesen megvonja a bank és takarékpénztár közötti különbséget. Nálunk a pénzintézett revízió mutatkozna megfelelő szanálási, illetőleg ellenőrzési szervezetnek, csakhogy ennek a behozatalát a bankok nem kívánják, sőt idegenkednek tőle, ami érthető is. Ma azonban már túlhaladott álláspont arról vitatkozni, lehet'e bankokat ellenőrzés alá vonni s ha igen, milyen mértékben. A két éves gazdasági krízis, amely alatt a bankbukás napirenden volt, bebizonyította, hogy a pénzintézeti ellgnórzést tető alá kell hozni, mert a takarékbetevők érdekei az állam által megvédendők. A betétek biztonságát az is elősegítené, ha az állam megkövetelné a bankoktól, fogy a betétek arányában, ép úgy mint a biztositó társaságok az egyes üzletágak után, bizonyos összeget deponálnának. Ez némileg csökkentené a betéti kamatot, de elősegítené azt, hogy a közönség nagyobb bizalommal lépje át a bankok küszöbeit, ahová megtakarított pénzét gyümölcsözésre elhelyezi. Az esetek, melyek a betétek biztosítását kisürgetik, egyre szaporodnak, de a megfelelő intézkedések mégis késnek. HÍREK. A szerb kereskedelmi szerződés. Harkányi János báró kereskedelemügyi miniszter a tegnapi ülésen terjesztette be a kereskedelmi és külforgalmi viszonyok ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslatot. A kormánynak most is van fölhatalmazása arra, hogv a szükséghez képest ideiglenesen megállapodásokat létesítsen egyes külföldi államokkal a vám és kereskedelmi viszonyok ideiglenes rendezésére, illetőleg arra, hogy ezeket a megállapodásokat 1914. december ho 31-ig terjedő hatállyal életbeléptesse. De ez a felhatalmazási törvény az esztendő végén lejár, s ezért meg kellett újítani. Nyilvánvaló, hogv a miniszter Szerbiával, Bulgáriával és Görögországgal létesítendő megállapodásra gondol. A bécsi-szerb követ már Belgrádban tartózkodik, hogy kormányától instrukciókat kérjen. Bécsben már is nagy agitáció indult meg, hogy korlátlan mennyiségben meg kell engedni az élő állatok behozatalát és a hús behozatalt, továbbá le kell szállítani a hús és élő állat behozatali vámokat. Elő állat behozatalánál valójában csak Szerbia jöhet számításba. A monarchián kívül Szerbia még a meghódított balkáni államokba is szállíthatna szarvasmarhát, hogy ott megfelelő produktiv agrikullura támadjon. Szerbia nagy súlyt helyez arra, hogy élő állatokat .hozhasson hozzánk, mert fölöslegét a mo- I narchia piacán akarja értékesíteni. Uj bankpalota. A magyar általános hitelbank monumentális bankpalotájába na- j pok óta viszik a nagy pénzes szekrényeket, milliókat érő részvényeket es egyéb, szintén sok milliót képviselő értékeket. A pénzgazdálkodás, a kapitalizmus egyik fejlett korszakában a nagy pénzmetropolisok nemcsak érték, hanem a külső forma emelésére is 1 törekszenek s a pénz hatalmának jelképe- i zésére bankpalotát emelnek, amelynek már I a- külseje is imponáló és arról a nagy belső I erősségről, guruló aranyakról akar tanus- ! kodni, .amelyet a palota belsejében őriznek. 1 Minden nagyobb fővárosi pénzintézet emelt I már bankpalotát s a fényes épületek a j fővárosi utcák jellegzetes épülettömbjeit még ! változatosabbá teszik. A Hitelbank kedden ' kezdte meg uj palotájában a munkát. Kereskedők és a karácsony. Két hét múlva beköszönt a karácsony, amely a i kereskedelmi forgalomban nagyobb eleven- j séget idéz elő. A téli szezon, ha rosszul i indul is, a karácsonyi nagyobb forgalom I szokta a kereskedőket kárpótolni. A mostani karácsonyi szezon elé a legnagyobb letargiával tekint a kereskedővilág. A sok 1 ezárt üzlet, a foglalkozásnélküli kereskedősegédek nagy tömege jelzi azt a szomorú helyzetet, amelybe a hosszú gazdasági válság alatt a I kereskedelem julott. A két éves krízis hatása j csak most látható igazán, amikor a fizetés- ' képtelen kereskedők száma és a csődesetek napról-napra szaporodnak. Nincs megfelelő munkaalkalom, tehát nincs vásárlóképesség s a konjunktúra rossz hatását egyaránt megérzi minden termelési ág. Közgazdasági közlemények. „Unió“ élet- és gyermekbiztositó intézet mint szövetkezet Budapest,. VI., Teréz-körút 40-42 Alapittatott 1863. F. évi november havában 1,059.400 К értékű biztosítási ajánlat nyujtatott be és 930.600 К értékű uj biztosítási kötvény állíttatott ki. Biztosítási összegek fejében 168,272 К 10 ült fizettetett ki. 1913 január 1-től november 30-ig bezárólag К 13.595,100 értékű biztosítási ajánlat nyujtatott be és К 11.739,500 értékű uj biztosítási kötvény állíttatott ki. Biztosítási összegek fejében a f. évben 1,841.375 К 70 fill, és az intézet fennállása óta 22,266.669 К 72 fillér fizettetett ki. Ezen intézet az élet- és gyermekbiztositás minden nemével foglalkozik a legolcsóbb díjtételek és a legelőnyösebb feltételek mellett. „Pallas“ nyugdíj-, élet és katonai biztosító r,t. Budapest, VII., Erzsébet-körut 24. Köt felette előnyös feltételek mellett nyugdíj-, élet-, hozomány-, nép-, katonai szolgálati és orvosi vizsgálat nélküli életbiztosításokat Kérjen prospektust I Képviselők kedvező feltételek mellett alkalmaztatnak. Kérjen prospektust I
