Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-02 / 48. szám
2 FÜGGETLEN RUI)APUST. vállalat felé fordul, hogy a publikum érdekeit szolgáló törekvéseiben teljes erkölcsi erővel támogassa. A vállalat kötelessége, bogy a soffóröknek minden indokolatlan kívánságát visszaszorítsa s főleg továbbra is biztosítsa azt, bogy a közönség kiszolgálása mintaszerű legyen. A főváros olyan sokáig várt az autó- taxira, bogy most már néhány napi üzemszünet ugv sem számit. De ezalatt a vállalat alapozza meg még biztosabb ellenőrzési eszközökkel a soffőrök felett való fegyelmi jogát s szórása őket arra, hogy foglalkozásukban, amely ma már igen tisztességes megélhetést biztositó foglalkozás, illeszkedjenek be a rendes társadalmi keretekbe s a közönség testi épségének biztosítékait szerezzék meg azáltal, hogy becsületes munkásaivá válnak a köznek. Ennek я mostani, indokolatlan és visszatetsző soffőrsztrájknak csak ez lehet az eredménye. A város lakásai. Elolvastuk az építkezési és szociálpolitikai ügyosztályok közös jelentését a város építkezéseiről, illetve az építkezések első ciklusáról s nem a legnagyobb elragadtatással tettük le ezt a részleges beszámolót. A számok és az adatok megelégedéssel töltöttek el bennünket, az eredményeket igen jóknak kellett tartanunk, de nem tudtunk megszabadulni attól a benyomástól, hogy ezek a kedvező adatok ki vannak szakítva egy egv- séges beszámolóból, amelynek mérlege egészen másképen festene. Nem tudtunk kiszabadulni attól az impressziótól sem, hogy ez az első beszámoló, ennek törekvései és javaslatai el- leplezői óhajtanak lenni a továbbiaknak. Nem kételkedtünk az első ciklus számaiban és adataiban, de aggódva gondolunk a további ciklusokra, mert a kedvező adatok mögött a későbbi időnek szomorú eseményei lapulnak meg. Ezt a benyomásunkat a beszámoló jelentés javaslataiból szereztük. Az ügyosztály hibáztatja az 1908-as törvényt, mely csak akkor biztosit állandó adómentességei a főváros házainak, ha a telekérték 4%-nál többet s az építési tőke 6%-nál többet nem jövedelmez. Az ügyosztályok e törvény megváltoztatását kívánják, még pedig alaposan. Azt kérik, hogy az építési tőke 8%-ot jövedelmezhessen, mig a telbkértéknél maradjon meg a 4%, de a telekértéket a változó viszonyoknak megfelelően öt-öt éven kint állapíthassák meg. E javaslat mögött lehetetlen fel nem fedezni azt a szándékot, hogy a főváros fel akarja emelni a lakásbéreket. Ha ez a szándék megszülethetett, annak alapos okai kell, hogy legyenek. A főváros nem szívesen teszi ki magát támadásoknak, pláne megszégyenítéseknek, amelyeknek pedig ezek után feltétlenül el kell következniük. Világosnak látszik, hogy a főváros sokkal drágábban épített, mint a magánosok, tehát a házaira, a lakásaira rá kellene fizetnie, ha nem emelné a lakásbéreket. Az első ciklus építkezései után olyan eseményeknek kellett történniük, amelyek nagyon szomorúak és azt követelik, hogy a város lakásbéreket emeljen. Mik lehettek ezek az események: nagyjából kivehetjük az első ciklus beszámolójából is. A javaslat még azt kéri kimondani, hogy az adófelügyelőség az adómentesség szempontjából ne külön-külön, hanem összesítve vegye a város házait s arra kér engedélyt, hogy újítási alapot gyüjthessen. íme, igy színtelenednek el a fényes adatok ! E szándék mögött nem tudunk mást látni, mint hogv a városi házak olyan rosszul épültek, hogy egy-két évre a fennállásuk után már igen sok javításra szorulnak. Tehát azért is kell a lakásbéremelés, a házaknak nagyobb jövedelmezősége, hogy a vállalkozó urak visszaéléseit és mulasztásait helyrehozzák. Céloz erre a jelentés is, amikor azt mondja, hogy azért nem készültek el a későbbi ciklusok beszámolói, mert a vállalkozók és szállítók vitás követelései körül sok huza-vona van még. Nem tudunk tehát örülni az első ciklus kedvező számainak, mert nem látunk bennük mást, mint hangulatkeltést a kérések teljesítésére. De vájjon ezért csinálta végig lakásépítő akcióját a főváros ? Azért, hogy a vállalkozó és szállító urak kövérre hízzanak a kölcsönpénzek zsírján? Az 6 kedvükért el kell tüntetni azt a nem túlságosan nagy különbséget, mely a városi s a szomszédos magánházak lakásbérei között van, tehát a városi lakások drágábbak lesznek a magánlakásoknál, mert a magánlakások kényelmesebbek, jobban vannak felszerelve, mint a városiak. Mi lesz tebát a különbség? Mért épített akkor a város bérházakat? Aki nem szószerint olvassa el a jelentést, aki a sorok között az értelmet, a magyarázatot, a szándékot is meglátja, az azt olvassa ki belőle, amit mi. Es elégedetlenül teszi le a kezéből, azzal a meggyőződéssel, hogy megint sikerült valamit elrontani, amit jó szándékkal kezdtek meg. Pénteken: autóbusz-tárgyalás. Tehát mégsem merték megtenni, hogy az autóbusz közlekedés megvalósításának kérdését hónapokig pihentessék. Fenyegetésnek hangzott a közlekedési bizottság legutóbbi tárgyalása után, hogy a számítások, melyek még szükségesek, hónapokig el fog tartani, holott a közlekedési bizottságban azt a kijelentést hallottuk, hogy már nem is tudnának üj számításokat bemutatni. E sok kusza, össze-vissza kijelentés, e sok üres kapkodás után valóban el voltunk készülve mindenre. Még arra is, hogy csakugyan készítenek uj számításokat, hiszen a városházán már sokszor megmutatták nekünk, hogy itt laknak a számok játékának legnagyobb művészei. A pénzügyi bizottság pénteki ülésén mindenkit váratlanul ért Bárczv polgármester közbeszólása. Feleki Béla, miután hosszú és részletes beszédet mondott, szinte félő, de mindenesetre bátortalan hangon az autóbusz megemlítésével akarta befejezni beszédét, de még nem is ért megkezdett mondata végére, Bárczv polgármester igy szólott közbe: — A jövő pénteken idekerül az ügy a pénzügyi bizottság elé! Á bizottság tagjai meglepetten néztek össze: ez a kijelentés váratlanul ért mindenkit. De alig ült el a csudálkozás, a kérdések egész raja vetődött föl, melyekre egyelőre nincs válasz. Milyen lesz ez az előterjesztés? Foglalkozni fog-e vele előzőén a közlekedési bizottság? Megfelel-e végre a javaslat a nagyközönség érdekeinek? Sok pénzébe kerül-e a megoldás a fővárosnak ? Annyi azonban bizonyos: a jövő pénteki ülésen súlyos feladat hárul a pénzügyi bizottság tagjaira. Az autóbusz-kérdést tovább halasztani nem lehet, a megoldást meg kell találni, még pedig úgy,' hogy az közmegnyugvást keltsen. És főképen: végre már járjon az az autóbusz! A javadalmi bérlet pályázói. — Öt ajánlat érkezett. — A javadalmi bérletre nyilvános árlejtést rendelt el a közgyűlés. Az árlejtés határideje lejárt, összesen öt pályázó jelentkezett, még pedig a következő feltételekkel: 1. Engel Bernát és társa (a régi bérlők) ajánl 460.000 korona bért, a bruttó jövedelemből egészen 700.000 koronáig 25%-os részesedést. azonfelül 50% részesedést. Garantál 60.000 korona részesedést. Ugyanez a pályázó más ajánlatot is tesz. 520.000 korona bér mellett a bruttó jövedelemből 75%-ot juttat a fővárosnak. 2. Blumenfeld és társai cég 435.000 korona bért ajánl, a bruttó jövedelémből pedig 50%'Ot. Nem garantál semmit, ellenben üzleti költségét 90.000 koronában óhajtja megállapítani. 3. Glück Mór és társai cég 476.000 korona bért ajánl, 28% részesedést a tiszta jövedelemből, 28.000 koronát garantál. Az üzleti költséget 80.000 koronában óhajtja megállapittatni. 4. Dick Péter 485.000 korona bért ajánl, 33 és Vb% részesedést a tiszta jövedelemből, 10.000 koronát garantál. Üzleti költségnek 60.000 koronát állapit meg. 5. Szilosz gabona- és árucsarnok 400.000 korona bért ajánl, 52% részesedést a tiszta jövedelemből, nem garantál semmit, ellenben üzleti költségét 800.000 koronára teszi. Az ajánlatok már átszámítás alatt vannak. A Magyar Villamossági megváltása. Megírtuk már, hogy a Magyar Villamos- sági telepének becslőbizoltsága még a december folyamán el fog készülni a becslésről szóló jelentésével. A ta ács el van határozva arra, hogy a Magyar Villamossági telepét legkésőbb 1914. junius 1-én saját kezelésébe veszi s a megváltási összeget a szerződés értelmében az átvételtől számított fél esztendő múlva utalja ki. Az üzemet akkor egyesítik a fővárosi elektromos telep üzemével, amely eddig tíz millió koronájába kerül a fővárosnak. Gondolni kell azonban ma már arra is, hogy miképen fogja a főváros a megváltási összeget megfizethetni. Erre vonatkozólag egyelőre arra építenek, hogy az egyik budapesti bank szoros összeköttetésben van egy német bankkal, melynek birtokában van a Magyar Villamossági részvényeinek egy igen jelentős része. Ennek a tervnek az az alapja a Magyar Villamossági mai tiszta nyeresége, mely körülbelül három millió korona és a legutóbbi osztalék, amely 30 korona. Negyvenezer darab részvény után — névérték 200 korona — az osztalék 1,200.000 koronát tesz ki. A tiszta nyereség többi részét tartalékokra, újításokra, leírásokra stb. fordítják. ^kötvények a legelőnyösebbek élet-, tűz-, baleset, szavatossági-, betöreses- lopáselleni, üveg-, jég- és állat-biztosításoknál felvilágosításokkal, prospektusokkal jfunCAßlJJ Általános Biztositó R.-T. igazgatósága Budapest, IV. kér., Károly-körut 2. szám. Telefon : 153-98,2-11, 2-12. Kartellen kívül és a társaság képviselőségei Részvénytöke 6.000,000 korona. aa ország minden részében. Összes biztonsági alapunk 21 milliók nagyban és kicsinyben Budapest, V., Erzsébeí-tér *9 Telefonszámok: 73-96,73-97, 73-98, 73-99, 172-26. KOVALfl 9 щ Gyár es föüzlet: is Budapest, VII., Szövetség-utcza 35-3? Gvűjtőtelepek a székesfőváros minden részénen — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Teleíon 58—45 128—13
