Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-10 / 45. szám
1913. november 10. 45. szám. NAGY BUDAPEST a „Független Budapest“ állandó melléklete Munkatársak: GELEY JÓZSEF, HEGEDŰS GYULA. PÁSZTOR MIHÁLY, POSSEL GUSZTÁV SALGÓ IGNÁC, ТОМА SZILÁRD, VERBOI ÁRMIN, VURGVÁRI ALBERT, ZÓLYOMI DEZSŐ. Előfizetési ára: EGÉSZ ÉVRE 12 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VISEGRÁDI-UTCA 40 Nagy-Berlin — Berlini levél. — Sok szó és pedig sok igazságtalan szó esett már a budapesti sajtóba a berlini várospolitikáról. Az tagadhatatlan tény, hogy Berlinnek, ennek az elővárosaival együtt közel négy millió lakost magában foglaló hatalmas metropolisnak meg vannak a maga fejlődési hibái, amlyek azonban el sem kerülhetők oly ideges, rohamos fejlődésnél, mint aminő Berliné és amely hibák (lakásdrágaság, pauperizmus, élelmiszer uzsora) szinte természetes velejárói a kapitalizmus korabeli nagyváros fejlődésének. Azonban a tényleg meglevő hibákat újabban olyan energikus és előrelátó politikával szanálják, hogy a kialakuló Nagy-Berlin jövője előtt egyszeri! prespektivák nyíltak meg. A céltudatos, előrelátó közlekedés- politika az egyik leghatékonyabb tényezője a mostani Berlin várospolitikájának. Ez az az eszköz, amely a lakáspolitika szolgálatába állítva, legalkalmasabb a belső városi lakásdrágaság ellensúlyozására és amely a Cityvé alakult, tulaj don- képeni Berlinből kiszorult emberiségnek módot nyújt, hogy a Vorortok olcsóbb és főként egészségesebb lakásaiba költözzék. Mert a tulajdonképeni Berlinben, a Fried’dchstrasse, Leipzigerstrasse, Unter den Linden vidéken még jómódú polgár részére is meddő fáradozás alakáskeresés. E környék horribilis telekárait (az Unter den Linden és Friedrichstrasse sarkán levő hires Kanzler Eckét négyszögölen- kint 100.000 márkáért vették meg.) Nem annyira a telekspekuláció idézte elő, mint inkább a telek monopolisztikus természete. A nagy forgalmi centrumokban korlátolt számban levő házhelyek árát az alig megfizethető forgalmi érték és az óriási kereslet természetszerűleg felszökteti. Itt, ahol aházak nagy részének emeleti helyiségeit is üzleti, irodai célokra használják, nem csodálható a lakásdrágaság. Ezért is, meg egészségügyi szempontból kihurcolkodnak az emberek és aVorortok- ban ütnek tanyát. Ennek a környékre vándorlásnak az elősegitője a pompás, mintaszerű közlekedés, amely teljesen a jövőbe látó városi lakáspolitika céljait szolgálja. Számolva a jövőbeli fejlődési lehetőségekkel, kiterjesztik a közlekedési hálózatot ma még néptelen környékre is. A Hoch- und Untergrundbahn nem rég építette meg uj vonalát Dalehmig, mely most még túlnyomórészt lakatlan terület, de amely épen az uj közlekedési vonal révén nemsokára egyik levezető csatornája lesz a berlini lakásínségnek. A Stadt- und Ringbahnon, a Hoch- und UntergrundbahnonésaStrassenbahn óriási hálózatán kívül az autóbuszok és omnibuszok nagy sokasága bonyolítja le az évi, több mint egy milliárdlszemélyre rugó forgalmat. A közlekedési politika másik kitűnő oldala az olcsóság. 10 pfennigért akármelyik közlekedési eszközön Berlin szivébe juthatnak Charlottenburg, Wilmersdorf, Tempelhof és a többi előváros lakói. A Stadtbahn 3 márka 10 pfennigért ad ki bárkinek havi bérletjegyeket. Hol tartanak még ettől a szinte ideális közlekedéstől Budapesten? És Nagy Budapestről merünk álmodni odahaza, amikor a Budapest' körül levő elővárosok még a lehető legrendezőtlenebb és faluszerü viszonyok közt tengődnek és például a kispestieknek 30—36 fillér villamos vitel- dijat kell fizetni, ha a fővárosba mennek, 20—25 perces ütért. Budapesten már néhány éve akut probléma a pályaudvar kérdés. Ezért talán nem érdektelen, ha néhány szóval megemlékezünk a berlini pályaudvar rendszerről. Berlin a pályaudvarok városa. Itt nincs központi pályaudvar, hanem a legteljesebb decentralizáció, ami a gyakorlatban igén sok szempontból előnyösnek, célszerűnek bizonyult. A Schlesischer Bahnhof, Friedrichstrassei, Alexanderplatzi, Lehrter, stettini, továbbá a Potsdamer, Anhalter és Görlitzer Bahnhof fontosabb gócpontjain kívül a kisebb- nagyobb pályaudvarok sokasága bonyolítja le az óriási forgalmat. E megosztottságnak nagy előnye a pályaudvari forgalmi torlódások kiküszöbölése és általában a simább zavartalanabb adminisztráció. Viszont hátránya, hogy a pályaudvarok füstje több helyén rontja meg a város levegőjét. Berlinnek és a Vorortoknak ma még külön érdekeik és törekvéseik vannak. Nagy Berlinnek, mint egy magasabb egységnek törvénybeli való összefogla- lalásán kiviil (Zweckverbandgesetz, 1912) a Vorortoknak különálló közigazgatásuk van. A Nagy Berlin jegyében folyó politika törekvései újabban a szorosabb közigazgatási egység kivitelére irányulnak. E törekvések elé azonban sok akadályt gördítenek a konzervatív körök és nagy ellenállást fejt ki az antidemokratikus összetételű városi ■ képviselőtestület. Mindezen diszharmonikus tények ellenére, Berlin ma már helyes utón halad egy mindenben összevágó, grandiózus várospolitika felé. Budapesten, ahol bár embrionális kicsiségben, sokban hasonló a helyzet a berlinihez, nagyon sokat tanulhatnak a várospolitikusok a jövő Nagy-Budapest szempontjából a Nagy-Berlin fejlődési tanulságaiból. Berlin, 1913. október iió. Rákos Ferenc. Több szigorúságot! Cipészek az elöljáróságoknál. Hirt adtak a lapok azokról a panaszokról, melyeket a budapesti cipészipartestület intézett a kerületi elöljárók értekezletéhez. Azt panaszolták a cipészek, hogy legutóbb a fővárosban gombamód a elszaporodtak a külföldi selejtes kész cipőt áruló üzletek s jogosulatlan versenyre keltek a megélhetéssel amugvis nehezen küzködő magyariparosokkal. A cipészeknek tehát az a kérésük, hogy az elöljárók az ipari kihágások büntetésével teljes szigorúsággal járjanak el, mert talán a szigorúság alkalmazása apasztani fogja a visszaélések számát. A cipész ipartestület a kormánynál is eljárt a külföldi árut importáló cipőüzletek ellen s úgy tudjuk, hogy a kormány tervbe is vette, hogy a cipő vámját lényegesen felemeli. A vámtárgyalások azonban csak 1917-ben lesznek s addigra csakugyan sikerülhet agyonütni a magyar cipőipart. Ami ezen a téren eddig történt, az a legsúlyosabb mulasztások közé tartozik. Még nem régen a magyar cipőipar egyike volt a legjobbaknak s a leghíresebbeknek s nagy volt az exportunk Németországba, Oroszországba és Romániába, de ezt a beözönlő külföldi áru tönkretette. Nálunk nem vették észre a veszedelmes ellenfelet, az olcsó és rossz külföldi árut s nem védekeztek ellene, holott itt egy olyan iparág megvédelmezé- séről volt szó, amely reklámja lehetett voina a többi magyar ipari készítményeknek. A kormány most belátta, hogy micsoda súlyos mulasztások történtek a múltban s Ígéretet tett a jövőre nézve, de a vámtárgyalásokig még olyan sok idő fog eltelni, amelynek lefolyását nem lehet türelemmel megvárni. Itt van a főváros, itt vannak a kerületi elöljárók: az ő kötelességük most védelmükbe venni a magyar cipőipart, mig a kereskedelmi szerződések nem gondoskodnak róluk. Az elöljárók teljesítsék a budapesti cipészipartestület kérését és teljesítsék olyan szigorúsággal, olyan kérlelhetetlenséggel, hogy csakugyan védői legyenek a magyar cipőiparnak. Itt budapesti polgárokról van szó, akik hozzájárulnak a közterhekhez, akiket most egy tisztességtelen idegen verseny fojtogat: ebben az esetben minden eszközüket szentesíteni fogja a becsületes cél. A gázgyár költségvetése. A gázgyári bizottság hétfői ülésében tárgyalta le a fővárosi gázművek 1914-iki költségvetését s ezzel kapcsolatban határozott ifj. Stern Sándornak arról az indítványáról, melyet a gáz árának leszállítására s az órabérek eltörlésére nézve tett. A bizottság tagjai kivétel nélkül azon a véleményen voltak, hogy a mai viszonyok egyáltalán nem alkalmasak az árleszállításra. A kívánt árleszállítás 868.000 koronával csökkentené a gázgyár jövedelmét, tehát nemcsak az eddig beszolgáltatott évi 600.000 koronát veszítené el a főváros, de még ezenfelül rá is fizetne. Erre pedig csakugyan semmi szükség sincs. A külföld legtöbb nagy városában a gáz ára annyi, mint nálunk, sőt több is, de ha jelentékenyen kevesebb volna is a mienknél, a mai viszonyok mellett mégsem lehetne árleszállításra gondolni. Előrelátható volt, hogy a gázgyár költ-
