Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-10 / 45. szám
2 FÜGGETLEN' BUDAPEST. konzorcium, amely egységes áron juttatná a főváros birtokába az egész elzárt területet: az üzlet létrejötte esetén a főváros közlekedési, városfejlesztési programmjának egyik nehéz problémája oldódna meg könnyű szerrel. Az ajánlat: SO korona. Az ajánlat nyomán Garancsy Mihály miniszteri tanácsos, a közmunkatanács ügyvezető alelnöke megindította a tárgyalásokat. Fleischt Sándor harminc koronái kéri négyszögölenként a teliéért, de Garancsy Mihály ezt az összeget sokalta s kijelentette, hogv törvényes kisajátítási eljárás utján sokkal méltányosabban juthat a főváros ezeknek a telkeknek birtokába. Idáig rendben lett volna a dolog. A közmunka tanács az adófizető polgárok érdekeire féltékenyen vigyázott. Ám, amint kiderült, csak látszólag vigyázott ezekre az érdekekre, de valójában olyan felületes, könnyelmű és oktalan üzleti szellemmel kezelte ezt a dolgot, amely az eset további fejleményei során keményen megbosszulta magát. Fleischl Sándor a telek árából nem volt hajlandó egy fillért sem engedni. Az üzlet tehát ebben a stádiumban megakadt s a tárgyalások megszakadtak. Újabb ajánlat: 60 korona. Hónapok múlva aztán a közmunkatanács vette tel újra a tárgyalások fonalát. Garancsy Mihály ur egyszerre rájött arra, hogy a Hun- gária-ut megnyitását már nem lehet sokáig elodázni, ezért hivatalos átiratban értesítette Fleischl Sándort, hogy Hungária-köruti telkét harminc koronás egységáron hajlandó a főváros részére megvenni. De Fleischl ekkor már eredeti ajánlatára nézve obligón kívül állónak érezte magát s kijelentette, hogy a telek egységára ötven korona. Senkisem vonhatja kétségbe, hogy ehez joga volt. A telek-konjunkturák s az üzleti elvek szempontjából ezt az álláspontot semmi gáncs nem érhette. S mit tett erre a közmunkatanács? Talán alkudozni próbált, hogy Fleischlt meggyőzze arról, hogy eredeti ajánlata szerint kösse meg az üzletet? Eh, szó sincs róla. Garancsy Mihály miniszteri tanácsos úr egyszerűen dühbe jött erre a kijelentésre s ugyancsak hivatalos átiratban értesítette Fleischl Sándort, hogy most már szóba sem áll vele a közmunkatanács, ellenben bírói kisajátítás utján fogja a telek árát megállapítani. A bíróság megállapítása: 150 korona. Ez a fenyegetés komolyan hangzott el s komolylyá is vált. A közmunkatanács Fleischl Sándor ellen kisajátítási pert indított, amelynek során a szakértők megvizsgálták a telket s megállapították az árát. A szakértők véleménye alapján azután a bíróság arra kötelezte Fleischl Sándort, hogy négyszögölenként 150, mondd egyszázötven koronás áron bocsássa telkét a közmunkatanács rendelkezésére. Ez az Ítélet jogerős lett, hiába felebbezte meg a közmunkatanács s így előállott az a helyzet, hogy egy olyan telket, amelyet harminc koronáért kínált a tulajdonosa a fővárosnak, bírói ítélettel százötven koronáért kellett volna átvennie a köz- m unkatanácsnak. Nem lesz kisajátítás ? Az- üzletből ilyenformán természetesen semmisem lett s Garancsy Mihály inkább elejtette a Hungária-körut megnyitásának tervét, vagyis ellette azt boldogabb időkre, amikor a főváros, hogy a fokozódó igényeknek eleget lehessen, a bírói itélé alapján kényszerű kisajátítás utján kénvtelen lesz néhány milliócskával fizetni azért, mert a közmunkatanácsban, mint államilag rendelt ellenőrzési szervben, minden üzleti érzék híjján lévő, vak és gyámoltalan bürokraták ülnek, akik aktaszerű precizitássalráfeküsznek a városfejlesztési politikára s ott fojtják meg az adófizető polgárok érdekeit, ahol épen lehet. Mert ennek a bírói Ítéletnek kétségtelenül az lesz az eredménye, hogy most már a Hungária-körut elzárt részén levő telkek tulajdonosai, ha már megúszták ezt a rettenetesen elnyúlt gazdasági válságot, ragaszkodni fognak a bírói Ítélettel megállapított egységárhoz s a Hungária-körut kényszerű megnyitásakor ez a városszabályozás legalább ötször annyiba fog kerülni az adófizető polgároknak, mint amennyiért kedvezőtlen gazdasági körülmények között megoldható lelt volna. A törvényhatósági bizottság minden tagja fűzhet ehez az esethez olyan kommentárt, amilyet ép akar. De az az egy kétségtelen, hogy a Közmunkatanács, az állami bürokratáknak ez az aziluma, sok-sok baklövésére ezzel az ügygyei tette fel azt a koronát, amely detronizálására kell hogv vezessen. A törvényhatósági bizottságnak s a főváros tanácsának össze kell fogni és minden eszközzel kierőszakolni, hogy a fővárosi ügyeknek ezt a kerékkötőjét végre rázzák le a nyakukról! Kik az érdekeltek? Azok a telektulajdonosok, akik a közmunkák Tanácsának bölcseségéből újabb vagyonhoz fognak ji^tni, a következők : Dr. Zólyomi Wagner £)d$p, 0zv.Dr Apaticzky Sándorné és birtoktársa, Özv. Dr. Gerlóczy Gyuláné és birtoktársa, Id. Reinisch Nándor és társai, Özv. Christof öli Vincéné és birtoktársa, Pál Henrik, Deutsch Lipót, Dr. Hudomel József és neje, Fleischl Sándor. Hofstätter Gutmann és birtoktársai. A Palatinus számlái. Újabb sarcolási kísérlet. A Palatinus számlái esztendők múlva, — amikor valaki megírja a mai Budapest történetét, — fogalom lesz. Valamelyik kései utód kétségkívül regényt fog Írni róluk, olyat, mint boldogult Kuthv Lajos irt valamikor a negyvenes években „Pest titkai“ vagy „A régi Budapest titkai“ címmel. Mert nincs rejtelmesebb, titokzatosabb ésaképzeletet ingerlőbb dolog, mint a Palatinus számlái. Ez a részvénytársaság, melynek két igazgatója, Grünwald Mór és Schiffer Miksa benn ül a főváros törvényhatóságában, mintha egyenesen arra szövetkezett volna, hogy kifossza a fővárost. Hol a Sárosfürdő, hol más a cim, amelyen pénzt követel, még pedig olyan pénzt — ezt bizottság állapította meg — amely nem jár neki. Ismerjük a Sárosf rdő tulkiadásainak rejtelmeit, ismerjük a bizottsági vizsgálat anyagát s teljes mértékben hibáztatnunk kell a tanácsot, hogy mindezeket hivatalosan nem bocsátotta nyilvánosságra. Akkor, amikor a bizottságban komolyan tárgyaltak arról a javaslatról, hogy a Palatinus részvénytársaságot egyszer s mindenkorra kizárják a városi munkákból, akkor valóban nincs semmiféle kíméletnek helye. Legújabban — s ez a nem kellő szigoru- ságu eljárás eredménye — a Palatinus megint számlát nyújtott be a fővárosnak. Ezúttal 100000 koronát követel azon a címen, hogv saját hibáján kívül az épület állványait nem lehetett eddig lebontani. A homlokzati munkák egymásutánját ugyanis állítólag nem lehetett pontosan megtartani az építésvezetőség hibája és az előrelátás hiánya folytán. A legújabb számla tehát ezen a dinen készült, bár a homlokzaton több, mint egy féléve nem dolgoznak, úgy, hogy a dísztelen állványozást már rég el kellett volna takarítani az útból. ,^ajj°n most mit fog csinálni a főváros? Talán az volna a legjobb, ba a tanács előterjesztést tenne a közgyűlésnek, hogy válasszon egy bizottságot, amely ne foglalkozzék mással, mint a Palatinus számláinak felülvizsgálásával. Ez a leghelyesebb intézkedés. A Palatinus annyi munkát ad, hogy nem lehet kívánni az építési albizottságtól, hogy csupán ezzel az ügyg}rel foglalkozzék. Külön bizottságot kérünk tehát s azok után, amik e számlák dolgában nem történtek meg, indítványozzuk, hogy a közgyűlés e külön bizottságba okvetlenül válassza be Grünwald Mórt és Schiffér Miksát . . . Halasztják az autóbuszt. Leszavazták a házi kezelést. A közlekedési bizottság 11 szóval 10 ellenében elkövetett megint valamit, ami nagyon furcsa színben fogja feltüntetni a fővárost. Az autobusz-javaslatot megint nem tárgyalta le addig, hogy határozat követhette volna a tárgyalást és így a közönség újra csalódottan vette tudomásul az eredményt, amely egyébként minden, éppen csak eredmény -nem. Budapesten, ebben a milliós nagyvárosban nem tud megszületni az autóbusz, amelyet már magyar vidéki város is megvalósított. Házi kezelés ide, vállalati kezelés oda: a közönségnek autóbusz kell, még pedig gyorsan, minél előbb ! A közönségnek ezt a kívánságát nem respektálta a főváros. Amikor a nyári szünet előtt tárgyalásra került a dolog, akkor már egy éven keresztül hitegették a közönséget az autóbusz-közlekedés megvalósításával. A javaslat készül, a számítások folyamatban vannak, a munka erősen halad: ilyen kijelentéseket tettek az érdeklődőknek s a közönség azt konstatálta, hogy a városházán némiképen megjavultak a viszonyok. Fix terminusokat igének, amikorra készen lesznek a munkával és fix terminusokat, amikorra robogni fognak az autóbuszok s mindezeknek az Ígérgetéseknek az lett a végük, mint az obiigát városházi biztatásoknak, Elkezték huzni-halasztani a dolgot s itt van nemsokára a január, amikor végérvényesen elzárják a Lánchidat a közlekedés elöl s autóbusz még sincs. Igen nagy hibát követtek el azok, akik útjába álltak az autóbusz megvalósításának. A közlekedési bizottság már az utolsó percen /* 1» ej tyakötveiiyek a legelőnyö- sebbek élet-, tűs-, baleset, szavatossági-, betöreses- lopáselleni, üveg-, jég- és állat-biztositásoknál Felvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a JfuPGÄß/Д Általános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, IV. kér., Károly-körut 2. szánt. Telejon : 153-98,2-11, 2-12. Kartellen kívül és a társaság képviselőségei Részvénytöke 6.000,000 korona. az ország mindé» részében. Összes biztonsági alapunk 21 millió К X SZÉN, KOKSZ ВГ SALAMON JAKAB es T ÉS ISA CÉGNÉL Budapest, V., Erzsébef-tér 19 Telefonszámok: 73-96,73-97, 73-98, 73-99, 172-26. X KOVÁID fest,tisztit! ( L /лТ/л! г» í-v /-ili- n i'rfi:ib/iof/\TTiirrvo m i г» H U íj ГЛ ТГ1 С P1 P t P Ir íl V 1 íl P Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében Gyár es föüzlet: Budapest, VIL, Szövetség-utcza 35-3? Képviseletek a vidék legtöbb városában. Teleion 5S—45 12S-13
